Megye/ország: Borsod-Abaúj-Zemplén
Elhelyezés időpontja: 2005.06.12 00:00
Megjelenés időpontja: 2005.06.14 18:20
Utolsó változás: 2012.11.20 04:26
Rejtés típusa: Multi geoláda (1H+2V)
Elrejtők: Porgesz Gábor és Eri
Ládagazda: PGSE Nehézség / Terep: 3.0 / 3.0
Megtalálások száma: 418 + 2 sikertelen + 9 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.4 megtalálás hetente
WAP
1. pont: A kapu léceinek számából az első SZÁMJEGY betűvel
2. pont: Az emlékmű bal oldalán a szöveg utolsó sorának második szava (5 betű)
3. pont: A harmadik jelszórészlet a ládában
Csaknem 3100 lakosú nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén a településről elnevezett hegység egyik völgyében. Első írásos említése 1299-ből származik, de a település jóval régebbi, egyike az ország legősibb bányahelyeinek. A föld kincseit - réz-, ólom-, ezüst- és vastartalmú ásványokat - évezredek óta bányássza az itt élő ember. Neve az ószláv ruda, azaz érc, vasérc szóból származik. 1378-ban Nagy Lajos királyunk városi rangra emelte, melyet a török veszély és a csökkenő érckészletek hatására vesztett el. Jelentősége Trianon után nőtt meg azzal, hogy itt működött hazánk egyetlen vasércbányája egészen 1985-ig. Jelenleg gipszbányászat folyik a közelében.
Református templom
A 16. sz.-i török pusztítások nyomán romba dőlt nagyméretű gótikus, háromhajós csarnoktemplomból az 1660-as években alakították ki a mai, töredékes épületet. Értékes a 18. századi festett kazettás famennyezetét az 1970-es években végzett restaurálás mentette meg. Középkori részletei - 14. sz.-i kovácsoltvas kapuja, mérműves ablakai valamint Perényi István és Saurer Erhard domborműves síremléke révén hazánk legértékesebb egyházi emlékei közé sorolhatjuk.
Érc- és Ásványbányászati Múzeum
Rudabányán működik hazánk egyik legnagyobb bányászattörténeti gyűjteménye, melyet 1956-ban alapítottak.
Állandó kiállításai:
-A magyarországi érc- és ásványbányászat története a legrégibb időktől napjainkig.
-Magyarország ásványai - Földvár Aladár geológus emlékkiállítása (Több száz hazai és külföldi ásvány látható itt, hegységenként, illetve bányavidékenként csoportosítva, valamint őslénykiállítás: a világhírű Rudapithecus-leletek másolatai is itt láthatók).
-A múzeum kertjében 1969-ben épített 15 m hosszú táró a hazai érc- és ásványbányászatban 30 évvel ezelőtt alkalmazott művelési módokat mutatja be.
További információ:ITT
Nyitva tartás:
Hétfő kivételével minden nap 9-17 óráig.
A belépődíj 200Ft
A kertjében álló Kossuth-szobor 1906-ban készült, eredetileg a felvidéki Dobsinán volt, onnan került 1972-ben Rudabányára. A jelszóért nem kell a múzeumba bemenni, de ha már ott vagytok érdemes!
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! Érdemes megnézni a múzeumot is, a gyerekeknek is nagyon tetszett, a mikroszkóp előtt végtelen időt el tudnak tölteni. Az emberek mindenhol nagyon kedvesek voltak. [Geoládák v4.5.2]
Rebeka nyaggatott, hogy menjünk középkori templomokat nézni. Körülnéztem, hogy van-e a közelben olyan célpont, ahol nem csak egy templom van, hanem más érdekesség is. Így jött a képbe Rudabánya - már sok képet láttama tóról, és mindig is vágytam megnézni... aztán ráakadtam erre a multiládára, és akkor már Robi is lelkes volt.
A templomba nem sikerült bemenni, sajnos nem jelentkeztünk be előre.
A múzeum éppen felújítás alatt van, így az ásványtárat nem láttuk, de a múzeum így igy is érdekes volt. A faluban a látogatóközpont zárva volt.
A tó tényleg olyan szép, mint a képeken.
A ládát nehezen találtuk meg, a füzet el van ázva egy kicsit.
A Rudaparki látványtár pedig egyszerűen zseniális volt.
Mindenütt nagyon kedvesek voltak a helybeliek.
A jelszó megfejtéséhez kellettegy kis segítséget kérnem, köszönöm... a rejtést is.
Megvan!
A múzeumnál kezdtünk, az ásványtár átalakítás miatt zárva, de a múzeum így is érdekes volt, érdemes bemenni. Felautóztunk utána a templomhoz, ahol már volt egy kisebb csoport, éppen akkor hívták fel a hölgyet, aki kinyitja a templomot, de azt mondta, hogy most főz, csak később tud jönni. Kapóra jött volna, mert szívesen bementünk volna, de így csak kívülről megnéztük és haladtunk tovább a tóhoz ami tényleg egy igazi gyöngyszem. Nagyon tetszett az egész multi, mindhárom pont nagyon klassz volt.
Köszönet.
Baráti társasággal túráztunk Rudabányáról-Szendrőre.
Természetesen Cipollinoval megkerestük az utunkba eső multi pontjait is.
A bányató csodálatos!
Köszi, hogy megmutattad.
Még sosem jártam itt, pedig fantasztikus a tó panoráma. Csak a láda miatt jöttem el, de annyira tetszett, hogy "muszáj volt" körbe járni a tavat! Gyönyörű napos idő sokakat ide csábított. Köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.3.0]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Rejtő segítségével. Láda a helyén, könnyen megtalálható. A fotópont felől visszafordulva nem kell dzsungelharc! [Geoládák v4.2.6]
A múzeumban sok évvel ezelőtt jártunk még gyerekekkel, a tó számomra teljesen új volt és nagyon tetszett. A ládához 10 méterig jutottam, tovább nem bírtam, köszönöm a rejtő segítségét
N 48° 22,891' E 20° 37,263' 256 m [GCruda-1]
N 48° 22,782' E 20° 37,961' 264 m [GCruda+Kereszt(eződés)]
N 48° 22,972' E 20° 37,788' 282 m [GCruda+parkoló]
