A ládába TravelBug egyelőre nem helyezhető.

Megközelíteni a Földszigetet Oslival összekötő útról érdemes. Előbbi felől érkezve az aszfaltozott útról jobbra kell kanyarodni egy kavicsos-földes útra (cunami idején is jól járható) itt:  N 47° 39,633' E 17° 8,481' 112 m [GCFSZG+itt térj le]
Ha autóval érkezel, azt az Esterházy Madárvárta előtt érdemes letenni, itt bőven van hely és nem zavar senkit:  N 47° 40,021' E 17° 8,035' 114 m [GCFSZG+Parkolóhely, Madárvárta]

Nyáron a sűrű aljnövényzet és a közeli, időszakosan elárasztott területek miatt gyakori a sok szúnyog a környéken, ezzel számolj, ha a láda keresésére indulsz!

Esterházy Madárvárta

A Fertő-Hanság Nemzeti Park szélén, a "csíkos éger" erdő közelében található az Esterházy Madárvárta. Az épületet herceg Esterházy Pál adta 1930-ban a Magyar Ornitológusok Szövetségének, mely azóta is a természetvédelem egyik fontos bázishelye. Az épület az ország egyik legrégebbi madárvártája, mely kiállítóhely is egyben.
Az emeleti kiállító helyiségben a Hanság rendkívül gazdag madár- és rovarvilágából kaphatnak ízelítőt az érdeklődők. A Madárvárta csak előzetes bejelentkezés útján látogatható, időpont kérhető a 99/537-620, 99/537-520 telefonszámokon. (további információ: www.ferto-hansag.hu)

Hany Istók Túraútvonal

Az 5 km hosszú túraútvonal kiindulópontja az Esterházy Madárvárta. Innen az út a Csíkos Éger erdő mellett vezet tovább. A fokozottan védett támasztógyökeres égeres nagyon sok rovarnak, kisemlősnek, erdei nagyvadnak és madárnak az otthona. Az út további részén egy kis kitérővel az egykori lápszigetek az ún. "gorondok" látogathatók meg. A különféle nevekkel illetett kiemelkedések (Dőri-domb, Imel-domb stb.) az ember e tájon való korai megtelepedésének nyomait őrzik. A túraútvonal utolsó szakasza az erősen elöregedett állományú Király-égeres mellett vezet. Az út végén, a Király-tó partján álló kilátótoronyból szemlélhetjük meg a tavat. A tőzegbányászatot követően növényzettel sűrűn benőtt tó környékén találták meg egykor Hany Istókot, a túraútvonal névadóját.

A legenda

1749 márciusában a kapuvári halászok a Fertő-tó egyik mocsaras részén egy 8-10 év körüli fiút fogtak el. Bevitték a városba és megkereszteltették, a kapuvári 1749-es anyakönyvben a keresztelőről latin nyelvű bejegyzés készült, fordítása:

"Március 17-én feltételesen megkereszteltetett egy talált eszelős fiú, István, körülbelül 8 éves. Keresztszülői Hochsinger Mihály és Meznerné Anna Mária." A "feltételesen" kifejezés a keresztelésnél akkor volt használatos, amikor valamely anya torzszülött gyermeket hozott a világra, s nem lehetett a kor tudományának segítségével megállapítani, hogy valóban emberről van-e szó (a 18. század tudománya elképzelhetőnek tartotta, hogy ember állatnak, szörnynek, stb. adjon életet). A formula ilyenkor így szólt: "Si homo es", azaz: Amennyiben ember vagy.

A fiút ezután az Eszterházyak kastélyába vitték, s Rosenstingl Pál várnagy gondjaira bízták. A várnagy fennmaradt feljegyzéseiből vannak adataink további sorsáról:
Beszélni nem tudott, nem is lehetett megtanítani, csupán állati hangokat adott ki magából. Füvet, nyers halat és békát evett, úgy úszott a vízben mint egy hal, s ujjai közt úszóhártyák voltak. Megpróbálták taníttatni, de sikertelenül, ezért vízhordást és pecsenyeforgatást bíztak rá. A hajdúk durván kegyetlenül bántak vele, többször megszökött, ilyenkor kutyás csapatok hozták vissza. A kastélyban a hagyomány szerint egyetlen védelmezője volt, a várnagy Juliska nevű leánya, aki sokszor megvédte. Juliska 1751 körül férjhez ment, Hany Istók kedveskedni akart pártfogójának, s egy tál békát öntött a lakodalmas asztalra. Ekkor ismét megverték, s másnap megszökött. Ezúttal nem tudták elfogni. Évekkel később halászok ismét látták a mocsárban, de víz alá bukott, s többé nem mutatkozott.

A történetet Jókai Mór is feldolgozta Névtelen vár című regényében.



Ládatörténet
2021.08.01. Anettx pótolta az elvesztett ládát.
2023.07.22. Wilka74 pótolta az elveszett ládát.
2025.08.03. bigmick, Iza, petracsitri pótolta az elveszett ládát
2025.09.14. a láda virtuálissá lett téve