Elhelyezés időpontja: 2009.03.17 07:55
Megjelenés időpontja: 2009.03.19 11:30
Utolsó lényeges változás: 2014.06.18 10:52
Utolsó változás: 2020.07.07 23:18
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: páros >> skiccpausz >> MJANEZ
Felhasználó: MJANEZ Nehézség / Terep: 2.5 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 530 m
Megtalálások száma: 250 + 1 sikertelen + 4 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.4 megtalálás hetente
A 10x10x4 cm-es doboz a Nagy-Barlang bejáratától balra, a a Kis-Barlang nyílásában, bal oldalon egy üregben, álcázó kövek mögött bujkál, talajszinten. (Nem kell a szűkületen bebújni)
Pótjelszót a szőlős végében, az erdő felől az 5.-ik szőlősor feszítőjén (fehér színű vasrudacska) találjátok, és ugyan itt, a fa oszlopon fémlapon, 150cm magasan N 48° 9,929' E 21° 9,023' 183 m [GCFULO+pótjelszó] avagy pótpótjelszó a 1. oszlopon vállmagasságban.
A "Szerencsi szigethegység" néven ismert hegycsoport egyik nyugati tagja a Legyesbénye község mellett emelkedő, 256 m magas Fuló-hegy. A hegyen lépten-nyomon sziklába botlunk, melyek a gyérfüvű talajból merednek elénk. A hegy keleti oldalán, a csúcs alatt a sziklákat több méter magas és több méter széles szirtek váltják fel. A nyugati oldalán van a legnagyobb szirt, aminek több, mint 10 méteres a községre tekintő fala. A hegyen található szirtek közül négyben van barlang, illetve kisebb-nagyobb hasadék (összesen 10).
A szirtek, sziklák kőtömbök anyaga a hegy legnagyobb részén átkovásodott, horzsaköves riolittufa. A riolittufát a földtörténeti szarmata korban hévizes források oldata itatta át, kvarcosította el, majd a hévíztevékenység utolsó fázisában az erősen lúgossá váló oldatok részben visszaoldották a korábban lerakott hidrokvarcitot, barlangokat alakítva ki. Ilyen lúgos oldással jöhettek létre a Fuló-hegyi barlangok is. A legnagyobbak: a Fuló-hegyi "Nagy-barlang" a "Felső-barlang" és a "Kis-barlang". A Nagy-barlang hossza 24,5 m, magassága 5,0 m, térfogata mintegy 150 köbméter; a Felső-barlang hossza 9,5 m, magassága 3 m; a Kis-barlang hossza 12,5 m, magassága 2,6 m.
A Fuló-hegy déli oldalában található "Nagy-barlang" két egymásba nyíló csarnokból és több keskeny, egykor forró oldatokat vezető kürtőből áll. Viszonylag tágas bejáratán annyi fény jön be, hogy a legtávolabbi részeken is legalább félhomály van. Az emberemlékezet óta nyitott, jó kilátást kínáló barlang szinte vonzza az embereket. Petrikovits dr. 1932-es ásatása során a barlang bejárati szakaszának törmelék-kitöltéséből pattintott, kova és obszidián eszközök, bronz- és középkori leletek, háromosztatú nyílhegy, 6. századbeli vasfokos és emberi csontok kerültek elő. A nagyobb csarnok törmelék-kitöltésének felső, 1 m-es szintjében hamut, középkori és újkori cserepeket találtak. A következő méter felső része kevés népvándorlás-kori cserepet, az alsó pedig tűzhelyet, bronzkori cserepeket és számos obszidián kovakő eszközt (silex) rejtett. A harmadik méter felső részében néhány bükki tipusú neolit cserép és pár, apró silex volt. A belső, kisebb terem kitöltését 1 m mélységig ásták meg 1932-ben: bronzkori cserepeket és egy bronz gombot találtak benne.
A barlangokhoz - ahogy ez a folklórban lenni szokott - Legyesbényén is több legenda fűződik. Egyik szerint a lakosok a tatárok elől oda menekültek az 1241-es tatárjárás során. Egy másik az, hogy a szerencsi Rákóczi várból menekülő alagút vezetett a barlanghoz.
A község
A Szerencsi-dombság déli peremén helyezkedik el a Bekeccsel összenőtt község, Legyesbénye. A községben észak-déli irányban folyik a Gilip patak, amely a monoki víztárolóból vezeti le a fölös vizet a Taktába.
Történelme
A középkorban a környék az Abák birtoka volt. A települést az 1330-as években említik először, Begna néven. Később Egyházasbénye, majd Albénye neveken is előfordul. A 14. században külön Albénye és Felbénye létezett. A későbbiekben gyakran cserélődnek a földbirtokosok.
1567-ben a törökök elpusztították a települést. Rákóczi Zsigmond a szerencsi várkapitánynak, Békési Jánosnak adományozta, aki új lakosokat telepített az elnéptelenedett faluba. A 17. században a Rákócziak birtoka, a törökök azonban újra elpusztították.
