Megye/ország: Pest
Elhelyezés időpontja: 2009.06.03 06:30
Megjelenés időpontja: 2009.06.03 07:45
Utolsó lényeges változás: 2025.04.12 13:29
Utolsó változás: 2025.04.12 18:09
Rejtés típusa: Multi geoláda (1H+3V)
Elrejtők: hodoaat + Kini
Ládagazda: SzittyaReflex Nehézség / Terep: 2.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 3000 m
Megtalálások száma: 616 + 1 sikertelen + 7 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.7 megtalálás hetente
Az Ősi szittya sámánok csörgőikbe rejtették a kincs lelőhelyének útjelzőit.
1.) Az evangélikus templommal szemben a jobboldali bejárata mellett elhelyezett oszlop alján keresd a "csörgőt"! Ha nem leled, akkor az oszlop repedését is nézheted! Megkapod a kincs "a" felét!
2.) A Falumúzeum utcasarokkal szemben lévő villanyoszlop jobb lábában lent keresd a "csörgőt"! Ha nem megy, a hirdetőtábla alá nézz bal felé a múzeum bejáratától balra! A szám első jegye "c", második jegye "e"!
3.) A Kistemplom melletti buszmegálló fedett beállója mellett lévő oszlop alján keresd a "csörgőt"! Ha nem leled, akkor a beállóban jobb fent repedésben keresgélj! Első jegye legyen "b", második jegye legyen "d"!
4.) A kincs helye a "csörgőkben" talált útjelzőkből tudható meg vagy a másodlagos fontolgatásból derül ki!
N47° 31, (ABC)+8, E 19° 17,(ADE)-11
Megérkezve a helyszínre, áthidaló megoldást válassz, hogy szert tehess a szittyák ősi kincsére! Ha a kiképző tábor felől érkezel a legnagyobb magyar utcáján, akkor jobbra az erdő mélyére ereszkedj le és megleled!
A pótládát a Lélek hídja sarkánál találod!
Fatönk repedésében faháncsok alatt keresd a dobozt! A pót ládát a híd beton pillér sarkánál találod beton darabka mögött!
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Egy rövid (kb. 3,5 km-es) sétára hívlak benneteket, hogy megmutathassam ennek a kicsiny településnek minden értékét, itt a főváros tőszomszédságában.
Evangélikus templom
Nagytarcsán először 1819-ben épült evangélikus templom, de ekkor még a cinkotai egyház leány-gyülekezeteként működött. A falu lakossága, már ekkor is döntő többségében (szlovák származású) evangélikus volt. A 2001-es népszámlálás alkalmával 35%-os volt az evangélikus vallásúak aránya. A régi templom helyén épült a ma látható 1931-ben felszentelt román-gót stílusú templom, Sándy Gyula tervei alapján. Az egyházközség 1935-ben önállósodott, első választott lelkésze Sztehlo Gábor lett. 2013-ban ünnepeltük a Sztehlo Gábor emlékévet, születésének 100. évfordulóján!
A templomhajó déli oldalán az Ószövetség, Jákob 12 fiának (Izráel 12 törzsének) alakjai jelennek meg mozaikábrázolás segítségével. Az északi oldalon a 12 apostol képe található.
Az oltárkép különlegessége az egyházi év menetének megfelelően változó kettős szárnyas oltár, amely Közép-Európában egyedülálló. Révész István tervei alapján, Csipkay Zoltán festőművész alkotásaival 1959-ben készült el. Később Tichy Kálmán munkáival egészült ki.
