Ezzel az esemény geoládával a XIV. Magyar Geocaching fesztivál és versenynek állítunk - hasonlóan több korábbi versenyhez - virtuális emléket.
A hagyományos őszi verseny és találkozó most egy különleges, az eddigiektől merőben eltérő helyszínen, a Hortobágyon kerül megrendezésre. A sík terep adta lehetőséget kihasználva még egy különlegesség lesz: kerékpáros versenyt is hirdetünk!
A versenyközpont Hortobágy-Mátán, az Erdei Iskolánál lesz, a részletes kiírás a verseny oldalán található!
Az eseményládát jelszó nélküli megtalálásként logoljátok be, írjátok le élményeiteket, rakjátok fel a legkedvesebb képeiteket!:-)
A megtalálást jóváhagyjuk mindenkinek, aki részt vett a versenyen, fesztiválon.
Kellemes versenyzést kívánunk!
Állapot: megszűnt
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
+
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Első versenyünk volt, túl a száz ládán már szinte kötelezően.
Szokásos, háromfős-ládázós csapatunk helyett ezúttal öten vágtunk neki, hogy aztán ketten érjünk révbe: a gyerekek egy idő után helyhezkötöttebb elfoglaltság után néztek.
Első verseny, első alkalom, hogy igazi GPS-sel, magpeték kölcsön eTrexével (sejtettem én, hogy a PDA nem biztos, hogy fogja bírni, de hát a részvétel a fontos, nem az (idő)eredmény, ugye?) vágtunk neki a pusztának. Első kihívás maga a GPS, se térkép, se szinek, csak a feltöltött labirintus-csiga track, meg a pontok, de ez legalább külön ízt adott a pusztakalandnak. S ha már belelendültünk, meg belegabalyodtunk a csigába, akkor legyen vagy 17 pont, ha lúd, ugye... Mentünk hát, szép sorban, konokul előre, alföldi gyerek vagyok (vagyis voltam), megjártam a Kaszpi-mélyföld végeláthatatlan pusztáit, ahol köröskörül szemmagasságban borul rá az ég a földre, ahogy itt is, túl a gémeskúton meg a szürkemarha-gulyán...
Megyünk hát, fogynak a pontok, megszáll a nyugalom. Már nincs fáradság, nincs merevedő comb és vádli, vízhólyag a talpon, átbillenve a holtponton öröm a gyaloglás. Ötfős csapatunk még sétálgatott, de mi már gyalogolva fejeztük be. S jó volt. S kellemes volt. Igaz, geomenüileg legalább három adagra éheztünk magunkat (fejenként, naná) a bő öt óra alatt, de szerencsére akadt némi vésztartalék a csomagtartó mélyén is.
Nagyon jól éreztük magunkat! Ismét elmondhatjuk, hogy egy sikeres verseny volt! Jó volt a szervezés. A virtuális labirintus, és csiga szerintnünk nagy sikert aratott. A geomenü nem sikerült a legtökéletesebbre, de persze erről nem a szervezők tehetnek.
Tetszett a terep és a mászkálás a pusztában. Láttunk érdekes dolgokat, fogtunk vizisiklót, sikerült belelépni a Hortobágy vizébe is, így végül is volt minden. Az eredményhirdetésnél amit hiányoltunk az a kihangosítás volt. Ezúton szeretném megköszönni a felajánlott ajándékokat, és elsősorban Zsozsoboy felajánlását, mert az Ő ajándékával lettünk gazdagabbak! Köszönöm a társaságot R-19-es Józsinak, Pannikának, Arrabonának, ÁkosGy-nek, és kedves feleségemnek akikkel kölcsönösen szórakoztattuk egymást a verseny megtétele alatt.
Örültünk, hogy ismét sok kesserrel találkozhattunk.
Nagy sikert aratott a verseny előtt elfogyasztott kellően lehűtött Ló..ngató pálinka is, amitől sokan percekig csak befelé szedték a levegőt.
Köszönjük a szervezők kitartó munkáját!
Szép volt!
Ez volt a 2-ik versenyünk Komlóska után ez egy könnyed kis séta volt. Nevezés ugyan elmaradt, mivel a szabályoknak megfelelő berendezéssel (folyamatos csigavolan húzó) nem rendelkezvén a támogatásunkkal segítettük a LuiLui és a K:pisti csapatot. Érdemes volt eljönnünk. Viszonylag gyorsan teljesíthető volt a 15 pont. Sajnos az allergiások nem nagyon ürülhettek a pusztai növényzetnek- ez van, volt-. Ötletesek voltak a rejtések. A négylábú támogatónk nem panaszkodott a geomenüre :) Köszönjük a lehetőséget.
