[WAP: Hárompontos multi.
1. virtuális, itt kapható meg a harmadik pont koordinátája: a N48° 15.955' E21° 21.314' 177m ponton található templom kerítésébe épült pincészet kapuján levő szőlőfürtök és szőlőlevelek száma adja a láda koordinátáját. X=(8*fürtök)+2; Y=(9*levél)-2.
2. virtuális, a jelszó első része: N48° 16.039' E21° 21.353' 160m pontról látható fakereszt a templomkertben, vízszintes részén egy hatbetűs szó (a két-két számjegy nélkül!). A keresztet javítják, a jelszórészletet ideiglenesen NEM KELL KERESNI!
3. pont a geoláda: N48° 15.6X' E21° 21.6Y' ponton, egy fa tövében. Ebben van a jelszó.]
A
tokaj-hegyaljai borvidéket bemutató ládasorozatunk következő állomása Erdőbénye.
Kérjük, hogy
a jelszót jól őrizzétek meg, a ládasorozat többi tagjához hasonlóan!
A láda
E hárompontos multiláda első pontja a református templom
N 48° 15,955' E 21° 21,314' 177 m [GCErMa-1], melynek kerítésében egy pincészet kapuja nyílik. Vasajtóján a szőlőfürtök és szőlőlevelek megszámolásával lehet a harmadik pont koordinátáihoz hozzájutni az alábbiakban leírt módon.
A második pont a római katolikus templom kertjében található: a N 48° 16,039' E 21° 21,353' 160 m [GCErMa-2] pontról (a kerítésen kívülről!) jól látszó fakereszten egy szó olvasható két-két számjegy között. A szó (a számjegyek nélkül!) a cache jelszavának első része (6 betű). A keresztet javítják, a jelszórészletet ideiglenesen NEM KELL KERESNI!
A harmadik pont maga a láda: a Mulató-hegyen, egy fa tövében van, ágakkal és levelekkel takarva. Pontos helye az első, virtuális pontnál megszámolt szőlőfürtökből és -levelekből behelyettesítéssel kapható meg, a következő módon: X=(8*fürtök száma)+2; Y=(9*levelek száma)-2. Ebből a koordináta: N48° 15.6X' E21° 21.6Y' (ahol X és Y is
kétszámjegyű!). A dobozban ott a jelszó, megközelítéséhez ajánljuk a
-et.
A község
A régészeti feltárások során megtalált használati tárgyak alapján tudjuk, hogy a vidéken már
a bronzkorban is éltek emberek. Maga a község azonban valószínűleg a honfoglalás idején keletkezhetett, bár elsőként csak
az 1332-37-es pápai tizedjegyzék említi, mint templomos helyet. Akkoriban még két részből, Mező- és Egyházasbényéből (más források Alsó- és Felsőbényeként említik) állt. Első birtokosai a XV.-XVI. században a Perényiek voltak, majd több tulajdonosváltás után végül a Rozgonyiaké lett; 1604-től a pedig Rákócziak tulajdonába került.
Ekkor indult jelentős fejlődésnek a falu, hiszen
a Rákóczi család nagy gazdasági központot alakíttatott ki, illetve kastélyt építtettek, melynek többemeletes, összefüggő pincerendszere volt, mintegy 22 ággal.
1631-ben Szepsi Laczkó Máté, helyi prédikátor dolgozta ki az aszúbor készítésének módját, amelynek első palackját Lorántffy Zsuzsannának küldte el.
A XIX. század végének filoxéravésze után a szőlőpusztulás miatt igen nagy volt az elvándorlás, így a település elvesztette városi rangját, jelentősége lecsökkent. Csak az 1930-as években indulhatott újból fejlődésnek, a környék arany-, kaolin- és vasérc-bányászatának megerősödése miatt. Ebből jelenleg már csak a perlit és diatomaföld kisebb mennyiségű kitermelése maradt meg.
A szőlészethez szorosan kötődő, nagyszámú
kádármester miatt Erdőbényét egy időben "kádárfalunak" is nevezték: leírások szerint még a XX. század elején is 70 kádárműhely működött itt, sőt minden januárban külön kádárbált rendeztek. Ma már csak tucatnyian foglalkoznak e régi mesterséggel, ők készítik a hegyaljai bor érlelésében még mindig fontos szerepet játszó, jellegzetesen "kövér"
erdőbényei boroshordókat. Hagyományőrzési célzattal a helyiek igyekeznek megújítani a kádárünnepet, és emlékére 1998 óta, május-június fordulóján újból megrendezik a "Kádár napok" elnevezésű rendezvénysorozatot.
A másik hagyományos helyi mesterség a kőfaragóké: jelenleg is nagyszámú szobor és emlékmű áll a főutcán.
A község a hegyaljai borvidék többi tagjához hasonlóan
2002-ben a világörökség része lett.
