Megye/ország: Borsod-Abaúj-Zemplén
Elhelyezés időpontja: 2002.04.19 00:00
Utolsó lényeges változás: 2010.07.27 15:33
Utolsó változás: 2014.01.22 11:54
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Márti,Zoli
Ládagazda: wzoli Nehézség / Terep: 2.5 / 3.5
Megtalálások száma: 607 + 3 sikertelen + 10 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.5 megtalálás hetente
Az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 1599-2/2010. ügyiratszámú határozatában, az Északerdő Zrt 6-26/2010. ügyszámú engedélyében a geoláda elhelyezését engedélyezte.
Dédesvár a középkorban egy Dedus nevű várjobbágyról kapta nevét. Később a területet a Miskouc-nemzetségből származók szerezték meg, mígnem 1247-ben Ernye bánnak tovább nem adták. Ő építette fel a várat. Később a Rozgonyiaké majd Pálócziaké, Szapolyaiaké és Perényi Péteré lett. 1567 áprilisában Hasszán temesvári basa vette ostrom alá. A várat 15 napig védték hősiesen, majd amikor látták hogy nem tudják a várat tartani a vár közepén levő torony alá összehordták minden puskaporukat és a várba betóduló törökökkel együtt felrobbantották a tornyot. A vár védői pedig egy alagúton az éjszaka leple alatt elhagyták a várat. A kincs a várhegy tetején egy mohos szikla tövében van elrejtve.
Fontos üzenet érkezett, amit rendhagyó módon ide másoltunk be. Aki tud, segítsen!
Tisztelt Üzemeltetők!
Egy sajnálatos hírt kell közölnöm, a Dédesi-vár felső "emléktáblás" várfal szakaszának egy része leomlott, amire valószínűleg a húsvétkor oda látogató "kirándulók" is rásegíthettek. Mivel így a várfal életveszélyessé vált, ezért kérek mindenkit, hogy egy darabig ne látogassa a várat. A mai nap több szervezet együttes bejárást tartott és a közös vélemény az volt, hogy a vár mihamarabbi feltárásának és állagmegóvásának az érdekében korlátozni kell a turista forgalmat. Ez segítséget nyújthat abban, hogy a még meg meglévő várfal szakaszok ne pusztuljanak tovább. A nyárra tervezett munkákra önkéntes segítőket is keresünk.
A várról tudni kell, hogy a környék egyetlen olyan végvára, amely két heti hősies védelem után esett el. Mielőtt a törökök bevették 1567-ben, a várat védő csekély létszámú, de annál hősiesebb magyar katonák felrobbantják a várat.
A várhegy déli szomszédságában lévő Ki-vár sziklán ténylegesen állt egy fellegvár, amelynek nyomait április elején azonosítottunk. Ez a fellegvár, amelyet Ernye bán épített, lehetett az előzménye a Dédesi-várnak.
Tudni kell továbbá, hogy a Dédesi-vár és környezete fokozottan védett természetvédelmi terület és egy hónapja már régészeti oltalom alatt is áll.
Kérem segítsenek abban, a fent leírtak alapján tájékoztassák a természetet és a történelmi örökségeinket becsülő és szerető természetjárókat a Dédesi-vár látogatásának korlátozásáról.
Segítségüket előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Salétli György
Bükkvidéki Természetvédők Egyesülete
egyesületi titkár
elérhetőségeim: tel.:30/987-0189
Várjuk önkéntesek segítségét és esetlegesen adományokat is, a Dédesi-vár megmentésére.
Állapot: kereshető
1 játékos jelölte kedvenc ládájának
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
gyerekbarát láda
+
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
+
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Mályinkától Bánkútig kísért bennünket két barátságos kutya, hol hozzánk csapódtak, hol másokhoz. Megitattuk, megetettük őket, de sajna az nem derült ki, honnan is jöttek.
Láthatóan jól érezték magukat és otthonosan mozogtak a hegyen...