Elhelyezés időpontja: 2005.06.12 00:00
Megjelenés időpontja: 2005.06.14 18:20
Utolsó változás: 2012.11.20 04:26
Rejtés típusa: Multi geoláda (1H+2V)
Elrejtők: Porgesz Gábor és Eri
Ládagazda: porgesz Nehézség / Terep: 3.0 / 3.0
Megtalálások száma: 369 + 2 sikertelen + 9 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.4 megtalálás hetente
WAP
1. pont: A kapu léceinek számából az első SZÁMJEGY betűvel
2. pont: Az emlékmű bal oldalán a szöveg utolsó sorának második szava (5 betű)
3. pont: A harmadik jelszórészlet a ládában
Csaknem 3100 lakosú nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén a településről elnevezett hegység egyik völgyében. Első írásos említése 1299-ből származik, de a település jóval régebbi, egyike az ország legősibb bányahelyeinek. A föld kincseit - réz-, ólom-, ezüst- és vastartalmú ásványokat - évezredek óta bányássza az itt élő ember. Neve az ószláv ruda, azaz érc, vasérc szóból származik. 1378-ban Nagy Lajos királyunk városi rangra emelte, melyet a török veszély és a csökkenő érckészletek hatására vesztett el. Jelentősége Trianon után nőtt meg azzal, hogy itt működött hazánk egyetlen vasércbányája egészen 1985-ig. Jelenleg gipszbányászat folyik a közelében.
Református templom
A 16. sz.-i török pusztítások nyomán romba dőlt nagyméretű gótikus, háromhajós csarnoktemplomból az 1660-as években alakították ki a mai, töredékes épületet. Értékes a 18. századi festett kazettás famennyezetét az 1970-es években végzett restaurálás mentette meg. Középkori részletei - 14. sz.-i kovácsoltvas kapuja, mérműves ablakai valamint Perényi István és Saurer Erhard domborműves síremléke révén hazánk legértékesebb egyházi emlékei közé sorolhatjuk.
Érc- és Ásványbányászati Múzeum
Rudabányán működik hazánk egyik legnagyobb bányászattörténeti gyűjteménye, melyet 1956-ban alapítottak.
Állandó kiállításai:
-A magyarországi érc- és ásványbányászat története a legrégibb időktől napjainkig.
-Magyarország ásványai - Földvár Aladár geológus emlékkiállítása (Több száz hazai és külföldi ásvány látható itt, hegységenként, illetve bányavidékenként csoportosítva, valamint őslénykiállítás: a világhírű Rudapithecus-leletek másolatai is itt láthatók).
-A múzeum kertjében 1969-ben épített 15 m hosszú táró a hazai érc- és ásványbányászatban 30 évvel ezelőtt alkalmazott művelési módokat mutatja be.
További információ:ITT
Nyitva tartás:
Hétfő kivételével minden nap 9-17 óráig.
A belépődíj 200Ft
A kertjében álló Kossuth-szobor 1906-ban készült, eredetileg a felvidéki Dobsinán volt, onnan került 1972-ben Rudabányára. A jelszóért nem kell a múzeumba bemenni, de ha már ott vagytok érdemes!
A második pontnál kezdtük, majd a látványos bányát elég alaposan bejártuk. A végére maradt a nagyon érdekes templom, ami legnagyobb sajnálatunkra zárva volt.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Szalonnai futóverseny után kerestük meg a multit. Sajnos a templom kapuja zárva volt, pedig nagyon megnéztem volna közelebbről. A bányászati múzeumba már nem volt időnk bemenni, de ide még egyszer visszatérek mert érdekes lehet.A bányát belépő ellenében lehet látogatni (300 Ft) de a bevételből tisztán tartják és a kasszánál hűtött üdítőt, kávét, ásványokat lehet kapni. A bánya lejárata előtt egy nagy parkoló van kialakítva. A rejtésért 4 pontot írtam be, mert sajnos a környék WC-nek használt területén van. De az összes többi szép és érdekes. Érdemes ellátogatni a tó túlsó felén található régeszeti bemutatóhelyre is. Köszönjük! [Geoládák v3.12.10]
N 48° 22,891' E 20° 37,263' 256 m [GCruda-1]
N 48° 22,782' E 20° 37,961' 264 m [GCruda+Kereszt(eződés)]
N 48° 22,972' E 20° 37,788' 282 m [GCruda+parkoló]
