Sajnos elkezdték rendszeresen lopni a ládát az iskola diákjai, ezért virtuális lett a rejtés. A jelszót az 5 m-es potosságú koordinátán található 5cmX2cm-es lapocska tartalmazza, a QR kóddal együtt.

---

TravelBug NEM helyezhető virtuális ládába

---

Dobozt már a honfoglaláskor, vagy közvetlenül a honfoglalás után lakták magyarok. I. Géza király 1075-ben a garamszentbenedeki monostor alapító oklevele alapján engedélyezte, hogy a monostor 3 háznép szolgája sertéseit együtt legeltethesse a király tulajdonát képező sertésekkel a dobozi erdőkben. Ez az első írásos emlék Dobozról.

1720 és 1798 között gróf Wenckheim Józsefné szerzi meg a települést, s a hozzá tartozó pusztákat. Az ezt követő évtizedekben a Wenckheim család a település legnagyobb földbirtokosa.

Itt építette a Wenckheim család vadászkastélyát a gyulai Czigler Antal. Mellette 1854-ben Ybl Miklós tervei alapján romantikus stílusban istálló és kocsiszín épült. Sajnos ezek az épületek olyan mértékben lettek átalakítva, hogy műemléki jellegük megszűnt. A kastély ma iskolaként üzemel.

A volt kastély mögött a Holt Fekete Körös ágától körülölelve 3,7 hektáros kastélypark fekszik, melyet az 1880-as években alakítottak ki a Wenckheimek angol stílusban. Jellemző fái: kocsányos tölgyek, platánfák, hársak, vadgesztenyék, páfrányfenyő és erdei fenyő facsoportok.

A park legmagasabb pontján építette gróf Wenckheim Dénes 1902-ben a környék "ékszerdobozának" nevezett neoromán stílusú Szent Kereszt kápolnát és kriptát. Az építőmester a bécsi Nicolaus Schiedek volt. Az egyhajós félköríves szentélyzáródású templom eredetileg a grófi család kápolnájának épült. Főhomlokzatának jobb oldali részén homlokzat előtti torony található, a másik oldalon körív alaprajzúan ugrik elő a lépcsőfeljáró. A sekrestye a hajóhoz félkörívesen kapcsolódik. Az épület tetőszerkezete vasbetonból készült, Magyarországon az elsők között itt alkalmazták ezt az építészeti technológiát. A rendkívüli szépségű mészkőtufából készült szószék bécsi mester munkája egykor a világkiállítás nagydíját nyerte el. A márványmozaik előképek Szent Dénest és Szent Frigyest ábrázolják. Az oltár két oszlopának anyaga a különlegesen értékes egyiptomi márvány, melyet hatalmas, csiszolt féldrágakövek teszik még díszesebbé. A csodálatos főoltár fehér carrarai márványból készült, a feszület Fadrusz János alkotása. A keresztelőkút nyolcszögletű, tetejét nyolc, egymás kezét fogó kisgyermek díszíti, salzburgi vörös márványból készült. A templom és kripta kupolája egyaránt velencei aranymozaik.

E két műemlék jellegű épület mögött áll az 1863-ban épült romantikus stílusú háromszintes, silótornyos magtár épület Ybl Miklós kiemelkedő alkotása. Itt is láthatjuk, hogy milyen korszerű, meglepő, nagyvonalú alkotást hozhat létre az építész, ha a szükségletek kielégítésére törekszik. Ybl műve igazi előfutára a mai archietonikus törekvéseknek.

A magtárat néhány helyen átalakították az idők folyamán, azonban -napjainkra erősen romlott állapota ellenére is- impozáns agrártörténeti emléknek számít így is.

Parkoló:  N 46° 44,340' E 21° 14,883' 94 m [GCDBZ+P]

A rejtés 2009.08.31-től virtuálisként él tovább, mivel rendszeresen ellopták a ládát.

Kullancs veszély (0-5): 0