1711-ben a többi Rákóczi-birtokkal együtt a települést is elkobozták, az elnéptelenedett falu a kincstár tulajdona lett. A 18. században újra benépesült.
A II. világháborút a település nagyobb károk nélkül vészelte át. Azóta folyamatosan fejlődik.
A legyesbényei önkormányzat 2006-ban "a település fennállásának ezeréves évfordulójára" emlékpénzt veretett, a bronzból készült egy gubást.
Látnivalók
- 1902-ben, Jézus Szent Szívének tiszteletére épült a község római katolikus temploma, melyet belül 2000-ben felújították, így a megye egyik legszebb vidéki temploma lett.
- Református temploma a 18. század elején épült.
- Millenniumi emlékmű, amit 2006-ban avattak fel, Legyesbénye fennállásának 1000 éves évfordulójára.
- Községi Borház. 2007. szeptember 1-én adták át.
- Emlékmű N 48° 9,832' E 21° 8,683' [GCFULO+Emlékmű]
Kívánok mindenkinek kellemes időtöltést, és láda keresést! Üdv:MJANEZ
Ezért is jó játék ez, mert amíg az autómat javították Legyesbényén, lett 3 óra üres időm. Mit lehet ilyenkor csinálni, amikor a múzeumok és a kocsmák is zárva vannak? Felsétálni a barlanghoz! Az utolsó tábla szőlőt valamiért nem szüretelték le, szemezgetve, de sokat lehetett eszegetni róla. A Nagy-barlanghoz a kitaposott ösvényen szépen fel lehet menni (aki akar), nem bozótharc! Balra a Kis-barlanghoz már egy picit akácos, de 2 méter mindössze. A rejtek fölött (3.fotó) egy akác hajtás nő, vigyázni kell a fejre, amikor benyúlunk a dobozért. A júniusban kihelyezett új log-füzetbe én írok először. (Ha nem is piros, de egy rózsaszín 1-es nem jár érte? :-) Mivel még csak egy óra telt el és ugyanazon az úton nem szeretek visszafelé menni, gondoltam balra indulva felmegyek a hegy tetejére. Ezt azért menet közben megbántam, mert meredek,és sokat kell bujkálni a cserjésben, de nem szúrósak, járható. Fent gyönyörű körpanoráma! Észak felé, az 5. fotón van egy magas toronyszerű építmény, nem tudom, mi lehet az. Lefelé a hegy K-i, DK-i oldalán a szőlők között rengeteg a csipke.
Köszönöm, hogy elhoztál ide!
A sok eső után, sziporkázó napsütésben indultunk neki ennek a ládának. Sajnos csak a pótjelszó maradt, és még azt sem lehetett valami jól látni. De a környék csodás és még volt sok finom édes szőlőszem a tőkéken, így nagyon jól esett a kirándulás meg a szemezgetés is. Köszi a rejtést!
Magas-Tátra pótló (a COVID előtt még a Tátra volt tervbe véve) 4 napos Zempléni Geotúra Anita, kectam és Bea, molka, Judith, pliptai és Kópé1993 társaságában.
Remek hangulatú és minden értelemben vegyes napokat töltöttünk a Zemplénben. Volt, hogy szikrázó napsütésben és 35 °C-ban kerestünk fel hegytetőkön várromokat, egy nappal később meg 19°C-ban, gatyáig ázva az É-i Zöld jelzés ládáit. Csak két dolog volt állandó: A szokásos remek társaságból eredő jó hangulat és nevetés, illetve a vérszívók hada (amik úgy tűnik, az idén hihetetlen mennyiségben szaporodtak el és minden ládánál a vérünket adtuk a találatért). 17/1. találat.
A korábbi logok alapján pótjelszó, a fennmaradó időt inkább pár fotó elkészítésével töltöttük.
Zempléni geotúra kis csapatunkkal: Anita, Bea, Judith, molka, LionDaddy, kópé1993, pliptai társaságában. Hol napsütésben, hol esőben, de végig jókedvben.
A barlang és a láda megközelíthetetlen, a természet visszaveszi ami az övé. Pótjelszóval kereshető. Köszönöm a rejtést.
Megtaláltam! Három napos maratoni ládázás fercsipeterrel és Webberrel Tokaj környékén. 33/46
Sajnos a növényzet annyira elburjánzott, hogy a barlang és a láda nem igazán hozzáférhető, így a pótjelszóval voltunk kénytelenek megelégedni. A kilátás tetszett.
N 48° 9,929' E 21° 9,023' 183 m [GCFULO+pótjelszó]
N 48° 9,247' E 21° 9,797' 105 m [GCFULO+elágazás Megyaszó felé]
N 48° 9,740' E 21° 8,902' 130 m [GCFULO+parkoló]
N 48° 9,832' E 21° 8,683' [GCFULO+Emlékmű]
