A láda egy kis műanyag doboz egy bokor ágai között a föld közelében.

Olyan helyre invitáljuk ezzel a ládával a kesereket, ahol szép fotótémákat találhatnak és ahonnan - szerintünk - a legszebb formáját mutatja Boldogkő vára.

A láda

A Szamárútból a  N 48° 21,796' E 21° 15,349' 288 m [GCARKA+földút] pontnál jobbra elágazó földúton közelíthető meg a láda. Úgy 10 méternyit kell csak küzdeni nem túl sűrű, tüskés bokrokkal, hogy megtaláljátok egy sűrű bokor erősebb ágai között a föld közelében.

Arka

A Zempléni-hegység észak-nyugati részén fekszik, hegyekkel teljesen körülvett (a legmagasabb a Magoska 734m), széltől védett kicsi, abaúji, zsák község. Corladus de Archay megnevezéssel szerepel egy évszám nélküli oklevélben, amelyet 1268-ban írtak. Amikor Brankovics vajda Regéc várának falai között ült Arka is hozzátartozott (1427-1453), akkor 7 jobbágytelekkel. XV.-XVI. sz.-ban az egyik földesúr kezéből a másik földesúr kezébe szállt, általában a boldogkőváraljai településsel és várral együtt. 1700 körül Szelepcsényi prímáshoz került zálog képen, aki a jezsuitáknak ajándékozta 5 jobbágytelekkel. 1800-as években a jezsuitákból a Péchyekhez kerül akik hozzáfognak a benépesítéshez. A Révai Nagylexikon szerint 1900-ban a 323 fő volt a lakosok száma.1920-ra a település létszáma a felére apadt. A lassan üdülőfaluvá alakuló település népessége napjainkban 129 fő. A hozzá tartozó terület 9,49 km2.

A faluban több éven keresztül ásatások folytak. Az ásatások egyik különlegessége egy 28 ezer éves kőeszköz készítő műhely. A műhely ma egy magánkézben lévő, nagyon elhanyagolt területen van, így nem látogatható. A kutatások bebizonyították, hogy az őskortól a bronzkoron és a római koron át, a mai időkig folyamatosan lakott volt a település. A falu további jelentős különlegességei az ásványai és a földtörténete.

Vulkáni hegy a Magoska, ami 737 méter magas. A vulkán következtében kialakult ásványok: hidrokvarcit, limnokvarcit, jáspis, és nem igazán ásvány inkább megkövesedett növény a faopál.

A község nevezetességei

Különleges a falu közepén lévő, szépen rendbehozott, huszita ház a Hunyady utca református templommal átellenes oldalán, előtte egy fogadalmi kereszttel, valamint a katolikus templom alsó szomszédjában lévő, romos épület, udvarán a sokszögű, kőből épült csűr, amelyben még állattal nyomatták (csépelték) a gabonát. Jelenleg már csak az alapjai láthatók. Ezek más településen fából épültek.

Figyelmet érdemel több szép, oszlopos tornácú, népi műemlék lakóház. A portákon még több helyen megmaradtak a két és háromfiókos csűrök, pajták, mint a hegyvidéki gazdálkodás fontos épületei - érdekes látnivalók. Az egykor a faluban működő vízimalomra ma már csak a malomárok nyomai emlékeztetnek.

A községben van a Tóhegy vendégház ( N 48° 21,261' E 21° 14,984' 223 m [GCARKA+vendéglő]), melynek az udvaráról induló, a tulajdonosok által jelzett turistaúton mintegy 1 órányi túrával meg lehet mászni a közeli Tó-hegyet, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a környékre. A tulajdonos engedélyezi, hogy az udvarán keresztül a turistautat megközelítsék.

A Hunyadi utca 19. szám alatt  N 48° 21,265' E 21° 15,033' 227 m [GCARKA+naív festő] lakik Leskó Józsefné (Margó néni) naív festő, akinek képei a lakásán megtekinthetők - vásárolni, rendelni is lehet nála. Fizető vendégeket is fogad, de szívesen látja a képei iránt érdeklődő kesereket is.

Az Arka és Váralja közötti hegygerincen (a Tó-hegy és a Leány-hegy tetején) több mint másfél km hosszú, valószínűleg késő bronzkori, kősánc húzódik. Kutatása során kőkori cserepek, kőeszközök kerültek elő, vagyis a jól védhető ikerkúp már a kőkorban is lakott volt.

Megközelítés

Boldogkőváralján a  N 48° 20,389' E 21° 14,339' 167 m [GCARKA+elágazás] pontnál kell a KRESZ útbaigazító tábla szerint Arka felé elkanyarodni. Út közben a  N 48° 20,854' E 21° 14,408' 188 m [GCARKA+kőbánya] pontnál egy kőbánya hatalmas kőtömbjeivel találkozunk - itt érdemes megállni és fotózni -, majd vadregényes, helyenként szurdokká szűkülő patakvölgyben jutunk az érdekes, ősrégi településre.

A községből gépkocsival csak egy murvával leszórt úton, az ún. "szamárúton" lehet tovább menni, a temető mellett jobb oldalon, a kék jelzést követve. A Szamárút a helyi hagyomány szerint azért kapta ezt a nevet, mert egykor a málhás szamarak ezen az úton hordták a vizet a várbéli ciszternákba lévén, hogy Boldogkő várának nem volt saját kútja.

A szamárútról tiszta időben nagyon szép kilátás nyílik a községre, a környező hegyekre és a Hernád völgyére és - főleg a délelőtti órákban - csodaszép fotókat lehet készíteni Boldogkő váráról a  N 48° 21,351' E 21° 14,620' 282 m [GCARKA+látkép] ponttól kezdve.

Arkáról gyalogosan kirándulhatunk a közeli Korlátra, vagy a Kék-túra útvonalon Regéc, Mogyoróska irányába. A környék nevezetes látnivalói, a boldogkőváraljai vár, Zichy kastély, tájház, Kőtenger, a regéci vár, Mogyoróskán lovaglási és sétakocsikázási lehetőség is van.

2015.05.14. A láda újrarejtésre került, köszönet érte Discover ládásztársnak!
2018.07.04. Új láda és új logbook került ki.