A 18X18X6 cm-es ládát a kastélyparkban találod, a (volt) nagy tavat övező betonfal tövében. Az aszfaltút végétől (itt lehet parkolni) a rejtekig vezető legrövidebb út mellett, a méhészek időnként méheket "legeltetnek" (mint a rejtés időpontjában is). Ebben az esetben kisebb kerülővel érhető el a rejtekhely, bár ha valaki ismeri a méhek "lélektanát" a legrövidebb úton is célba érhet.

---

A ládába TravelBug NEM helyezhető.

---

Itt kell letérni a 47-es főútról: N 46° 38,095' E 20° 50,008' 97 m [GCSWS+fordulj]

Hazánkban nagyon sok nemzeti, történelmi értékű épület halad az enyészet útja felé.
Ennek a ládarejteknek a kialakításával, erre is szeretném a figyelmet felhívni!

Wenckheim Sándor gróf csorvási birtokának 1600 holdas részét, illetve ennek központját Nagymajor névvel illették. 1924-28 között itt építtette fel - valószínűleg egy korábbi uradalmi épület, az ún. " kiskastély " szomszédságában - új, a gácsi kastély tömegkompozícióját felidéző neobarokk kastélyát Siedek Viktor bécsi építész tervei alapján. A kivitelezés vállalkozója egy Hirtz nevu német építésvezeto, a pallér Titz Jakab, a gyulai kőművesek vezetoje Hack András volt. A kastély és környezetének ábrázolása az 1936. évi kataszteri térképen jól látható, s 1944-ből maradt fenn a kastélyról fényképfelvétel.

Az új kastély észak-déli hossztengellyel épült, haránttengelyében a meglévo 15 szobás kiskastéllyal alkotott építészeti kompozíciót. A településrol vezeto út és gazdasági vasút keleti oldalán a térkép díszkaput jelöl, ahonnan derékszögben tört, egyenes út vezetett a két - kis és nagy - kastély közötti sík területre. Itt a térkép ívekből, barokkosan metszett vízmedencét jelöl, s ilyen látható a kastély keleti homlokzata előtti terasz lábánál is. E medencék vasbetonból készültek, s a teljesen alápincézett, egyemeletes új kastély is a legkorszerűbb építőanyagokból és szerkezeti megoldásokkal épült fel.

Három rizalittal tagolt, tetőkupolákkal hangsúlyozott, mozgalmas tömegformája, megemelt földszintje még monumentálisabb hatást kölcsönzött a 60 szobás kastélynak. Fobejárata nyugat felé fordult, melyhez kocsifelhajtó vezetett. Pillérekkel gyámolított terasza alatt három boltíves ajtó az elocsarnokba nyílt. Valószínű, hogy belső terének kialakítása is a XVIII. század megoldásait követte, közösségi és lakóterei két traktusban, enfilade fuzéssel kapcsolódhattak egymáshoz. Az épület közepét, talán galériás aulaként kialakított bejárati előcsarnok foglalta el, mögé a kerti oldalra a nagyszalont helyezték.

A kastélytól északra, a kertben egy újabb vízmedence, mellette 250m2 felületű és 150 cm mélységű úszómedence és fürdőpavilon-épület, valamint egy teniszpálya kapott helyet. Ennek pandantjaként, a bejárati kapu tengelyében, a felvezető út fordulója mögött újabb barokkos vízmedence húzódott, melyet kofallal vettek körül. A medencéket 1924-ben Kopornyi és Kenéz nevu vásárhelyi kútfúrómesterek által fúrt kutak táplálták. A kastélytól délkeletre állt az ún. művészház, ahol német szobrászok dolgoztak. Sándor gróf nyitott volt a művészetek felé, szerette a komolyzenét is - ő maga jól játszott brácsán - s a szájhagyomány szerint Bartók Bélát zenegyujto körútján itt látta vendégül.

A kastély építésével egy időben 35 hold korszerű technikával felszerelt (pl. földalatti csőrendszerrel öntözött) parkot (hrsz. 2336) létesítettek a meglévő és idetelepített növényekből. Az épületek közvetlen közelében elhelyezett vízmedencék ennek erősen architektonikus jelleget kölcsönöztek, míg a távolabbi kertrész - bár sétaútjait a kataszteri térkép nem ábrázolja - tájképi kert lehetett. A kertészek Dzurek Imre, Szák Mihály, Boldizsár István és Balázs János voltak.

Az 1930-as években bekövetkező gazdasági válság, Sándor gróf nagyvonalú és pazarló életmódja, az amerikai utazások az örökölt vagyont felemésztették, így az adósságai fejében 1932-ben a birtokot Mándy Sámuel bankárnak zálogosította el. Sándor grófnak csak a kastély körül bekerített terület maradt, s 1944-ben még látta az első orosz katonákat, akik, hogy fosztogassanak, betörtek a kastélyba.

Mára sajnos csak a "kiskastély" maradt meg, Wenckheim Sándor kastélyát 1977-ben felrobbantották. Így is látható még azonban a kastély lábazata itt-ott, a kocsifelhajtó, a vasbeton lépcsőfokok, és a kis medence. Az épület átellenes oldalán a nagy tó teljesen elapadt, csak a nád nő benne.

Kullancs veszély: