Ezt a megközelítést követve, némi kitérővel, begyűjthetők a GCMT03 multiláda pontjai is. 1. A Koszonya-tető felé vezető műútról Gépjárművel
Gépjárművel szabályosan a N 46° 8,560' E 18° 16,150' 375 m [GCBUFA+parkoló] koorinátákig lehet elmenni, étt érdemes parkolni.
Multiláda bemutatása
A Bufafai kőfejtő geoládát eredetileg Ata, Krisz, és rotty kessertárs telepítette 2005.06.12-én. Összesen 23 megtalálást ért meg, ez idő alatt rotty volt a felhasználó. 2006.05.21-én az utolsó megtaláló, BiharyG jelezte, hogy a bejáratnál egy frissen felállított sorompó és egy tiltó táblát található. A rejtő ezután a ládát megszüntette, mivel a bánya látogatását a területet kezelő Mecseki Erdészeti Zrt. betiltotta. A bányaterületet sárga kordonnal vették körül, a kordonra több helyen behatolást tiltó táblát helyeztek el.
A jelenlegi rejtés a kordonon kívül található, olyan helyen, ami némi rálátást biztosít a bányára, de az élmény a bányán kívül kerüléssel jelentősen csökkent.
A bánya egyébként jelenleg használaton kívüli, több bejárattal is rendelkezik: N 46° 9,325' E 18° 16,495' 355 m [GCBUFA+felső bejárat] N 46° 9,382' E 18° 16,500' 330 m [GCBUFA+középső bejárat] N 46° 9,403' E 18° 16,539' 320 m [GCBUFA+alsó bejárat] N 46° 9,319' E 18° 16,581' 345 m [GCBUFA+déli bejárat]
Bemenni természetesen nem szabad....
Az eredeti leírás
A bánya története, a kövek sorsa
Az egykoron Mánfától különálló Budafához tartozó kőbányában fejtés már a 19. század elején folyt, az innen származó sárga homokkövet építőanyagként és szobrok, kőkeresztek, díszítőelemek alapanyagaként használták. Mánfán ma is számtalan ház lábazata, kőkerítése utal az egykori kitermelésre.
A bányából származó homokkőből készült első jelentősebb alkotás a Pollack Mihály tervei alapján, 1805-1837 között átépített pécsi székesegyház külső kőburkolata, és az 1854-ben felszentelt, Bartalits Mihály szobrászművész által faragott apostolszobrok. Ez volt az első "apostol-sorozat", amely - hasonlóan a mai állapothoz - a dóm déli árkádsorának tetejére került. A sárgásbarna, jól faragható homokkő a fagyot rosszul tűri, különösen, ha még egy festékréteg is kerül rá. Télen a festéssel bezárt víz megfagy, és szétrepeszti a követ. Ezt a hibát követték el a Bartalits alkotásokkal is, ezért a rossz állapotú szobrokat a székesegyház utolsó, Schmidt-féle átalakítása (1882-1891) során eltávolították. Ma a Papnövelde u. 1. sz. épület udvarán láthatók, az eredeti sorrendben felállítva. A sors fintora, hogy a második szoborsorozat, Kiss György apostolszobrai még gyengébb minőségű homokkőből készültek, ezért már az 1940-es években tervezték a szobrok újabb cseréjét (a sérült szobrok restaurálás után, a dóm melletti udvaron emiatt épült, ma is látható árkádsorra kerültek volna). A háború, majd az ötvenes évek gazdasági nehézségei miatt mindez elmaradt, végül az életveszélyes állapotú szobrokat 1961-ben eltávolították, többségük megsemmisült. Helyükre Antal Károly alkotásai, az immáron mészkőből készült apostolszobrok kerültek, amelyek ma is a pécsi bazilika egyik jellegzetességét adják.
