A literes láda (kb. 15x10x8 cm) a pécsváradi vár nyugati oldalán, a vár melletti park kisebbik hídja alatt vár rád!

A ládába TravelBug
nem helyezhető.
A Baranyában található jelentősebb várakat, várromokat bemutató ládák sorát folytatva, ezzel a rejtéssel az egykori bencés apátságot körülölelő, pécsváradi vár felkeresésére invitálunk benneteket. Pécsvárad további látnivalóinak többsége a várhoz igen közel esik, így érdemes egyúttal ezeket is megnézni.
Megközelítés
A Pécstől 19 kilométerre fekvő Pécsváradot a 6-os főúton érhetjük el. Kiindulási pontnak a Zengő étterem előtti parkolót
N 46° 9,523' E 18° 25,144' 215 m [GCPEVA+parkoló] ajánljuk, innen a várhoz könnyű sétával juthatunk. Aki nagyon siet, a vár bejáratánál parkolhat, és innen a bástyamaradványt megkerülve juthat a várkertbe. A buszközlekedés is jó, a legtöbb Bonyhád-Pécs vonalon közlekedő busz betér Pécsváradra.
A városközpontból a városháza
N 46° 9,556' E 18° 25,073' 216 m [GCPEVA+városháza] előtti Szentháromság tér északnyugati csücskétől induló, kanyargós Tavasz utcán át jutunk a Vár utcába, a Kodolányi-ház
N 46° 9,562' E 18° 24,829' 243 m [GCPEVA+Kodolányi] sarkához. Az innen nyíló utcácska vezet a vár melletti, kis patakkal kettészelt, különösen mandulavirágzáskor hangulatos parkba, a várkertbe. A kis fekete láda (kb. 15x10x4 cm) a pécsváradi vár nyugati oldalán, a vár melletti park kisebbik hídja alatt vár rád. Kérünk, hogy a visszarejtésnél legyetek gondosak!
A vár északi oldalán találjuk a vár bejáratát
N 46° 9,610' E 18° 24,716' 258 m [GCPEVA+várbejárat].
A várban az egykori bencés apátság romjait, a vártörténeti kiállítást és a Géza fejedelem és István király idejéből fennmaradt kápolnát tekinthetjük meg. Szintén itt, a vár egykori kovácsműhelyében kapott helyet a fiatalon elhunyt, Pécsváradon élt és alkotott Kígyós Sándor szobrászművész kiállítása. A vár hétfő kivételével minden nap 10-18 óráig tart nyitva, egészen október végéig, télen a nyitva tartás rövidül, ilyenkor a szomszédos szállodakapun keresztül lehet bemenni. Belépődíj: felnőtt 700 Ft, nyugdíjas/diák és 10 fő feletti csoportos jegy: 350 Ft, családi belépő 1500 Ft (szülők+gyerekek). 6 éves kor alatt a belépés ingyenes. További információkat
ezen a honlapon találunk.
A vár története
A vár helyén eredetileg Géza fejedelem udvarháza állt, majd az 1015-ben (az évszám vitatott), Szent István alapította bencés monostorral Pécsvárad a déli országrész állam- és egyházszervező központja lett. A monostor és a környező 40 falu népének vezetését, a déli és keleti országrészek megtérítését az első apátra, Asztrikra bízták, aki a koronát hozta Rómából Istvánnak. Utódja, Bonifác már a délvidék magyarságának lett keresztény hírvivője. A legendák szerint a pécsváradi apát vendégül látta a velencei Gellértet, aki erre utazott keresztül a Szentföld felé. A monostor kápolnájában Szent László oltárt emeltetett, és a monostorban talált menedéket Vak Béla is. Az apátság a hitélet, a térítés, az oktatás, és a betegek gyógyításán túl már igen korán, káptalani hiteleshelyként működött, vagyis birtokvásárlások, pereskedések jogi ügyeit is intézték. Erről 1250-től találunk adatokat, ezekben már Warad, vagyis "váracska" néven szerepel a település. 1316-ban, Károly Róbert az itt írt levelét már Pechwarad megnevezéssel keltezi.
A város fejlődésének a török uralom vetett véget. A mohácsi csatában az apátság banderiális csapata is részt vett. A csatát követően a monostor szerzeteseinek száma lecsökkent, majd az utolsó apát, Martinuzzi Fráter György, az ország kormányzója 1543-ban leromboltatta a teljes épületegyüttest, ahogy az országban valamennyi olyan várat, amely alkalmatlan volt egy ostrom kiállására. A bencések többé nem költöztek ide, de 1611-től ismét kiadták a pécsváradi apát címet. A nagybirtok ekkor hadicélokat szolgált.