Fontosabb látnivalók, természeti értékek
A középkori eredetű
római katolikus templom ma már csak főhomlokzat előtt álló tornyának tagozataiban őriz gótikus elemeket, mivel több periódusban átépítették. A hajó mai formáját az 1790-1808 között nyerte el; a torony harmadik emelete 1892-ben épült, sisakja eklektikus stílusú, sarkain obeliszkekkel. Déli bejárata fölött reneszánsz címer, és későreneszánsz feliratos kőtábla látható. A két faragott keretelésű oltárkép a korábbi, barokk berendezésből származik.
Az 1786-ban épült copf stílusú
református templom hajója félkörös záródású, főhomlokzat fölötti tornyának magas sisakja erősen tagolt. A főhomlokzat oldalszakaszai ívesen kapcsolódnak a toronyhoz, féloromzatuk szélein kővázák találhatók. Berendezése egységes, koronás szószéke copf stílusú, padlóburkolata helyben bányászott tufából készült. Előtte II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos mellszobra található; utóbbi a megye első ilyen szobra volt.
A templommal majdnem szemben, a Kossuth u. 13. szám alatt található a XVIII. század második felében épült, későbarokk stílusú
Szirmay-kastély. Eredetileg még a Podmaniczky-családé volt (homlokzata ebből az időből való), később a Szirmayak, majd a Ferenczyek tulajdonába került. Az épület alatt nagyméretű, többször elágazó pincék találhatóak. Ma református szeretetotthonként működik.
A Vörösmarty utcában található a XVII. századból származó, korabarokk stílusú, egyemeletes, L alaprajzú
Budaházy-Fekete kúria 
N 48° 15,841' E 21° 21,123' 153 m [GCErMa+V_Kuria], melyet a XVIII.-XIX. században többször átépítettek, bővítettek. Jelenleg irodák működnek benne, parkja gondozott. (Látogatni esetleg munkaidőben lehet, egyébként a kapu zárva van, a területet kutyák őrzik.)
A községben a
-et követve érhetünk el a
kiindulópontjára
N 48° 15,916' E 21° 21,619' 167 m [GCErMa+Y_P3szogStart]. Közvetlenül mellette található a
régi zsidó temető, héber feliratú síremlékekkel. A turistajelen továbbhaladva előbb elhaladunk az 1831-es kolerajárvány emlékére állított, kőből faragott
koleraoszlop 
N 48° 15,847' E 21° 21,778' 178 m [GCErMa+X_Koleraoszlop] közelében. Kövét ma már vasabroncsok tartják egyben, felirata nehezen olvasható: a járvány két hónap alatt több, mint 200 halálos áldozatot követelt. A
-et követve, a hegytetőn remek
kilátópontot
N 48° 15,746' E 21° 21,602' 225 m [GCErMa+W_Kilatopont] is találhatunk.
A község déli végénél, a Mulató-hegy lábánál az 1983-ban bezárt, hajdani Hubertus-kőfejtő üregében kisebb tó található, amelyet a helyiek
Tengerszemnek neveznek, amelyet horgásztóvá alakítottak ki. A hegyet alkotó, egyébként igen ritka
lakkolit hólyagüregeiben változatos ásványok találhatóak. A bányában az 1960-as években egy speciális rétegszilikátot, a barnásfekete, bársonyos, oszlopos halmazokban megjelenő, új szaponit-változatot is találtak, melyet
mauritzitnek neveztek el.
A bánya fölött, a főút másik oldalán látható élesen tagolt sziklafal a Barna-máj oldala, fennsíkján többek között a védett pettyegetett őszirózsa (
Aster punctatus) él.
A XIX. század elején a községtől délre, a Bényei-patak völgyében, a hajdani bánya aknájából kén-, vas-, és timsó tartalmú gyógyvíz tört fel; ide 1830-ban építtetett gyógyfürdőt az akkori birtokos, Szirmay Ödön.
Erdőbényefürdő még a XX. század elején is kedvelt pihenőhely volt, kastélyszerű fürdő- és vendégházakkal, pavilonokkal. A reformkor szabadelvű nemeseinek egyik jelentős közéleti helyévé vált. Sajnos az utóbbi évtizedekben katonai üdülővé alakították, így nem látogatható.
A községet észak felé elhagyó főúton néhány kilométer távolságban elérhető az 1990 óta védett Erdőbényei fás legelő Természetvédelmi Terület, melynek legfőbb érdekességei a hatalmas hagyásfák: a magányosan álló kocsánytalan tölgyek mindegyikének más-más formájú a koronája, hiszen kényük-kedvük szerint nőhettek a legelőn. A területen kialakított ligetes pihenőnél található a
GCEBFL geoláda is.
A község honlapja a
www.erdobenye.hu oldalon található.
A ládakereséshez sok sikert, kellemes túrázást és jó időt kívánunk!
Ládatörténet
2010.07.05. A láda új logbookot kapott.
2020.07.15. A széttört láda cserélve, új logbook is van.
2024.01.04. A beázott láda cserélve, új a logbook is, a második (virtuális) pont ideiglenesen törölve, nem kell leolvasni
