A láda egy erdősávban található egy fa tövében levő odúban.
Nem kell bozótot járni ha a N47 41.517 E18 53.405 pont felől közelítetek.
WAP vége
A Pilis innen nézve koporsó formájú vonulata alatt,
Pilisszentkereszt határában helyezkedik el a Pilisszentkereszt-Klastromkert néven is ismert rommező, ahol a középkori Magyarország leggazdagabb és legbefolyásosabb, királyi alapítású, majd a török időkben elpusztult, eredetileg ciszterci kolostorának 1967 és 1984 között feltárt maradványai láthatók.
Tartalomjegyzék:
»
Megközelítése
»
Története
»
Klastrom-kút
»
Plébániakert
»
Természetjárás Napja
»
Védelem
»
Örökbefogadása
»
Megtalálói
»
Megtalálói 2004
»
Megtalálói 2003
»
Megtalálói 2002
Megközelítése:
Pilisvörösvár felől érkezve be kell menni PilisSzentkeresztre, a templom (balra) előtt tovább, majd a közértnél (
N 47° 41,499' E 18° 54,013' 348 m [GCPSZK+Elágazás]) balra fel. Az aszfaltúton egészen a focipályáig jutunk, itt már le lehet parkolni. Indulhatunk a Fő utcáról a (
N 47° 41,366' E 18° 53,030' 348 m [GCPSZK+Z jelzés]) pontban leágazó Pataksor utcán is a Z turistajelzésen. A (
N 47° 41,499' E 18° 54,013' 348 m [GCPSZK+Sorompó]) pontban egy sorompó állja utunkat. Az ösvényen menjünk a
N 47° 41,517' E 18° 53,405' 348 m [GCPSZK+Betérés az erdőbe] pontig, itt érdemes bemenni az erdőbe. A kolostor romjai a ládától mitegy 140 méterre (
N 47° 41,561' E 18° 53,487' 348 m [GCPSZK+Romok]) találhatóak.
A doboz belmérete kb. 15x15x6 cm.
Története:
III. Béla és felesége, Châtillon-i Anna alapította 1184. május 27-én, egy Árpád-házi vadászkastély, templom és udvarház helyén. Az új monostort az uralkodó a burgundiai Acey francia szerzeteseivel népesítette be, a kolostort a ciszterci rendnek adományozta.
Az építkezés már a III. században, III. Béla fia,
II. Endre idején fejeződött be, melynek során francia mesterek is dolgoztak itt.
A
ciszterci rendet a burgundiai Citeaux-ban (latin nevén Cistercium-ban) Szent Róbert alapította 1098-ban. Magyarországon az első ciszterci kolostort 1142-ben alapították Cikádorban (ma Bátaszék). Ide Heiligenkreutzból jöttek az első szerzetesek. A Cikádor multi geoláda (
GCCika) egyik pontja az ottani ciszterci kolostorhoz vezet.
A rend elterjedése III. Béla idejére esik, Európában több, mint 350 kolostoruk volt, ebből a mai Magyarország területére 18 jutott.
A tatárok betörésekor, 1212-ben a budai udvar ezen az útvonalon, az akkor pilisszántói völgynek nevezett területen keresztül menekült Visegrádra.
A kolostor külön érdekessége, hogy 1213. szeptember 28-án a közelben ölték meg a lázadó urak II. Endre meráni hitvesét, Gertrúd királynét. Az eseményt Katona József
Bánk bán című drámája tett ismertté. A királynét e kolostorban temették el. Gertrúd királyné síremléke az előkerült faragványok alapján feltehetően az 1230-as években készült, és szintén a francia művészethez, a reimsi kőfaragó műhelyhez kapcsolható (kép balra). A szarkofág 1990 óta a Magyar Nemzeti Galéria Régi Magyar Gyűjteményében található.
A ciszterciták e pilisi rendházát is kifosztották a tatárok.
Amikor a törökök Budát elfoglalták és környékét felégették, a kolostor ezreknek szolgált menedékhelyül.
IV. Béla 1250-ben egyéb juttatásokkal együtt e kolostort is a
pálosoknak, azaz a fehér barátoknak, a szent kereszt remetéinek engedte át. A pálosok bölcsője a pilisi hegyek között ringott. Az egyedüli magyar rend alapítója, Özséb (Eusebius) Pőrzse esztergomi kanonok a patacsi (Pécs mellett) és a pilisi hegyek között élő remetékkel egyesülve Remete Szent Pál rendje elnevezéssel itt alapította meg az úgynevezett Pilisszentkereszti Rendházat, a pálosok első rendházát.
A kolostor a török időkig állt, 1526-ban megsérült, majd az 1540-es években teljesen elpusztult.
A török uralom idején a lakóhelyét hátrahagyva menekülő pilisszentkeresztiek helyére a XVIII. században szlovák és kisszámú német család érkezett. A régi kolostor köveit széthordták az építkezésekre. Ma az itt lakók nagyobb arányban szlovák anyanyelvűek.
