Megye/ország: Hajdú-Bihar
Elhelyezés időpontja: 2008.10.23 00:00
Megjelenés időpontja: 2008.10.26 21:10
Utolsó változás: 2016.04.22 14:03
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Kata és Levi
Ládagazda: 13 Nehézség / Terep: 3.0 / 3.0
Úthossz a kiindulóponttól: 2000 m
Megtalálások száma: 366 + 6 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.4 megtalálás hetente
Láda A 16x11x7cm-es láda egy fenyő tövében van fekete zacskóba burkolva, fakéreggel és avarral álcázva. A rejtekhely a tó keleti részénél, egy tisztás mellett lévő fenyvesekkel benőtt dombon található. Kérlek nagyon ügyelj az erdőben a gombákra, nehogy letaposd őket.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
A tó fekvése
A Bodzás-tó vagy 'csúnyább' nevén Bodzás-víztároló a Fancsikai-tavak és a Halápi-tó között fekszik, tágabban Debrecen és Vámospércs között, légvonalban hasonló távolságra a 48-as főúttól és a Panoráma úttól. Az Alföldi Kéktúra a tó mellett halad el, így azon gyalogosan vagy bicajjal könnyen elérhető. Ha ezt választjátok, a Debrecen felől jövőknek a Vámospércsi út menti kerékpárutat javaslom. A Panoráma úton forduljatok jobbra, majd a kilátó után itt balra N 47° 30,639' E 21° 44,287' 120 m [GCBODZ+Kék sáv], a Kéktúra útvonalán. A homokos-löszös talaj jót tesz a vádliknak :-)
Megközelítés autóval
A földutakon az egész tó és a környéke elvileg körbeautókázható, gyakorlatilag azonban az időjárás (sár, nagy homok) és a belógó, kocsikarmoló ágak meghatározzák, hogy mikor, hova, s milyen kocsival mehetünk. A tóhoz legközelebb elvezető 'kocsibiztos' út: a legjobb a Panoráma út felől támadni. A 48-as főútról ha dél felé haladunk, a Fancsika II-es víztároló déli végénél, a zöld postaládáknál kell balra kanyaroldni N 47° 30,046' E 21° 44,057' 111 m [GCBODZ+kereszt] Itt integessünk a horgászoknak, majd haladjuk tovább kb egy km-t, ahol a villás elágazásnál bal felé tartsunk. 6-700 m múlva keresztezzük az Alföldi Kéktúra útvonalát . A legjobb a kocsit a kereszteződésnél hagyni N 47° 30,167' E 21° 45,456' 112 m [GCBODZ+parkoló].
Innen 780m-re vagyunk a tó déli csücskétől (kelet felé kell haladni az Országos Kéktúrán), s kb 2 km-re a ládától. Érdemes gyalog megtenni az utat, mert egyrészt nagyon szép a táj, másrészt jobb ez a kocsinak is.
Miért is érdemes itt sétálgatni
A tó különlegességét hangulata adja: csendes, kietlen, tökéletes hely akár egy több órás sétára is. Egy túra a tó körül kb 3-3,5 km hosszú. Maga a tó a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet területéhez tartozik, vagyis nem egy horgásztóról van szó, hanem egy igazi természeti csemegéről. A tó 90%-át befedő nádas remek búvóhelyet ad a vizimadarak számára (pl. szürke gém). A nád miatt a víz a legtöbb helyen nem is látszik, ha azonban igen, úgy gondolom egészen csodálatos látványt nyújt. A tó déli részét sokkal inkább benőtte a nádas, itt nem is nagyon fogjuk látni a víztükröt. Az északi részen viszont sok helyen rápillanthatunk a tó felszínére, valamint az azon úszkáló madarakra.
A Galagonyás-tó név ma valószínüleg jobban illene a tóhoz, hisz körbesétálva azt szinte mindenhol galagonya bokrot lát az ember, különösen a déli szakaszokon. Sok a kecskerágó bokor mindenütt, az északi részen pedig szedrest és a névadó bodzást találjuk. Ősszel tele van a környék gombával, különösen a láda környéke gyilkos galócával és légyölő galócával. Gyönyörűek, veszélyesek, ne vigyük el és ne is tapossuk le őket.
Vadlesek, kidőlt fák, tanyák
A tó körül 3 vadles található, mindhárom elég rozoga állapotban van, a déli oldalon lévőn még létra sincs, vagyis nem lehet felmenni, így az a legbiztonságosabb :-) A másik kettőn van létra, s érdemes is felmenni rájuk, különösen a láda melletti rét szélén álló lesbe, de kérnék mindenkit, hogy azt nagyon óvatosan tegye - és lehetőleg a létra fokainak szélére, s ne a középére lépjetek. Lehetőleg egyszerre csak egy ember vegye birtokba a tákolmányt.