Köszönjük a szervezést és a remek időjárást mindenkinek, aki ezekhez hozzájárult! Remek kis hétvége volt.
A tempónk szédületes volt (főleg a csigában), nem féltünk, hogy bekerülünk az első 10-be :)
Ez volt a 6. versenyünk, de most mentünk először csapatban. Először demoZoli65, ésTöri, és pipAti :) társaságában haladtunk, aztán rövidebb-hosszabb ideig más ismerősökkel bővültünk.
Jó volt a pálya, nem került bele sok szint, de jól feldobta a labirintus és a csiga is.
A geomenüvel kapcsolatban egyetértek az előttem szólók közül azokkal, akik a 3 üst között különbségeket sejtenek. A miénk finom volt, és jól is esett.
Ismét nem maradtunk ajándék nélkül, most egy pólóval gazdagodtunk (legközelebb pedig egy Oregont szeretnénk nyerni! :). Péntek és szombat este is kiolvastunk egy-két könyvet a könyvtárban, vasárnap pedig egy korai daru-les színesítette a hétvégét. Hazafelé megálltunk egy autópálya pihenőben aludni egy kicsit.... :)
Először is még egyszer köszönünk mindenkinek mindent, a szervezőknek a versenyt, az ismerősöknek, barátoknak(régieknek és újaknak egyaránt) a társaságot. Gratula a 999-1000-seknek Csak zárójelben jegyzem meg, hogy nekünk a bázistól az utca végéig volt a legnehezebb eljutni :-)))) 50 percig tartott ;-), természetesen nem bánjuk, ez a "konkurencia" műve, folyamatosan pár perc késéssel érkeztette a barátokat, hogy rontsa a "versenyesélyeinket" :-))! Alföldiként a terep nem okozott nagy meglepetést, a pálya láttán egyértelmű volt, hogy a két ötletes feladatot teljesíteni kell(akartuk, és nagyon tetszett) és a többi pontot ahhoz igazítottuk. Kényelmes (Lassan Gyaloglós Tempóban) tempóban tettük meg a távot vidáman beszélgetve folyamatosan változó társaságban :-). A magunkkal vitt készleteink pótlására örömmel fogadtuk, hogy a szervezők több büfét is beterveztek az útvonalunkba :-)))
Az étel amit kaptunk nem egy bográcsban készült ez okozhatta a legalább kétféle véleményt(ízlett-nem ízlett) ahogy a bejegyzéseket olvasom akik a sor elején álltak, azok zsörtölődnek, a mienk már kifogástalan volt. Mindig mondtam, hogy nem kell kapkodni ! :-))) Az adag, a régi vicc alapján: "nem a falat a kicsi, ...", de viccet félretéve nagyon könnyen lehetett a fogadósokkal kommunikálni, volt repeta, menet közben is aki megkérdezte, hogy miért "diétáztatják", mosolyogva kapott még a tányérjába. Nem kellet latba vetni a fizikai kényszer lehetőségét :-) Sőt felajánlották, hogy esetleg kaphatunk a maradékból vacsorára is.
Gratulálunk a versenyen eredményt elérőknek, és gratula aki mindkét számot vállalta.
Az a 18-20 fő, aki nyeremény gázfőzőmet szinte egyszerre fönhangon "lepálinkafőzőzte" számíthat rá, hogy a következő alkalommal "szomjas marad" ;-) :-)))
Az éjszakai "konferenciák" után reggel vidáman, fitten keltünk, vasárnap reggeli daruvonulást a nemzeti parkos információk alapján terveztük meg így a darvak reggelizését is sikerült megfigyelni.
Egyszóval jó volt, jól éreztük magunkat, és ne reménykedjetek, jövünk máskor is! :-)))
Ha valaki kíváncsi mit követtem el a fényképezővel: 2008.09.27.Hortobágy
Nekünk az 1. GC Fesztiválunk volt, és nagyon tetszett. Viszont rontott az élményünkön, hogy nem sikerült feltölteni a labirintusokat, ezért kedves pécsi kesser barátainkkal SylveRat+Bogee, Bütyök és Zulu társaságaban (labirintusban egymásra tapadva) jártuk végig a pályát, bolyongva mint egy eltévejedett.
Fantasztikus volt!
Szeretem a Hortobágyot (is)!
A Puszta kempingben sátraztunk, reggelenként (6:00-6:30) rengeteg daru húzott el krúgatva a sátor fölött. Vasárnap meg rengeteg és sokféle madarat láttunk(Ezt azért jobban is tudnám részletezni, lévén rutinos madarász vagyok :-))). Meg ez a hatalmas nyílt tér!
