Megye/ország: Borsod-Abaúj-Zemplén
Elhelyezés időpontja: 2007.11.18 14:30
Megjelenés időpontja: 2007.11.20 18:10
Utolsó lényeges változás: 2015.05.14 21:33
Utolsó változás: 2018.07.04 12:31
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: páros
Ládagazda: guess.who Nehézség / Terep: 2.0 / 2.0
Megtalálások száma: 556 + 4 sikertelen + 7 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.6 megtalálás hetente
A láda egy kis műanyag doboz egy bokor ágai között a föld közelében.
Olyan helyre invitáljuk ezzel a ládával a kesereket, ahol szép fotótémákat találhatnak és ahonnan - szerintünk - a legszebb formáját mutatja Boldogkő vára.
A láda
A Szamárútból a N 48° 21,796' E 21° 15,349' 288 m [GCARKA+földút] pontnál jobbra elágazó földúton közelíthető meg a láda. Úgy 10 méternyit kell csak küzdeni nem túl sűrű, tüskés bokrokkal, hogy megtaláljátok egy sűrű bokor erősebb ágai között a föld közelében.
Arka
A Zempléni-hegység észak-nyugati részén fekszik, hegyekkel teljesen körülvett (a legmagasabb a Magoska 734m), széltől védett kicsi, abaúji, zsák község. Corladus de Archay megnevezéssel szerepel egy évszám nélküli oklevélben, amelyet 1268-ban írtak. Amikor Brankovics vajda Regéc várának falai között ült Arka is hozzátartozott (1427-1453), akkor 7 jobbágytelekkel. XV.-XVI. sz.-ban az egyik földesúr kezéből a másik földesúr kezébe szállt, általában a boldogkőváraljai településsel és várral együtt. 1700 körül Szelepcsényi prímáshoz került zálog képen, aki a jezsuitáknak ajándékozta 5 jobbágytelekkel. 1800-as években a jezsuitákból a Péchyekhez kerül akik hozzáfognak a benépesítéshez. A Révai Nagylexikon szerint 1900-ban a 323 fő volt a lakosok száma.1920-ra a település létszáma a felére apadt. A lassan üdülőfaluvá alakuló település népessége napjainkban 129 fő. A hozzá tartozó terület 9,49 km2.
A faluban több éven keresztül ásatások folytak. Az ásatások egyik különlegessége egy 28 ezer éves kőeszköz készítő műhely. A műhely ma egy magánkézben lévő, nagyon elhanyagolt területen van, így nem látogatható. A kutatások bebizonyították, hogy az őskortól a bronzkoron és a római koron át, a mai időkig folyamatosan lakott volt a település. A falu további jelentős különlegességei az ásványai és a földtörténete.
Vulkáni hegy a Magoska, ami 737 méter magas. A vulkán következtében kialakult ásványok: hidrokvarcit, limnokvarcit, jáspis, és nem igazán ásvány inkább megkövesedett növény a faopál.
A község nevezetességei
Különleges a falu közepén lévő, szépen rendbehozott, huszita ház a Hunyady utca református templommal átellenes oldalán, előtte egy fogadalmi kereszttel, valamint a katolikus templom alsó szomszédjában lévő, romos épület, udvarán a sokszögű, kőből épült csűr, amelyben még állattal nyomatták (csépelték) a gabonát. Jelenleg már csak az alapjai láthatók. Ezek más településen fából épültek.
Figyelmet érdemel több szép, oszlopos tornácú, népi műemlék lakóház. A portákon még több helyen megmaradtak a két és háromfiókos csűrök, pajták, mint a hegyvidéki gazdálkodás fontos épületei - érdekes látnivalók. Az egykor a faluban működő vízimalomra ma már csak a malomárok nyomai emlékeztetnek.
A községben van a Tóhegy vendégház ( N 48° 21,261' E 21° 14,984' 223 m [GCARKA+vendéglő]), melynek az udvaráról induló, a tulajdonosok által jelzett turistaúton mintegy 1 órányi túrával meg lehet mászni a közeli Tó-hegyet, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a környékre. A tulajdonos engedélyezi, hogy az udvarán keresztül a turistautat megközelítsék.
