Wap:
A normál méretű geoláda a fenti koordinátákon egy gondozatlan sír tövében található. Állj szembe a Mihalkovics család sírjával és nézz a tövébe a borostyán mögé! A sír északi oldalán keresd. Köszönöm az újrarejtést
R&A játékostársunknak!
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
A rejtésről
A doboz a fenti koordinátákon található. Sajnos nagyon kevés alkalmas rejtekhelyet találtam a közelben, így a Mihalkovics család sírboltjának északi oldalán, borostyánnal és némi téglával takarva található a láda.
A láda apropója
A 6-os főút bonyhádi elágazása mellett van egy temető ahol a múlt korszakai találkoznak. A kezdet rögtön egy szovjet hősi emlékmű, melyet egy kálvária követ. A temető felső részében van Perczel Mór és családjának több sírhelye.
N 46° 17,760' E 18° 32,440' 121 m [GCPM+temető]
PERCZEL MÓR (1811-1899)
Perczel Sándor és Kajdachy Erzsébet hetedik gyermeke. A mozgékony és pajkos kisfiúnak kedvelt játszótársai a bonyhád-börzsönyi jobbágygyerekek. Legszívesebben "katonásdit" játszott velük. Szellemi fejlődéséről és neveléséről a szülei és 1817-től Vörösmarty Mihály házitanító gondoskodtak. a pesti piarista gimnáziumban a latin nyelv mellett megtanult németül és franciául. Kedvelte a matematikát. Visszaemlékezéseiben önmagáról ezt írta: "igen sokat olvastam" és "verseket kezdék csinálni". 1827-30-ban katonai hadapródiskolában tanult; különösen az erődítményrendszerek és a haditechnika érdekelték. 1830-ban az európai forradalmi hullám a politika irányába terelte a figyelmét: titokban szabadcsapat szervezésébe kezdett a lengyel függetlenségi harc támogatására. Az akció leleplezése miatt el kellett hagynia a katonaiskolát, sőt a haditörvényszék halálra ítélte. Nemesi származása és kiskorúsága mentette meg a végrehajtástól.
Perczel Mór ezután másfél évtizedig Tolna vármegye közigazgatásában tevékenykedett: megyei aljegyző, simontornyai szolgabíró, az iparfejlesztést szorgalmazó Védegylet népszerűsítője, az 1833-44. évi rendi országgyűlésen megyei követ. A reformszék radikális hirdetője. Országosan ismert politikussá vált. Lelkesen támogatta a 1848. márciusi forradalmat. Az új magyar kormány megalakulása után Magyarország első rendőrfőnöke, a népképviseleti országgyűlés képviselője, a Zrínyi-szabadcsapat szervezője, a szabadságharc idején hadtestparancsnok, tábornok. Az osztrák, horvát és szerb seregek ellen huszonnégy csatában tizenhét győzelmet aratott (Ozora, Muraköz, Cegléd-Szolnok, Dél-Bácska). Kossuth elismerő szavai szerint "Perczel a legbecsületesebb hazafiak egyike. Isten adná, hogy minden tábornok ilyen volna".
1849 augusztusában Perczel Mór emigrációba kényszerült (távollétében itthon Haynau jelképesen kivégeztette). Tizennyolc évet töltött számüzetésben (Törökország, Anglia, Belgium). A felesége is osztozott vele a nehéz sorsban. Külföldön tíz gyermekük született. A nélkülözés, a nyomor, a reménytelenség, a betegségek sorozata testileg-lelkileg megviselte a családot.
Perczel Mór szerette szülővárosát. Hűségét 1848 márciusában a forradalom győzelméről írt levelében is kifejezte: "Bonyhád az én szülőföldem, és a legnehezebb időkben annyi baráti támogatásban részesültem lakosaitól, hogy a legnagyobb örömmel siettem a szabadságtörvényt velük közölni". Az emigrációból 1867-ben tért haza. A bonyhádi fogadtatását felejthetetlen emlékei közé sorolta: "Borbély József 1867-ben - visszatértemkor a hazába és Bonyhádra - a főpiacon fogadott, és oly érzékenyen üdvözölt a sok ezernyi népségnek hű tolmácsa, hogy körül állói hangos és általános zokogásra fakadtak".
