A 8-as főútról Csórnál letérve,
Csór-Iszkaszőlőhegy felől a murvabánya felé vezető úton kell elindulni.
Leányvágónál a
piros jelzésen fordulunk balra nyugat felé. némileg hiányos jelzésekkel végig a piroson kell lemenni a völgybe, majd onnan a túloldalon újból ki.
A tisztásra kiérve egy kis fácskán jelzés van. Innen kb 15m-re van a láda egy több törzsű fa tövében.

A ládába TravelBug helyezhető.
(Csór, Száraz-horog)
Csór adatai:
Község Fejér megyében Székesfehérvártól nyugatra a 8-as főút mentén. Lakosai száma kb 1400.
Csór története:
A helység a tekintélyes Chori (Csóri) család birtokában állt az Árpád-korban. A XIII. századtól folyamatosan említik írásos források. Ebben az időben Palota várának várbirtokához tartozott. Csór lakói a földművelés és az állattenyésztés jövedelme mellett malom-, halastó- és vámjövedelmek után adóztak Palota várának. A község területén belül kis vízimalmok álltak, amelyeket még a törökkor után is használtak. A falu 1332-ben épült templomát a törökök el akarták bontani, hogy négyszögű faragott köveit a fehérvári építkezéseknél felhasználják. Az itt élő protestánsok ekkor felajánlották, hogy hasonlóan kidolgozott köveket szállítanak Fehérvárra, ha cserében megkapják a templomot. Így került és maradt 1746-ig a templom a protestánsok tulajdonában. A katolikusok által történő visszavételéhez egy anekdota fűződik: az alispán ebédre invitálta a protestáns lelkészt, s beszélgetés közben 3 máriásért megvásárolta tőle a templom kulcsait, majd kijelentette, hogy a kulcsok, s mindaz, amit a kulcsok zárnak, az ő birtokát képezik. Így került vissza a templom a katolikusok tulajdonába, de a protestánsoknak megengedte az alispán, hogy oratóriumot építsenek maguknak.
(Forrás: egykori www.vendegvaro.hu)
Csóri Csuka:
Csórhoz egy, az utazó Mátyás királlyal kapcsolatos történet is kötődik:
Mátyás király egy ízben Csór környékén vadászott. Vacsoráját Csóron költötte el, ahol csukát rendelt. Mivel azonban a kocsmáros nagyon szerette a csukamájat azt szépen kivette és a királynak máj nélkül szolgálta fel a csukát. Mátyásnak is ez volt a kedvence, így számon kérte a fogadóst, aki így felelt: "A csóri csukának nincs mája".
Mátyás erre röviden ennyit mondott: "A palotai pálcának pedig nincsen száma". A fogadósnak ennyi elég volt és tüstént felszolgálta a királynak a csukamájat is, nehogy a király deresre húzassa. A Csóri Csukáról elnevezett vendéglő a közelmúltig működött, a 8-as főút mentén. Ma már zárva tart.
A Horgok:
Az Csór - Inota-készenléti lakótelep vonaltól északra elterülő, a Keleti Bakonyhoz tartozó dombság számos érdekes kirándulóhelyet rejt, melyet talán méltatlanul hanyagolunk. Keletről Iszkaszentgyörgy, északról Bakonykúti, Guttamási és Kincsesbánya határolja. Legmagasabb pontja nyugaton a Baglyas-hegy (363m). (Itt található a
GCVp láda is. A hegy 363 m-es magassága talán nem tűnik nagynak, de meredek sziklás oldalai miatt csalós. A Baglyastól keletre elterülő fennsíkról számos száraz völgy fut dél felé, amelyeket horognak neveznek: Sár-horog, Túró-horog, Szenes-horog, Száraz-horog. Ezek a fennsík sziklagyepes takarójával szemben erdős-völgyek. Ezek közül a legkeletibb a Száraz-horog, amely a többi erdős völgy mellett a több, mint egy kilométeres sziklasorával is hívogat.
Megközelítés, környezet:
A 8-as főúton Csór-Iszkaszőlőhegy a
N 47° 12,549' E 18° 16,538' 122 m [GCCsHo+Letérés1] kereszteződésnél észak felé fordulva 2100 m-t aszfaltos, majd széles murvás úton haladunk a murvabánya irányában) de előbb letérünk itt balra Leányvágó felé:
N 47° 13,556' E 18° 16,182' 238 m [GCCsHo+Leányvágó felé].
Parkolás:
Leányvágó túlsó (nyugati) végénél parkolhatunk
N 47° 13,453' E 18° 15,929' 227 m [GCCsHo+parkoló].
A piros sáv

jelzésű ösvényt kövessük (kissé hiányos). kb 600m könnyű séta után elérjük a Száraz-horog völgyet, ahol erdős vadregényes, szűk völgyet és meredek sziklákat találunk. Innen azért erősebb a terep. végig a piros sávot követve le kell menni a völgybe, majd rövid idő múlva a túloldalon ki.
A láda rejtése:
Az ajánlott irányból (kelet, Leányvágó felől) érkezve a tisztásra kiérve egy kis fácskán jelzés van. Innen kb 20m-re van a láda.
Környezet
A terület kiválóan alkalmas klasszikus pokrócos piknikezésre is (tűzgyújtás a terület száraz sziklagyep miatt szerintem semmiképpen NEM ajánlott!). Aki pedig sziklákra vágyik azt is megkaphatja ezeken a pontokon:
N 47° 13,479' E 18° 15,534' 237 m [GCCsHo+1kilátás],
N 47° 13,610' E 18° 15,455' 267 m [GCCsHo+2kilátás],
N 47° 13,688' E 18° 15,381' 269 m [GCCsHo+3kilátás].
Kora és késő tavasszal sok virágot látni. A rejtésnél egy héjapárt is hosszasan megfigyelhettünk. (Aki sziklamászásra is készül, annak azért nem 2-es a terep :-).
Nekem azért is tetszett a hely, mert Mami a picikkel piknikezett a láda közelében, míg a nagyok simán mászták a sziklákat. Órákat töltöttünk el itt.
Megjegyzések:
- Sajnos a túristajelzések meglehetősen kopottak. Eltévedni azonban nem nagyon lehet.
-
Terra növényhatározó,
Jó piknikezést és keresést kívánnak a rejtők:
Hajo, Éva, Hajo2(Kristóf), Csabi, Sziszó, Martin, Kati, Máté, Mami
(Mi is egy jót piknikeztünk).
Ládatörténelem:
2008.01.12: NLKP compliant
2011.12.23: Korábbi
jelzések és egy nemrég elérhetővé vált kataszteri térkép alapján bebizonyosodott, hogy a horog, ahol a geoláda található valójában a Száraz-horog nevet viseli. (A Tájoló Bt. Kelet-Bakony turistatérképén és a turistautak.hu térképen, valamint hibásan Szenes-horogként jelölték, ezért a ládaleírás is a mai napig hibás volt e tekintetben. Most módosítottam a ládaleírást és a turistautak.hu-n is javítom).
2015.08.23: 9 év után új dobozt kapott és új (immár a 4.) ládanaplót.
2019.06.01: 13 év után új helyre rejtettük az új dobozt (eredeti helyétől 50m-re). Új megközelítést ajánlunk innentől, immár Leányvágó zártkertek (azaz kelet) felől. A fenti leírás ennek megfelelően frissült. (13 év alatt eléggé leromlott a Csór település felőli a murvás út elég gyenge minőségű lett már). Innen érdekesebb az út is :-)
2025.02.09: a korábbi dobozka fülei letörtek, de még száraz volt a tartalma. Ládakarbantartást tartottuk. Kapott új dobozkát.