Azért megvolt szombati program is :-))
Klárival előbb egy bringás körre indultunk a halastó körül. Az időnk majd kiderül, ha fönn lesznek az eredmények, a fene se figyelt erre!(Vasárnap megismételtük a túrát, csak távcsöves-nézelődős-madarászós üzemmódban!) A délutáni program meg egy kis kocogás volt a pusztában. Az meg a pechünk volt, hogy valahogy időközben kikapcsolódott(???) a tracklog rögzítés a GPS-en, így hiába mentünk végig 2:24 alatt.
Vagyis nem hiába, mert ott voltunk, végigmentünk, Klári meg megint meglepett, ahogy bírta a napot! Azért előbb-utóbb beszerzek egy saját GPS-t, megtanulom kezelni. Addig is elkezdem a futóedzéseket....
Érdekes, többen írták, hogy milyen gyatra volt a leves. Nekünk ebből szuper finom jutott (igaz bébi adag)! Szerintem ott lehet az eb elhantolva (GY.K.: a kutya elásva!), hogy főtt vagy 3 üstben, s nem mindegyik azonos minőségben. Vagy: eltér az ízlésünk!
Köszönjük Fonte-nak a GPS-t, e nélkül alighanem meghiúsult volna az indulásunk!!
És köszönjük a verseny szervezését!
Bringás versenyt meg lehet ám a hegyekben is csinálni!! Köszi!
A Kerékpáros szám egyértelművé tette a versenyen való részvételem. A track sajnos végül olvashatatlan lett, de az időeredményem sem ad túlzott bizakodásra okot. Terepismeret hiányában a keleti részt céloztam meg, ahol szinte nem akadt kerékpárral járható út. Hol térdig érő vízben gázoltam, hol kétméteres nádasban. Minden nehézség ellenére pompásan éreztem magam az ismeretlen környezetben és mindeddig ismeretlen kesserekkel!
Nagyszerű nap volt!
A reggeli készülődésnél megbeszéltük Bubukával, hogy együtt megyük. Ő nagyon rendes volt, "hozzám öltözött", így aztán mindketten sötétzöld havasi gyopáros kendőben toporogtunk a rajtnál. Aztán komótosan nekiültünk, és fölraktuk az összes pontot egy papírtérképre, mert mi olyanok vagyunk, hogy szeretjük egyben látni a dolgokat. A térképpel egyébként nagy sikerünk volt, többen odajöttek, csodálkoztak,.....Peterpan ott is ragadt, és rábeszéltük, tartson velünk.
Nagy segítség egy fiatal férfiember egy csapatban, töri az utat a labirintusban, árkot ugrik, ha kell, és hasonló dolgok. :)
Nagyon jót gyalogoltunk, beszélgettünk, nagyokat nevettünk, főleg a labirintusokban, amikor fölemeltük a fejünket a GPS-ről!
Köszönet a Szervezőknek, nagyon jó móka volt!
Bubuka, Peterpan, jó volt Veletek róni a kilométereket!
A Hortobágy pedig, akárki akármit is mond, csodálatos!
Ez volt a harmadik geoeseményem (Bér, Alsópere). Eddig kaposvári társaimmal (Balee és kedvese) indultam, akik sajnos most nem tudtak jönni. Én viszont családostul érkeztem. Őket leparkoltam a bázison, jómagam pedig odaültem kibicelni Fonte és Bubuka mellé. És ekkor még a FÖMI releváns térképszelvénye nem is volt az asztalon...
Alapos útvonaltervezés után indultunk neki, érdekes témákról beszélgetve, még érdekesebb fényképeket készítgetve :)
A Csigabigát szeretjük, de a csigabigát nem szerettük. Viszont ügyesen kihasználtam a TrackBack funkciót a visszatolatáshoz.
Bubuka véresen komolyan vette a versenyt. Én kb 10 méterrel előrébb voltam a pontvadász hely felé (G-GC), így nem láttam mi történt, de a hangja, na az is horror volt. Szerencsére nem történt komolyabb baj és tovább tudtunk haladni.
A félsziget közelében találtam egy koponyát, ezt ajándékként ott is hagytam a palack mellett. Nem tudom macikupac mit gondolhatott, amikor megtalálta...
Aztán kiértünk a pusztára. Kipróbáltam az ürgeperspektívát és még úgy is kilométerekre elláttam, nem mellesleg utólag megnézve a magasságprofilt, kevesebb, mint 20 méter szintet mentünk, de ezt sem értem hol gyűjtöttük össze.
