[Wap:
1., Matyó Múzeum (N 47° 48,674 E 20° 34,349 114m)
Az épület előtti mellszobor vésett(!) feliratának második sorában található ötödik betű.+a bejárat feletti felirat második szavának utolsó két betűje.
2., Kisjankó Bori Emlékház (N 47° 48,482' E 20° 34,276 115m)
Az épületen lévő fatábla utolsó szavának második és utolsó előtti betűje.
3., Kavicsos tó. (N 47° 48,200 E 20° 33,925 119m)
A tó előtti létesítmény nevének kezdőbetűje.
Jelszó: a megadott betűk által alkotott szó, ékezet nélkül leírva.]
Matyóföld mesébe illő színpompás, különleges világába vezet ez a séta ezernyi hímzett rét és vendégszerető emberek között.
A terület a Bükk hegység déli lábánál, két nagy tájegység, az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál terül el.
A feltehetően a tatárok által elpusztított falu neve 1275-ben is még "Terra Kuesd" azaz Köves föld formában, és nem lakott településként fordul elő egy oklevélben.
A Hunyadiakhoz töb emlék is köti: 1456-ban Hunyadi János itt kötött békét a huszitákkal, 1464-ben Mátyás király mezővárosi (oppidum) rangot és számos kiváltságot kapott, címer és pecséthasználattal. 1877-ben azonban a mezővárosból nagyközség lett, s városi rangját csak 1973-ban kapta vissza.
Mezőkövesd lakóit a szomszédos Szentistván és Tard népével nevezik "matyók"-nak. Színes népviseletükkel, híres népművészetükkel, hagyományokba zárt életükkel különleges néprajzi egységet alkotnak még ma is a környező falvak között. A Matyó nevet a szájhagyomány Mátyás király nevének becézett formájából eredezteti. A közeli protestáns falvak népe megkülönböztetésül nevezte a katolikus vallású lakosokat matyóknak.
Országos hírnevét színes népviseletével, szabadrajzú hímzéseivel szerezte. A színes matyóhímzés virágkora az 1860-as 70-es évektől kezdődik. Ebben a korban lesz általános a falusi házaknban a parádészoba, díszes berendezéssel, festett bútorokkal, falra aggatott mázas tányérokkal, magasra vetett díszággyal.
A legenda szerint egyszer egy matyó legényt elvitt az ördög. A menyasszonya könyörgött, adja neki vissza egyetlen kincsét. Az ördög feltételül szabta, hogy hozza tele a leány a kötényét virággal - télvíz idején! A leány telehímezte a kötényét rózsával, és visszakapta szerelmét. Azóta Matyóföldön nemcsak a leányok, hanem a legények is cifra kötényt hordanak az ördög ellen.
A Szent László vagy "Nagytemplom" előtt egyenlőre ingyenesen lehet parkolni. Érdemes itt kezdeni a sétát.
N 47° 48,717' E 20° 34,441' 123 m [GCMese+church] Bár nem a jelszó része, a Szent László tiszteletére szentelt templom megér egy rövid betekintést. Érdekessége, hogy egyik kápolnája a bordás boltozatú XV. századi templom fennmaradt szentélye. A templombelső secciói a matyók világát jelenítik meg. A templom melleti Plébánialak is a XVII. században épült. Fő nevezetessége a koronaszoba, ahol 1806. március 19-én a Napóleon elől menekített Szent Korona egy éjszakát pihent. Valamint, hogy 1881 őszén egy hétig e Plébániaházban lakott I. Ferenc József.
A templommal átellenben található a Városi galéria.
N 47° 48,669' E 20° 34,419' 117 m [GCMese+museum] Egyik kiállítóterem a világhírű matyó hímzés önálló életét mutatja be. Két fő típusa: a régi, lényegében piros "ómatyó" formájú, valamint a századforduló óta kedves színpompás tarkaságú.
Itt kaptak helyet két helyi művész, Takács István (1901-1985) és Dala József (1901-1985) alkotásai, és a XX. század eleji taneszközöket bemutató iskolatörténeti kiállítás.
Nyitvatartás: IV.15-X.15. hétfő kivételével 10-16 között.
A multi első pontja a Matyó Múzeum.
N 47° 48,674' E 20° 34,349' 126 m [GCMese-1] Mindenképpen ajánlom a kiállítás megtekintését. Nem túl nagy ahhoz, hogy órákat raboljon el a "vadászoktól", viszont itt egy fedél alatt megismerhetjük a matyóság lényegét s így nem ér ismeretlenül a hadassal való találkozás.
A Múzeum a matyó múlt színes emlékein keresztül megismertet a matyóság életmódjával, életének, munkájának hétköznapjaival és ünnepeivel. A termekben korhűen berendezett matyó otthon tárul elénk. A múzeum különlegességei a teljes viseletrekonstrukciók, valamint a nászmenet és a menyasszony hozományával megrakott lakodalmas szekér.
