WAP

1. pont: A kapu léceinek számából az első SZÁMJEGY betűvel
2. pont: Az emlékmű bal oldalán a szöveg utolsó sorának második szava (5 betű)
3. pont: A harmadik jelszórészlet a ládában

 N 48° 22,891' E 20° 37,263' 256 m [GCruda-1]
 N 48° 22,310' E 20° 37,453' 215 m [GCruda-2]
 N 48° 23,423' E 20° 38,135' 250 m [GCruda-3]

Rudabánya

Csaknem 3100 lakosú nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén a településről elnevezett hegység egyik völgyében. Első írásos említése 1299-ből származik, de a település jóval régebbi, egyike az ország legősibb bányahelyeinek. A föld kincseit - réz-, ólom-, ezüst- és vastartalmú ásványokat - évezredek óta bányássza az itt élő ember. Neve az ószláv ruda, azaz érc, vasérc szóból származik. 1378-ban Nagy Lajos királyunk városi rangra emelte, melyet a török veszély és a csökkenő érckészletek hatására vesztett el. Jelentősége Trianon után nőtt meg azzal, hogy itt működött hazánk egyetlen vasércbányája egészen 1985-ig. Jelenleg gipszbányászat folyik a közelében.

Református templom

A 16. sz.-i török pusztítások nyomán romba dőlt nagyméretű gótikus, háromhajós csarnoktemplomból az 1660-as években alakították ki a mai, töredékes épületet. Értékes a 18. századi festett kazettás famennyezetét az 1970-es években végzett restaurálás mentette meg. Középkori részletei - 14. sz.-i kovácsoltvas kapuja, mérműves ablakai valamint Perényi István és Saurer Erhard domborműves síremléke révén hazánk legértékesebb egyházi emlékei közé sorolhatjuk.

Érc- és Ásványbányászati Múzeum

Rudabányán működik hazánk egyik legnagyobb bányászattörténeti gyűjteménye, melyet 1956-ban alapítottak.
Állandó kiállításai:
-A magyarországi érc- és ásványbányászat története a legrégibb időktől napjainkig.
-Magyarország ásványai - Földvár Aladár geológus emlékkiállítása (Több száz hazai és külföldi ásvány látható itt, hegységenként, illetve bányavidékenként csoportosítva, valamint őslénykiállítás: a világhírű Rudapithecus-leletek másolatai is itt láthatók).
-A múzeum kertjében 1969-ben épített 15 m hosszú táró a hazai érc- és ásványbányászatban 30 évvel ezelőtt alkalmazott művelési módokat mutatja be.
További információ:ITT
Nyitva tartás:
Hétfő kivételével minden nap 9-17 óráig.
A belépődíj 200Ft
A kertjében álló Kossuth-szobor 1906-ban készült, eredetileg a felvidéki Dobsinán volt, onnan került 1972-ben Rudabányára. A jelszóért nem kell a múzeumba bemenni, de ha már ott vagytok érdemes!

A rudabányai volt vasércbánya tava

Elágazás:: N 48° 22,782' E 20° 37,961' 264 m [GCruda+Kereszt(eződés)]
Parkolás: N 48° 22,972' E 20° 37,788' 282 m [GCruda+parkoló]
Az egykori külszíni bánya mellett elhaladó úton juthatunk el a bányában kialakult tóhoz és szép természeti környezetéhez.
A ládát itt találjátok kövekkel álcázva, kérünk mindenkit, hogy körültekintően rejtsétek vissza!

Kellemes időtöltést kívánunk!