Perczel Mór 1867 után újra politizálni kezdett; Zalaegerszeg parlamenti képviselőnek választotta. Kossuth-ellenes beszédei, továbbá a kiegyezés okozta csalódásainak nyílt hangoztatása miatt azonban a népszerűsége rohamosan csökkent. A politikai bukás elől menekülve 1870-ben visszavonult a közéletből. A bonyhádi családi kúria kerti kis lakában emlékiratait rendezgette. Egyrészt túlértékelte saját szerepét: "És ha beismerik éltem nagyszerű szent hivatását, Hunnia nem esik, sohasem jut vészbe, hínárba". Másrészt beismerte: "Bizony mondom, szörnyű elszánt, vasakaratú, rendíthetetlen hitű és csúnya egy verekedő természetű Isten teremtménye voltam én. Nem-mel az ajkamon születtem a világra". A családját ért gyászsorozat fokozta magányosságát, koptatta idegeit. Nyolcvannyolcadik évében hunyt el.
forrás: Kolta László: Bonyhádi arcképek (Bonyhád, 2000.)
A kálváriáról
A Kálvária-domb két kápolnája közül 1817-ben épült Kálvária kápolna későbarokk stílusú. A másik az Ermel-Vojnits család sírkápolnája 1905-ben épült eredetileg későbarokk stílusú, mely ma már átépítések miatt eklektikus stílusban látható. A körülöttük lévő sírkertben nyugszik Perczel Mór honvédtábornok és a Percel család több tagja. A dombra felvezető út mentén a Stációk fülkéit Stekly Zsuzsa helyi művész tűzzománc képei díszítik.
forrás: bonyhádi látnivalók
Bonyhádról:
Akit érdekel Bonyhád története olvashat róla a
város honlapján.
Én most ide két régi leírást teszek a városról amik a 18-19. századi állapotokat írják le.
Vályi András 1796:
Népes német és elegyes mező Város Tolna Vármegyében, birtokosai Klégel, és Perczel uraságok, fekszik Szekszárdtól más fél mértföldnyire, sokféle lakosokkal számossítatik, kik is leg inkább katolikusok; de a' Zsidók is elég számosak, és Zsinagógájok is van itten, határbéli földgye meglehetős, szőlője középszerű, dohánnya elég tere, első Osztálybéli.
Vályi András: Magyar Országnak leírása I-III Buda 1796-1799
Fényes Elek 1851:
Német-magyar m.v. Tolna vgyében, egy kies, hosszan elnyúló völgy oldalán, 1566 kath, 1482 ágostai, 262 ref., 1563 zsidó lakja, katholikus és ágostai paroch. szentegyházakkal, és egy nagy synagógával. A házak száma, mellyek csaknem mind cseréppel fedettek, 490-re megyen. - Négyszegü piaczát jeles épületek és boltok ékesítik. Van itt kath. kórház, gyógyszertár,vendégfogadó, több vizimalom. - Agyagos közép termékenységű határa nem nagy, s nagy részt az uraság majorság - földjei foglalják el, hanem a lakosok földjei a szerdahelyi pusztán osztattak ki, és 104 jobbágytelket tesznek. Szőlőhegye roppant, de nagyon közönséges bort terem. A dohánytermesztés nagy divatjában van, ugy hogy az évenkénti termés 3500 mázsára becsültetik. Négy országos vásáron kivül két népes hetivásárt (kedden és pénteken) is tart. Lakosai a törökök kiüzetése után magyarok, még pedig reformatusok valának, de 1727 körül nemesek szállinkozván ide, rövid idő alatt annyira kiszoritották, hogy már ma néhány eredeti magyar református háznál nincs több. - Ellenben nemesek után zsidók itt legszámosabbak, és különös községet képeznek saját biróval és esküdtekkel. Földesura hajdan a Bosnyák majd a Jurasin család volt, most pedig felét a Perczel, felét a Kliegl nemzetség birja. Közel Bonyhádhoz láthatni egy góth izlésre épült szentegyház maradványait, mellyről a közvélemény azt tartja, hogy az a cisterciták Czikádornak neveztetett apátsága volt. A kolostornak márma csak talpkövei látszanak, de a szentegyház hátulsó része, és a sanctuarium meglehetős épségben állnak fen. Van saját postahivatala.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára... Pest 1851
Végszó:
Végezetül nagyon jó keresgélést kívánnak a mostani gazdák
povyagi és
Mathau!