Hihetetlen érzés volt egyszercsak a Mátai ménes közepén találnom magamat, lovak körülöttem mindenfelé.
A rackanyájra zoomolva sikerült lepaparazzizni egy szimpatikus párt pár, amikor már csak kb 50 méterre voltunk az egyik ponttól. A pontnál kisvártatva ők is visszajöttek, mert elmentek mellette. Én tudom mi terelte el a figyelmüket, de tudok titkot tartani :)
Találkoztunk egy bőgatyás betyárkinézetű lovassal, akit Fonte megkért, hogy legyen a fotótémánk.
A labirintuson igen jól szórakoztam. Szerencsére a tapasztalt társaim által tervezett útvonal miatt innen csak két aránylag könnyű pontot kellett levadásznunk. Mulatságos látvány volt a földszintről látható körpanoráma helyett az LCD kijelzőre tapadt szemű kirándulókat nézni.
Szerintem a hely adottságati figyelembevéve kiváló ötlet volt, remélem lesz még részem ilyenben.
Talán mert később értünk célba, talán, mert hagytunk időt a tűznek, hogy elvégezze a munkáját, talán mert hagytuk a geomenüt osztókat kiosztani a hígabb részt, nekem és a pici lánynak is igen nagyon ízlett mindkét fogás. Közben jót beszélgettem jana.hu-val is.
Mindent egybevetve az egyetlen kifogásom a kéretlenül és bejelntés nélkül érkező sötét felhők voltak. Minden más szuper volt, de azért legközelebb én is szeretnék dombokat látni.
Háromfős csapatot képeztünk Szeszuska vezetésével, legalábbis így indult, de ő aztán a fotóriporteri feladatokat látta el, így nekünk kellett Nikivel a munka dandárját elvégezni, de azt nagyon élveztük. Ez volt az első, de nem az utolsó versenyünk, nagyon tetszett. A labirintus és a csiga nagyon nagy ötlet, máskor is legyen!!! Volt itt minden: a rónák végtelenje, szürkemarhák, csikósok, lovasbemutató, gémeskút, benne béka, vízen átkelés benne heverő farönkökön át, lilavirágos rét, méltatlankodó felriasztott fácán, kilenclyukú híd, ládázás (GCHORT), kb. 5 óra gyaloglás.
Na és a lényeg: végre van GEOMATRICÁM!!
Most nézem, hogy hatodikak lettünk!!!
Igaz, hogy hátulról! :)
Hát, valakinek sereghajtónak is kell lennie :)))
Peterpan és Fonte társaságában jártam végig. A sík terep ellenére még az elején sikerült egy kiálló gyökérben megbotlanom és igazi pofáraesést produkálnom, szó szerint. Ezúttal is köszönöm társaim türelmét és segítőkészségét (Fonte teljes pzs készletét elhasználtam).
Szerencsére nagyobb bajom nem esett, a verseny nagyon tetszett. Csak másokat tudok ismételni, habár mindkettőbe csak belekóstoltunk, a csiga és a labirintus tetszett legjobban. Hatalmas ötlet!
Nekem nagyon tetszett a verseny, főleg hogy úgy értem be a célba, hogy nem voltam nagyon elfáradva és sikerült az összes pontot begyűjteni, sőt még ajándékot is kaptam :)
Nagyon jó csapattal indultunk el, igaz hogy a labirintus (ami nekem nagyon tetszett) úgy megkevert minket hogy ketté szakadt a társaság. De nem baj, mert a bázisra visszaérve újra megtaláltuk egymást. Akosgyvel az éhség elűzött minket egy kajáldába (sajnos a geomenü akkor még nem volt készen) utánna megnéztük a Pusztai Állatparkot, majd vissza a bázisra. Nagyon jól éreztem magam! Köszönöm a szervezőknek!
Kisebb kudarc élmény volt a labirintus de bánja kánya azért a verseny jó volt és el is fáradtunk kellően. Sajna a Geko nem versenyképes a térképes kütyük között.
2. versenyünk, és végre a 15 pontot is begyűjtöttük! Az autóban már azt beszélgettük odafelé, hogy biztos valami nehezítést belecsempésztek, mert egyébként elég szimpla lenne a pusztán egy 3(?) km sugarú körben rohangálni. A csiga és a labirintus láttán először fogtuk a fejünket, de közelebb érve kiderült, hogy nem olyan veszélyes.
Ez után a verseny után egész mást jelent számomra az, ha meghallom a Hortobágy, a kilenclyukú híd (amit körbejártunk alul-felül) nevét, mint 1 nappal ezelőtt. Köszönöm ezt az élményt a szervezőknek!