WAP
Kesztölctől egysávos erdei aszfalt út vezet egyenesen a romokhoz. Parkolni közvetlenül a romok mellett, a telefonfülkénél van lehetőség. Egy kettétört vastag fatörzsben találod a ládát, kb 70 cm magasságban a romoktól kb 100 méterre, egy domb tetején.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Kéretik a rejtekhely környékének a tisztaságát megőrizni! Senkit ne tévesszen meg, ha apróbb ládanyomokat talál a földön! Az az előző láda roncsai. Kérem, aki maradványokat talál, vigye el egy kukáig. Köszönöm!

Klastrompuszta és a pálosok története
Klastrompusztán alakult meg az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a Magyar Pálos Rend. A ma már csak romos állapotban látható Szent Keresztről elnevezett templom 1250-1304-ig a rend központja volt.

A Pálos szerzetesrend alapítója az esztergomi kanonok, Özséb volt, aki valószínűleg itt van eltemetve. A 13. sz. elején a pilisi erdőkben, egyre nagyobb számban húzódtak meg remeték, akikkel a későbbi rendfőnök Özséb tartott rendszeres kapcsolatot. 1246-ban a tatárjárás után lemondott vagyonáról, és Báncsa István érsek hozzájárulásával ő maga is a Pilisbe vonult és remete életet élt. Maga köré gyűjtötte a társait és a barlangok közelében, templomot és monostort alapítottak a Szent Kereszt tiszteletére. A szerzetesrendet "Szent Pál első remete rendjének" nevezték. Az 1256. évi esztergomi zsinaton Özséb, mint a rend főnöke jelent meg.

A monostort 1526-ban felégette a török. A maradványokat utóbb meghódította a természet. Ezzel magyarázható, hogy a török kiűzése után elpusztult monostoraikat kereső pálos szerzetesek nem találták a templom maradványait. Helyette a hegy túloldalán lévő Pilisszentkereszt község cisztercita kolostor romjait vélték a Szentkereszt monostor nyomainak.

Buda felszabadulását követően, az újjászervezés nehézségeinek megoldása után a Pálos Rend ismét fejlődésnek indult. 1770-ben a Rendet a monasztikus szerzetesrendek közé sorolták és néhány évvel később feloszlatták. Ezután csak Lengyelországban maradt meg egy kis maga rendből, és 150 évig nem sikerült újraéledniük Magyarországon. 1934-ben nyílt lehetőség a hazatelepülésre, de pár áv után a kommunista államhatalom 1950-ben ismét feloszlatta a szerzetesrendet. Ekkor hazánkban a pálos szerzetesek száma 38 volt. A tagok toborzása azonban titokban folytatódott. Ekkor alakult a "klandesztin" pálosok szervezete.

A rendszerváltozás után 4 kolostorban indulhatott meg ismét a pálos élet, Budapesten, Pécsett, Márianosztrán és Petőfiszálláson. Ekkor vásárolhatta vissza a Magyar Pálos Rend a klastrompusztai területet, melynek megőrzéséhez, megújulásához egyaránt tevőleg hozzájárul.

Napjainkban hazánkon kívül töbek között Lengyelországban, Németországban, Olaszországban, 54 rendházban, kb. 400 szerzetes él.

Legenda
Legismertebb Gertrudis királynő legendája, mely szerint, 1213-ban a királynőt II. András feleségét a főúri összeesküvők megölték, és itt a kolostor területén temették el. Ezt a legendát erősítették a mai napig fennmaradt elnevezések mint a Királyné tava, Bence kút-ja, Simon halála. A rom területén az 1950-es években feltárások folytak, így a későbbiek során bebizonyosodott, hogy a királynőt a Pilis keleti lábánál fekvő egykori cisztercita apátságban ölték meg.

(forrás: www.palosrend.hu)

Száraz időben az erre járók figyelmébe ajánlom Snake multiládáit.