A tó környéke erős esőzések után igencsak felázik, így ilyenkor érdemes óvatosan barangolni. A láda ilyenkor is megközelíthető, mert az a dombon van, viszont a vadles környéke előszeretettel húzza magára a tó vizét.
Az északnyugati része különös érdekessége a tóba befordult fák, s azok út felé dobott gyökérzete - mintha valami védőperem lenne az ösvény mellett.
A Bodzás-tó a hajdúsági tanyavilág közepén fekszik. A tavat bármerről is közelítjük meg, tanyák mellett fogunk elhaladni. Vigyázzuk, óvjuk környezetüket és legyünk tisztelettel a tanyasi emberek iránt.
Ez volt az első keresésünk. Nagyon boldog volt a család. Hagytunk a dobozban apróságokat. A doboz oldala törött de nem ázott be. Ugyanoda elrejtettük. Nagyon köszönjük :)
A láda rendben meglett, a tó már csak rét. A füzet szétrohadt, érdemes volna cserélni, így írni sem tudtam bele. Kicsit nyomasztó, ahogy az Alföldi Kéktúrán újra meg újra arcul csapja az embert a klímaváltozás, talán jobban is, mint hegyvidéki túrákon.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.10]
* Itthonról:
A "szokásos" nyári Kéktúra napok ezúttal - a sok egyéb elfoglaltság miatt - nem júliusra, hanem augusztusra estek. Sebaj, a dögmeleg így is garantált volt. :) Ezúttal Körösszakál - Nyírlugos között róttam a kilométereket és ahol mód volt rá, a GC-ket is begyűjtöttem. Sajnos, tapasztalatom szerint sok a problémás láda...
**
AK, 10. nap. Bánk - Halápi csárda
Pocsajtól Bánkig legalább 3 hagyományos és 2 beteg láda - az egyik multi - várja az embert. Ezek közül csak 2 hagyományosra repültem rá, de azok nem lettek meg. Majd máskor, ha több időm lesz, nem kell buszhoz menni! :D
Viszont ezt a napot úgy kezdtem, hogy mivel rövid a táv (14 km), ezért egy kicsit hozzárakunk. Méghozzá úgy, hogy legalább három terepi és Debrecenben további találatok is legyenek.
***
Harmadik terepi pont. Idén én voltam mindössze az 5.!!! megtalálója. Nem igazán népszerű, de sajnos, érthető, hogy miért. Az úgynevezett jóléti tavak (víztározók) Debrecen környékén ma már csak nevükben tavak. Egyébként száraz, gyeppel, nádassal, egyre több bokorral, kisebb fákkal benőtt, időszakosan vízzel borított terület. Ilyenkor, nyáridőben természetesen semmi víz, még időszakosan sem... Éppúgy igaz ez a Vekeri-, a Mézeshegyi-, a Fancsikai- vagy éppen a Bodzás-tóra. Az AK a Vekeri-tóhoz már be sem megy. Nincs értelme... A Mézeshegyi, hajdani jó pecás tó is az enyészeté. Még érzékelni a parton kialakított horgászó helyeket, de már nincs gondozva a környezet úgy, mint a fénykorban: amikor még víz és hal is volt a tóban és kihalásos alapon lehetett itt tagsághoz jutni. Hihetetlen. Itt lehet igazán érzékelni a klímaváltozást... És egyesek erre a környékre akarnak rengeteg vizet kívánó akkumulátorgyárat felhúzni. Gratulálok...
A rejtés egyébként rendben. Száraz a logbook, de érzékelni, hogy korábban nem volt rendesen lezárva a láda és minden elázott.
Most már egyre vadregényesebb tájon, kidőlt fákon átmászva lehet eljutni a ládához, hiszen nincs aki a környező utakat járja, nincs látogató - vagy egyre kevesebb... Szomorú ezt tapasztalni...
GCUJLA felől szerettem volna jönni, de akkor túl sokáig kellett volna egyedül hagynom Roy-t a 48-as útnál, így végül körbeautóztuk az utat a 48-tól a Panoráma úton keresztül egészen a Fancsikai tavak déli végéig. Onnan egész jól be lehetett menni autóval majdnem az országos kékig. Onnan gyorsan elügettem a ládáig, nézve a száraz patakokat és tavakat, ami nagyon szomorú. Ha a klímaválság egyre rosszabbodik, talán soha többé nem lesz víz a kelet magyarországi tavakban/víiztárolókban. :(
Szép helyen van a láda, könnyen meglett, a füzet még mindig kicsit nedves, de azért OK. Köszi a rejtést!
a tó mellett halad el, így azon gyalogosan vagy bicajjal könnyen elérhető. Ha ezt választjátok, a Debrecen felől jövőknek a Vámospércsi út menti kerékpárutat javaslom. A Panoráma úton forduljatok jobbra, majd a kilátó után itt balra
N 47° 30,639' E 21° 44,287' 120 m [GCBODZ+Kék sáv]
N 47° 30,167' E 21° 45,456' 112 m [GCBODZ+parkoló]
