Elhelyezés időpontja: 2008.05.17 19:30
Megjelenés időpontja: 2008.03.23 09:24
Utolsó lényeges változás: 2018.04.06 08:44
Utolsó változás: 2018.10.24 07:59
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: sziooka, tomki
Felhasználó: tomki Nehézség / Terep: 2.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 1200 m
Megtalálások száma: 317 + 10 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.5 megtalálás hetente
WAP:
A bánya területére bemenni TILOS, mindenki vegye figyelembe az átjárást tiltó táblákat!!!
A megadott koordinátán 0,6 l-es kajásdoboz szikla alatti üregben.
Pótjelszó:
N 47° 13,8179' E 17° 39,5468' 438m = az erdészeti jelzőkarón
Németbánya végén a murvás "körforgalomnál" balra a Gesztenyés utca irányába kell továbbmenni egészen egy fán jól látható jelzésig. Ennél az Y elágazónál jobbra tartva 1200m után egy kereszteződésnél jobbra a közelben van a láda.
Ha az utóbbi kereszteződéstől balra (északnyugat irányába) megyünk kb. 300 métert megtekinthetjük a bányát felülről és a környék panorámáját.
Bevezető:
Magyarországon az első, dinoszauruszokra utaló nyomok lábnyomok voltak, amiket 1966-ban egy mecseki kőszénbányában találtak, nyolc évvel ezelőttig azonban egyetlen csont sem került elő.
86 millió évvel ezelőtt, a késő Krétakorban Magyarország területét nagy részben tenger borította, a Bakony térsége viszont a szárazföldi részhez tartozott.
A lelőhely egykor tengerparti szakasz volt, akkoriban szubtrópusi éghajlat uralkodott. Egy gyors lefolyású árvíz magával sodorta a rönköket és dinoszaurusz-tetemeket, amiket aztán a tengerparton, egyetlen helyen lerakott, csakúgy, mint a mostani árvíz a rakpartokon a hulladékot. A csontokat egy ilyen, ötven négyzetméteres területen találták, vagyis a leleteket egy váratlan, erőteljes árvíz hordta egy helyre. (Ősi Attila elmondása alapján)
A képen látható ajkai születésű, fiatal paleontológusnak 17 évesen lett a rögeszméje, hogy Magyarországon is élt dinoszaurusz, csak meg kell találni. A leletgazdag, az ősi folyóvizekből fennmaradt réteg azonban mélyen, a felszín alatt található, így a 140 méter mély iharkúti bauxitbányára volt szükség, hogy Ősi Attila kezébe akadjon a 85 millió évvel ezelőtti Bakony térségének leggyakoribb lakója, a Hungarosaurus.
A korábban nem ismert, négyméteres faj testét taréjokkal és cápauszonyszerű tüskékkel díszített páncélzat fedte, növényekkel táplálkozott. A leletről azt is megállapították, hogy mielőtt tetemét maga alá temette volna a föld, más állatok erőteljesen megtaposták.
Az őslénykutató Ősi Attila másik felfedezése, a repülő hüllők (pretoszauruszok) csoportjába tartozó Bakonydraco. A budapesti Csodák Palotájában 2006-ban állították ki többek között az őslény alsó állkapcsát (amit véletlenül sem szabad csőrnek nevezni) és négy nyaki csigolyáját. A Bakonydraco szárnyfesztávolsága 3-3,5 méter, fogatlan állkapcsából arra következtetnek a kutatók, hogy halakkal, vízparton élő ízeltlábúakkal és puhatestűekkel táplálkozott.
Megvan!
Dínókkal nem találkoztunk, viszont a láda közelében volt a BakonyRUN egyik feladat pontja, így óvatosan kellett előhalászni a ládát. A bánya hatalmas, találtunk egy pontot ahonnan egy részére volt kilátás.
Köszi a rejtést!
Elsőre egy másik helyen néztem,de mivel ott nem volt,körbenéztem és egyből adta magát.A ma készült képeket egy rossz mozdulattal letöröltem a fényképezőről,talán visszaállítható,majd kiderül.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Bringával, Farkasgyepűról.
Láda rendben, bár kissé távol a látnivalótól, ami a bánya és a szaurusz-lelőhely lenne, de erről nem sokat lehet megtudni az oldalról. A bánya látványos, a láda felőli oldalról vagy Iharkút felől is jól megközelíthető, autóval is (autóval inkább az utóbbi irányt ajánlanám).
Csehbányáról indulva, egy 26 km-es körön szedegettem össze a környék 8 ládáját.
Kár lenne kihagyni a bányagödör megtekintését, hiszen a doboz helyén semmi látnivaló nincs.
jelzésig. Ennél az Y elágazónál jobbra tartva 1200m után egy kereszteződésnél jobbra a közelben van a láda.