Maga Pilisszentkereszt 1804-ben épült. Az önellátó, gazdálkodással foglalkozó pálos szerzetesek által létesített malmok adták a későbbiekben a település szlovák nevét: Mlynky.
Kendertermesztés is folyt itt a múlt században. A patak mentén medencékben áztatták a kendert, ami a kendervászon alapanyagául szolgált, belőle erős ruházatot, nadrágot, szoknyát készítettek.
A kőfaragványokra
Rómer Flóris (1815-1889) már 1869-ben felfigyelt, az ásatás 1913-ban kezdődött, de még ma sem fejeződött be.
Klastrom-kút:
A kolostor-romhoz egészen közel található a Klastrom-kút nevű forrás. Érdemes megnézni, szép kirándulóhely.
N 47° 41,615' E 18° 53,379' 364 m [GCPSZK+Klastrom-kút]
A forrás fontos szerepet játszott a kolostor lakóinak életében.
A turistatérképen is megfigyelhető itt egy amúgy földtörténeti szempontból fiatalnak mondható, ÉNy-DK irányú törésvonal, melynek mentén források (köztük a Klastrom forrás, vagy a Golyvás forrás is) fakadnak és folynak a Dera patakba.
A forrást megtalálhatjátok a
POI pontok között is.
Plébániakert:
A faluban a templom mellett, a plébánia kertjében áll egy faház, ahol sok, a kolostor romjából származó faragott követ őriznek. Érdemes megnézni:
N 47° 41,434' E 18° 53,843' 340 m [GCPSZK+Plébániakert]
A gyűjtemény megtekintését a plébánossal egyeztetni kell, a plébánia telefonszáma: 06-26/347-619
Természetjárás Napja:
1888. szeptember 24-én, itt a Klastrom-kútnál
Téry Ödön és
Thirring Gusztáv által vetődött fel a szervezett természetjárás gondolata. Azóta tartják meg szeptember végén oly sok helyen a Természetjárás Napját, ezt nevezik a Természetjárók Napjának is.
Védelem:
A kulturális örökség védelméről szóló
2001. évi LXIV. törvény a "ciszterci apátság romjait" műemlékké nyilvánította.
Örökbefogadása:
A ládát 2004. december 20-án örökbe fogadtuk (további örökbefogadható ládák
itt), mert a korábbi gazdája (mikszi) nem gondozta.
A láda jelen honlapján komoly felújítást végeztünk, melynek eredményét most olvasod.
2004. 12. 27-én helyszíni szemlét tartottunk, kicseréltük a dobozt, feltöltöttük az új ládát, és néhány méterrel odébb is helyeztük, a fenti koordináták már a javítottak.
A betelt naplót kivettük, beszkenneljük, és honlap formában közkinccsé tesszük.
GalosAesM
2005 . 01. 27 A ládát - miután GalosAesM visszaadta - örökbefogadtam.
Attibati
2005.03.27 A ládát áthelyeztem a régi rejtekhelytől mintegy 50 méterre levő kiszáradt fa törzsébe. A ládát avarral fedtem le hogy az esetleg arra járók ne pillanthassák meg. A doboz kivétele egy kis tornászást igényel kis emberek párosával keressék a kincset az új rejtekhelyen. A láda tartalmát felülvizsgáltam néhány ismeretlen tárgyat kivettem belőle és degeszre tömtem új ajándékokkal.
Attibati
2007. 01 Logbook csere
2007. 07.08 Mivel az utóbbi logokban a megtalálók jelezték, hogy egy cipősdoboz a kincsesláda ezért ma felkerekedtem és ládaellenőrzést tartottam. A dobozt valószínűleg az a megtaláló cserélte ki, aki a rengeteg kinder figurát hozta. Ugyanis a régi dobozba nem fértek volna bele. A papirdobozt műanyagra cseréltem a kinder figurákat megrostáltam. Az ajándékok között volt WC-papir is... No comment.
2008.05.18 Logbook csere
2009.06.01 Elveszett logbook pótlása.
2009.07.24 Az elveszett logbook ismételt pótlása és a láda áthelyezése.
2009.10.25 A széttört doboz cseréje. Kérek mindenkit hogy az eredeti módon rejtse vissza a ládát.
2011.07.31 A széttört dobozt ismét cseréltem.
2011.08.25 A ládát ismét ellopták, új helyen pótoltam.
2018.03.04 A játékosok jelezték, hogy eltűnt a láda. Bár a láda valóban nem az eredeti rejtekhelyen volt, egy - az eredeti rejtekhelytől mintegy három méterre levő - odúban megtaláltam. A ládát kicseréltem, az ajándékokat megrostáltam, hagytam új logbookot a ládában.
2018.05.10 Az eltűnt logbookot pótoltam.A láda visszakerült az eredeti, védettebb rejtekhelyre.
2018.06.01 Az eltűnt logbookot ismét pótoltam.
2020.09.20 Ládaellenőrzés, logbook csere.
2020.10.18 Az eltűnt logbook pótolva.
2021.11.07 A törött ládát cseréltem.