A monostor romjaiban élte meg a hódoltság végét. A romokra alapozva, a várat 1729-re Zinzendorf Konrád, pécsváradi apát állíttatta helyre. Ekkor alakult ki a vár mai formája: az északnyugati épületrész, a szálloda földszintjének falai, és az egyetlen megmaradt torony.
Az apátság 1778-ban, Mária Terézia rendeletére közalapítványi uradalommá alakult. Innen igazgatták a közalapítványi nagybirtokokat, ide tartoztak a vasasi szénbányák is. Emiatt járt itt 1834-ben Széchenyi István, aki az al-dunai gőzhajózáshoz szükséges szénvagyonokat mérte fel.
1848-ig működött itt az úriszék, a földesúri törvényszék. A jobbágyfelszabadítást követően a városka elsődleges gazdasági forrása az erdőgazdálkodás lett, az erdészet központja a várban volt, egészen 1967-ig. Ekkor kezdődött a vár teljes régészeti feltárása, majd a felújítás befejeztével, 1988-ban, Szent István halálának 1050. évfordulóján ünnepélyesen megnyitott a várban kialakított szálloda és a kiállítás. Azóta a vár és az 1993-tól ismét városi rangot kapott település a környék meghatározó idegenforgalmi célpontjává vált.
További látnivalók
A mediterrán fekvésű, Zengő lábánál elterülő, 4100 lakosú kisvárosban a váron kívül számos nevezetes műemléket találunk. A köztereket, és a várkertet a helyi alkotótábor művészeinek sok-sok szobra gazdagítja. A városban tett sétához a következő pontok felkeresését ajánljuk:
Szentháromság tér, városháza
N 46° 9,556' E 18° 25,073' 216 m [GCPEVA+városháza]
A városka főtere, az egykori vásártér a Szentháromság szoborral, gesztenyefákkal. A városházát 1857-ben építette neogótikus stílusban az olasz származású, svájci Gianone Ágoston.
Kodolányi-ház
N 46° 9,562' E 18° 24,829' 243 m [GCPEVA+Kodolányi]
1900-as évek elején, ezen a helyén álló házban élt
Kodolányi János író. Pécsváradi éveiről a Süllyedő világ című önéletrajzi írásában olvashatunk, történelmi regényében innen indul útra Julianus barát.
Kossuth tér; Samu Géza Múzeum
N 46° 9,748' E 18° 24,709' 277 m [GCPEVA+Samu]
A vártól északra találjuk az egykori főteret, a Mindenszentek templomával (temetőkápolna), és a Nagyboldogasszony-templommal. A barokk plébánia-templom 1767-re épült fel, amelyhez a Vár utca felől a Kálvária vezet. Nevezetes a templom rokokó oltára és szószéke, orgonája a híres pécsi Angster gyárban készült. A tér északnyugati sarkánál, az Iskola utca elején, az egykori iskolában van a Samu Géza szobrászművész alkotásait bemutató kiállítás, és az iskolatörténeti gyűjtemény (nyitva: hétfő kivételével minden nap 9-17 óráig, a gondnokot kell keresni a szomszédos házban).
Református templom
N 46° 9,836' E 18° 24,604' 287 m [GCPEVA+Református templom]
Továbbhaladva az Iskola utcán, a város szélén az 1785-ben felépített református templomhoz jutunk, amely a mai formáját 1888-ban nyerte el.
Barokk könyvtárépület
N 46° 9,401' E 18° 24,963' 215 m [GCPEVA+Könyvtár]
A Vár utca alján, az egykori Arany Ló Beszálló épületében a városi könyvtár, és Platthy György festőművész emlékkiállítása kapott helyet. Szintén az épületben találjuk a Nemes Endre festőművész és testvére Nemes-Nágel Lajos párizsi-genfi könyvkiadó pályáját bemutató kiállítást.
Pécsvárad további műemlékeiről a
muemlekem.hu oldalon találsz információt, koordinátákat.
Érdemes a városba látogatni rendezvények idején: a hagyományos, augusztusi Szent István napokon kívül, október 18-hoz, Lukács napjához közeli hétvégén, minden páratlan évben a "Gesztenyeszüret a Zengő alján" fesztivál, páros évben pedig a Leányvásár forgataga várja borutcával, kirakodóvásárral, népzenei és más hagyományőrző programokkal az idelátogatókat. A programokról
Pécsvárad honlapján található aktuális információ.
Forrás:
Baranya Megye kézikönyve (1997)
TKM füzetek, Pécsvárad
Pécsvárad vendégváró honlapja