Megismerhetjük a summásmunka emlékeit és a summások életmódját.
Nyitvatartás: III.30-X.31:hétfő kivételével minden nap 9-16 között. XII.1-III.29.:k-p:10-14.
Először az épület előtti mellszobrot vedd szemügyre: Vésett(!) feliratának második sorában található ötödik betűt jegyezd fel. Majd a bejárat feletti felirat második szavának utolsó két betűjét írd utána.
Hadas felé haladva találkozhatunk egy ránézésre is súlyos tömegű kőtömbbe faragott relieffel,
N 47° 48,619' E 20° 34,322' 120 m [GCMese+Scenic Area] mely a környék lakosságának nehéz múltjára emlékeztet: a falu paraszti lakosságának közel 75%-a nem rendelkezett a megélhetéshez szükséges földterülettel. A falu határában pedig nem volt olyan nagybirtok, amely mezőgazdasági munkásokat állandóan tudott volna foglalkoztatni, így alakult ki főleg fiatalokból a summások több ezres tömege, akik kora tavasztól késő őszig, alföldi gazdaságokban keresték kenyerüket. Az ő keserű életüknek állít emléket a Summás szobor.
Második pont Hadas, Matyó főváros "rezervátuma.
N 47° 48,482' E 20° 34,276' 121 m [GCMese-2] A terület szívében a Táncpajta áll, ahol előadásokat, táncházakat tartanak, körülötte kanyargós utcácskákon tájházak, védett népi épületek láthatók.
A hadas családszervezet tuladonképpen atyafiságot jelent: az egymással rokon családoknak volt had a neve. Egy udvaron, közös konyhán maradt együtt több felnövő nemzedék. A településrész szerkezete és egyes épületei másfél, két évszázad távlatából hitelesen őrzik a matyóság múltját, építő tevékenységét. Sorra látogathatjuk az "ősmag"-ban még meglapuló "falukép jelentőségű" lakóházakat, amelyek házigazdái tárt kapukkal, színes idegenvezetéssel várják a turistákat. Működő fazekas-, szövő-, csipkeverő műhely, kézi festésű konyha- és szoba bútorok hímző alkotások tekinthetők meg.
Az egyik leghíresebb előrajzoló Gáspár Mártonné Molnár Borbála volt, akit nagyapja ragadványneve után hívtak Kisjankó Borinak. A népművészet Mesterévé lett rajzolóasszony tevékenysége a matyó népművészet valamennyi nagy korszakát felölelte. Munkája révén a matyó hímzésnek új, sajátos vonulata alakult ki. Háza ma Emlékház, mely gyakorlatilag egy jelképes összegért tekinthető meg.
Nyitvatartás: hétfő kivételével 10-16 között.
A Hadasban ezt a házat kell megtalálnod. Az épületen találsz egy fatáblát. Utolsó szavának második és utolsó előtti betűjét írd a már meglévőkhöz. (Az emlékházon több tábla is van, viszont csak az egyik fatábla! A szomszédos házakon is vannak fatáblák, de nekünk az emlékházon lévő kell.)
Kb. 150 méterre az élő skanzentől, az Eötvös utcában található a Mezőgazdasági Gépmúzeum.
N 47° 48,360' E 20° 34,408' 113 m [GCMese+museum] Az egyedülálló gazdagságú, Európa szerte ismert mezőgazdasági és technika-történeti gyűjteményt 30 évvez ezelőtt Hajdú Ráfis János saját telkén hozta létre, majd adta át állami tulajdonba. A mezőgazdasági gépek páratlan és Magyarországon legnagyobb gyüjteménye. A bemutatott eszközök között számos ritkaságszámba menő erőgép látható, némelyikük még a XIX. század végén készült. A gyűjteményt 160 robbanómotoros és gőzüzemű erőgépet, 100 gazdasági gépet, 50 gazdasági eszközt és parszti használatban volt kovácsolt vastárgyat, szélmotort és jéggyártó berendezést sorakoztat fel.
Nyitvatartás: hétfő kivételével 9-16 között.
Az utolsó pont ahová már motorizálva érdemes menni.
N 47° 48,200' E 20° 33,925' 119 m [GCMese-3] A Kavicsos tó körül a város szabadidőparkja terül el, ahol a júliusi Mátyás Király Reneszánsz Hétvégével elkezdődnek a
nyári programok. A városi bolyongás után kellemes sétát lehet tenni a helyenként nádassal szegélyezett kis fertő körül.
A tó előtti intézmény nevének (ki is van rá írva) kezdőbetűje a jelszó utolsó karaktere.
A jelszó a kapott szó ékezet nélkül leírva!
Ládatörténet:
2017.07.16.: A ládát adoptálta Toth417
Kellemes keresgélést és fürdőzést kívánok !