A székesegyház a mai formáját a Schmidt-féle átalakítás során nyerte el. A tornyok és az 1890-1891 között készült, a Dóm tér két oldalán látható obeliszkek is budafai homokkőből készültek. A szükséges kőtömböket hat hét alatt szállították 22 ökör és 5 ló segítségével Pécsre, amelyek közül a korabeli források szerint az egyik útközben eltörött, ezért egy újabb fordulóval toldották meg a mára már alig elképzelhető szállítást. A két négyszögletes, enyhén keskenyedő kőoszlopot Dulánszky Nándor, egykori pécsi püspök címere, a sarkokat egy-egy kerubfej díszíti.
(Forrás: Romváry Ferenc: Pécs szobrai)
Az aktív kőfejtést - a helybeliek elmondása alapján - mintegy ötven éve abbahagyták, azonban 2001 első felében elkezdődött a pécsi bazilika 110 éves tornyainak felújítása, melyhez az alapanyagot ugyancsak innen szállították. A darabolt kőtömbök időjárás-állóságát speciális impregnáló anyaggal növelték meg. A négy toronyból három már elkészült, a délkeleti torony még felújításra vár.
Jó túrázást!
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
+
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Bringás találat mászással a fenti peremhez. A rejteket szétesve, a ládát a földön találtam.
Megpróbáltam ideiglenesen úgy összeilleszteni, hogy a láda esőmentes maradhasson. Javítást igényel. Köszönöm, hogy megmutattad!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.0]
Régóta szemezek ezzel ládával, hogy le kellene vadászni, de valahogy mindig kiesett az útvonalainkból. Ezúttal nem úszta meg. Egy kellemes 20 km-es túrát tettünk az augusztusi 35 fokban, aminek részeként ezt is begyűjtöttük.
Petőfi akna felől érkeztünk a kék jelzésen, és a korábbi logok alapján a kőbányához vezető utak közül a bal oldalit választottuk. Valóban ez bizonyult kényelmesebbnek, mivel ez nem a bányagödörbe visz le, hanem fent a gerincen halad, ahol a láda is található. Valahogy nem lett volna hangulatom lentről felmászni, de így fentről csodálhattuk meg a kilátást és a ládát is könnyen begyűjtöttük.
A ládával mindent rendben találtunk, logbook, és írószerszám is található benne. Ahogy a korábbi posztokban is jelezték már, a ládának helyet adó rejtek, már valóban erősen széteső állapotban van. Egy pántszalag tartja csak össze, de így is hullik szét. Én is javasolnám a javítását, vagy cseréjét, mert a telet lehet nem húzza már ki és akkor a láda "földönfutóvá" válik. Köszönöm a lehetőséget!
ui.: Mi az utunkat a ládától "torony iránt" dél-nyugati irányba folytattuk átvágva a zöld sávig. Gondoltuk rövidítünk és nem megyünk vissza hatalmasat kerülve, mert a Rákos-völgy felé akartunk haladni a GCMT03 levadászása céljából. Utólag ez nem bizonyult túl jó ötletnek, mert a zöld sáv valóban közel van légvonalban, azonban 60-70 m-t esik a terep azon a rövid szakaszon a patakmeder irányába, így nagyon meredek, veszélyes domboldalon kellett lebotorkálnunk, ami kellő izgalmat adott a végére. Nem túl gyakorlott túrázóknak nem ajánlom ezt a manővert.
A kék sáv felől jövőknek: a bal oldali utat válasszátok, az a tuti. A találat után a bánya mellett leereszkedtem a völgybe, aztán sima úton jutottam Mánfára. [Geoládák v4.5.0]
Megtaláltam. köszi. A GCJELV tovább vitelének és a GCMT03 bejárásának apropoján kitértem ide is. Szép az erdő, napsütéses tavaszi idő volt.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.10.16]
Kék sávról jövet a középső utat választottuk, onnan felfele kell mászni, javaslom inkabb a bal oldali utat.
A rejtek kezdi megadni magát.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.2.1]