A Hunyadi utca 19. szám alatt N 48° 21,265' E 21° 15,033' 227 m [GCARKA+naív festő] lakik Leskó Józsefné (Margó néni) naív festő, akinek képei a lakásán megtekinthetők - vásárolni, rendelni is lehet nála. Fizető vendégeket is fogad, de szívesen látja a képei iránt érdeklődő kesereket is.
Az Arka és Váralja közötti hegygerincen (a Tó-hegy és a Leány-hegy tetején) több mint másfél km hosszú, valószínűleg késő bronzkori, kősánc húzódik. Kutatása során kőkori cserepek, kőeszközök kerültek elő, vagyis a jól védhető ikerkúp már a kőkorban is lakott volt.
A községből gépkocsival csak egy murvával leszórt úton, az ún. "szamárúton" lehet tovább menni, a temető mellett jobb oldalon, a kék jelzést követve. A Szamárút a helyi hagyomány szerint azért kapta ezt a nevet, mert egykor a málhás szamarak ezen az úton hordták a vizet a várbéli ciszternákba lévén, hogy Boldogkő várának nem volt saját kútja.
A szamárútról tiszta időben nagyon szép kilátás nyílik a községre, a környező hegyekre és a Hernád völgyére és - főleg a délelőtti órákban - csodaszép fotókat lehet készíteni Boldogkő váráról a N 48° 21,351' E 21° 14,620' 282 m [GCARKA+látkép] ponttól kezdve.
Arkáról gyalogosan kirándulhatunk a közeli Korlátra, vagy a Kék-túra útvonalon Regéc, Mogyoróska irányába. A környék nevezetes látnivalói, a boldogkőváraljai vár, Zichy kastély, tájház, Kőtenger, a regéci vár, Mogyoróskán lovaglási és sétakocsikázási lehetőség is van.
2015.05.14. A láda újrarejtésre került, köszönet érte Discover ládásztársnak!
2018.07.04. Új láda és új logbook került ki.
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
+
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
A mai napon az OKT Regéc - Boldogkőváralja szakaszát teljesítettük Szifével. Kerestem a kilátást a várra... hiába. Már majdnem feladtam a keresést, amikor véletlenül megláttam a dobozt a földön.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Kilátás nem volt, magasak a bokrok. A láda egy zacskóban rejtés nélkül a bokrok között, valaki előttem kiszárította, úgy tette vissza. Megerősítettem a pw-t egy tollal. A láda mellett találtam egy félszárú fekete szemüveget, beletettem a zacskóba.
Az ajánlott úton a temető mellett mentem fel, ahonnan semmit nem látni a várból. A szamár út felé nem akartam lemenni, mert mezőgazdasági munkák miatt rengeteg autó jött arról. Köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.3.0]
Megtaláltam, köszi!
Pár éve OKT közben próbálkoztam, de akkor feladtam a tüskék miatt.
Most az úttól 1 méterre találtam a ládát a földön. Így nagyon feltűnő volt, szóval kicsit beljebb vittem az első tüskés bokorig (elég benyúlni érte).
A várat honnan kellett volna látni?!
Az OKT-26 szakaszának Regéc és Boldogkőváralja közötti részét teljesítettük és közben megkerestük.
A láda beázott. A láda megsérült. A logbook elázott, már össze van penészedve.
Megtaláltuk, köszi a rejtést! :) [Geoládák v4.2.2]
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést. Betti, Viktor és Joci! sajna nincs nálunk cseredoboz. Kicsit beázott, ha valaki tudja, javítsa meg kérem. [Geoládák v4.2.1]
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (568 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.
N 48° 21,796' E 21° 15,349' 288 m [GCARKA+földút]
N 48° 21,261' E 21° 14,984' 223 m [GCARKA+vendéglő]
N 48° 21,265' E 21° 15,033' 227 m [GCARKA+naív festő]
N 48° 20,854' E 21° 14,408' 188 m [GCARKA+kőbánya]
