WAP: A láda egy 23x18x9 cm-es, átlátszó fedelű konyhai doboz, mely egy soktörzsű fa aljában, egy kis odúban van elhelyezve.
Kiskőrös és környéke
A kultúrsivataggá vált Duna-Tisza közi hátság néhány "oázisát", a természeti környezetért méltán aggódó megyei vezetők ösztönzésére, védetté nyilvánította a Bács-Kiskun Megyei Tanács. A 31/1974. sz. határozata alapján lett védett terület a közel 92 ha-os Szücsi-erdő is.
A mai Kiskőrös határában, a várostól északra létezett az 1500-as években Szücsi község (a helyiek ennek nevét Törökdombként ismerik). Bártfai Szabó László Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig című művéből tudhatjuk meg, hogy ezt a települést 1529-ben pusztította el egy török támadás. Maradék népe a környező mocsárban talált menedéket. A későbbi időszakra vonatkozó megbízható levéltári anyagok csak az 1718-as újjátelepítéstől ismeretesek. Ekkor a Wattay család felvidéki szlovák családokat telepített az akkor még kis létszámú Kiskőrös és közvetlen környékének területére.
A homokos területeken kisparcellás szőlőkultúra segítette egy kis kenyérhez az embereket. Az 1800-as évek végén kitört országos filoxéra-pusztítás a szőlő- és gyümölcstermesztés fellendülést hozta maga után. A huszadik század elejére közel négyezer katasztrális hold szőlő- és gyümölcstermő területről szüretelhettek a gazdák.
A folyamszabályozási munkák is növelték a művelésbe bevont területek nagyságát, melyeken további szőlőültetvények jöttek létre. Ezek művelése még ma is a lakosság jövedelmének jelentős részét biztosítja.
Néhány helyen (Csukás-tó, Szücsi-erdő) egy ideig megmaradt az eredeti vegetáció, mivel a talajvízszint az 1940-es évekig elég magas volt. Idősebb helybeliek mesélik, hogy a széna gyűjtését ezeken a területeken gyakran vízben állva végezték. Ma már csak kora tavasszal borítja itt a felszín egy részét a víz.
Gazdálkodó ember számára haszontalannak tűnik a szőlőtermesztésre alkalmatlan terület, de a Szücsi-erdő az eredeti ősi állapotokat megközelítő növényvilágával, gyarapodó állatvilágával kárpótol a pénzben mérhető haszonért.
A Szücsi-erdő
Kiskőrös határában, a városközponttól mintegy három kilométerre északra található a Kiskőrösi Turjános Természetvédelmi Terület, rövidebb nevén a Szücsi-erdő. Hazánk legnagyobb homokvidékén, a Duna-Tisza közi hátság nyugati peremén helyezkedik el. A táj északon a Gödöllői dombságig húzódik, nyugaton a Duna menti síkság, délen az Észak-bácskai löszhátság, keleten a Közép- és Alsó-Tisza-vidék határolja.
Az erdő által körülölelt réteken főleg réti talajok alakultak ki, az erdőkben megtalálható a karbonátmaradványos erdőtalaj is. A hajdan volt mocsarak emlékét őrzi a lápos réti talaj, ahol a felszínhez közel tőzeg is található.
Vizes, mocsaras terület volt az erdő rétjeivel együtt, de nem kerülhette el a mocsarak sorsát - a lecsapolást. A vizek elvezetésére építették meg 1948-ban a Szűcsi mellett is a VII/C csatornát, mellyel a "mételykórt" kívánták megszüntetni. A jó legelők mellett a réteken kiváló termőföldeket nyertek: kukoricát, gabonát és főleg takarmányrépát termesztettek 1956-ig. A növénytermesztés következményei, az eredeti növénytársulás "sebei" ma is fellelhetők. Az erdő is sokat szenvedett: különösen a II. világháború idején és 1956-ban volt számottevő a fairtás. Sok kocsiderék kocsányos tölgy hamvadt el tűzifaként nemcsak Kiskőrösön, hanem a környező községekben is, csak hírmondóul maradt néhány idős példány.
Az erdő élővilága
Állatvilágáról megállapíthatjuk, hogy - sajnos - eléggé szegényes. Az ízeltlábú állatok faj- és egyedszáma a környező kultúrterületeken használt rovarirtószerek hatására megcsappant. Közülük főleg a lepkék szembetűnőek. A virágokhoz lehajló gyerekeket gyakran ijesztgeti a fűszálakon meghúzódó, támadásra kész imádkozó sáska. A csigafajok közül, mivel az utóbbi időkben végrehajtott vízrendezés a talajvízszintet megemelte, újra megjelentek a nedves környezetet igénylő fajok, melyek közül 26-ot találhatunk. A gerinces állatok közül látható néhány békafaj: erdei-, leveli-, és kecskebéka. Viszonylag ritka a mocsári teknős, vizisikló, tömegesen fordul elő a fürge gyík, sok a madár. A vízszint növekedésével úgy tűnik, a gázlómadarak is visszatérnek. Ha óvatosan csendben járjuk az erdőt és a réteket, néha őzcsapatokat figyelhetünk meg, ha szerencsések vagyunk, vadászó menyétet is láthatunk. Róka is járja az erdőt, de nyomaira csak a téli hóban bukkanhatunk.
Az ötszáz évvel ezelőtti lápos, mocsaras területen a feltöltődés során nádasok, zsombéksásosok keletkeztek, amelyek az erdőtől északra ma is megtalálhatók bokorfüzesekkel együtt. Az erdőirtások helyén, a kiszáradó láprét különböző szubasszociációit találhatjuk, most már csak a növényállomány részletes elemzése igazolja, hogy az éger-kőrises láperdő létezett.
A láda megközelítése:
Kiskőrösről két irányban lehet a ládát megközelíteni.
1. A Baross utcán végighaladva, annak folytatásában egyenesen kell továbbhaladni kb. 1900 métert, földúton. Itt a szőlősor végén;
N 46° 38,983' E 19° 15,685' 98 m [GCSzuE+kereszteződés] jobbra kell fordulni egy enyhén kijárt földútra. Ez az út egy csatorna feletti, átjárónál végződik;
N 46° 39,106' E 19° 16,047' 97 m [GCSzuE+csatorna]. Ha valaki tovább szeretne menni, innen még egyenesen elmehet a mezőn átvágva egy sorompóig
N 46° 39,196' E 19° 16,326' [GCSzuE+sorompó1] ahol a Természetvédelmi Terület kezdődik. Innen még 250 m a pihenőhely, melynek közelében található a láda.
2. A másik lehetőség a Rákóczi utca folytatásában lévő földúton való megközelítés. Itt is egy sorompónál
N 46° 39,524' E 19° 16,763' 97 m [GCSzuE+sorompó2] kell az autót letenni, ahol a sárga sáv jelzés az erdő felé halad. Innen kb. 1 km-es túrával érhető el a pihenőhely, a sárga jelzésen.
A láda egy 23x18x9 cm-es, átlátszó fedelű konyhai doboz.
A rejtés:
A láda a szücsi-erdei pihenőhelytől
N 46° 39,312' E 19° 16,383' 97 m [GCSzuE+pihenő] kb. 50 méterre, egy soktörzsű fa aljában, egy odúban van elrejtve.
Pótlelszó (végszükség esetén): A jelszó a pihenőhelyen lévő kukához legközelebb eső infótábláról leolvasható. A felső sorban, balról a harmadik kék kör alatt lévő első szó.
Mindenkinek sikeres vadászatot kívánok!