Istentiszteletet minden vasárnap 10:30-kor tartanak a templomban. N 47° 31,520' E 19° 17,320' 191 m [GCNTAR-1]
Világháborús emlékmű
Az új evangélikus templom építésével együtt állították az emlékművet, melyen ma az első és második világháború során elhunyt nagytarcsai katonák nevei olvashatóak. Felavatásakor még nem a ma látható kereszt volt a tetején, hanem egy kisebb turul szobor, amely az '50es években a kommunizmus áldozata lett. N 47° 31,537' E 19° 17,310' 190 m [GCNTAR+emlekmu]
Falumúzeum
A helytörténeti és néprajzi emlékeket bemutató Falumúzeum 1960-ban kezdte meg működését, amely a tanító házaspár, Molnár Lajos és felesége Hajdú Margit szervező-alapító munkájával jöhetett létre. A kiállított tárgyak közadományozással kerültek a múzeum tulajdonába. A hét állandó kiállításon megtekinthetőek: 19. század végi szobabelsők, a helyi népviselet és díszítőművészet jellegzetes darabjai, a szállítás és teherhordás eszközei, az önkéntes tűzoltóság és a földművesek használati tárgyai. A falu története és a régészeti emlékek iránt érdeklődők pedig itt találják meg a falu címerében látható - országos jelentőségű - szkíta kori sámáncsörgők másolatát, melyek eredetijét a Nemzeti Múzeum őrzi.
A falumúzeum épülete a Sztehlo Gábor által 1938-ban alapított bentlakásos népfőiskola egyik fennmaradt darabja. A három épületből álló együttes közül ezt nevezték a Stühmer-háznak. N 47° 31,447' E 19° 16,904' 177 m [GCNTAR-2]
A múzeumi belépő áráról nincs pontos információm, mivel a tulajdonviszonyok az utóbbi időben átrendeződtek. A múzeum nyitvatartása:
Hétfő: zárva
Kedd-Péntek 10-16 óra
Szombat-Vasárnap: 12-16 óra. Katolikus templom
A Bosco Szent János tiszteletére emelt római katolikus kistemplom 1935-ben épült, hívei a kistarcsai plébániához tartoznak. Misét a hónap második és negyedik vasárnapján tartanak, nyáron 10:30, télen 11:30-as kezdettel. N 47° 31,872' E 19° 16,915' 180 m [GCNTAR-3]
Végpont
A Szilas-patak nagytarcsai mellékágának (melyet régen Csincsa-pataknak neveztek) közelébe vezet az utatok. Itt keressétek a a kincses ládát a jelszóval! Eredetileg a település geometriai középpontjában található focipálya melletti vízmosás adta a rejtekhelyet, de a környék gyorsabban változik, mint vártam, így új helyre került a láda, de az sem volt biztonságos, elveszett a láda, így sokáig virtuális lett az utolsó pont is. A végláda most pótlásra került, remélem hosszabb életű lesz, mint elődei.
A falu története a II. világháborúig
Régészeti ásatások és történelmi kutatások alapján elmondható, hogy Nagytarcsa területe az őskőkor óta lakott. Krisztus születése előtti korokból találtak itt őskori kőpengét, csiszolt kőbaltákat, átfúrt csonteszközöket, agyagedényeket, karpereceket. A falu területéről kerültek elő hazánk egyik legfontosabb régészeti emlékei a szkíta kori sámáncsörgők, melyek kultikus szertartások során kerültek a földbe 2500 évvel ezelőtt. További régészeti emlékeink a 10. századból származó honfoglalás kori köznépi temető leletei, a 12. századból Béla király pénzei, valamint egy 13. századi nyílcsúcs.
A 14. századból származik az a 700 éves oklevél, amely falunk nevét Tarcsaként az eddig ismert írott források közül először említi. A 16. században a török hódoltság területéhez tartozott a település, így 1546-ban elkészült Csík Tarcsa első adóösszeírása. A név a 15. századi birtokviszony-változásokhoz köthető, amikor a Csík család birtoka lett a falu déli része, ekkor vált külön a mai Kistarcsától. A 150 éves török hatalmi rendszer megdöntésére szervezett nemzeti erők harcai során, Buda visszafoglalásakor, 1686-ban súlyos károkat szenvedtek a Pest környéki falvak. A lakosság biztonságos helyre menekült. Így Csíktarcsa is lakatlan volt néhány évig, újjátelepítés nem volt, az 1690-es évek elejére visszaköltözött az eredeti lakosság. 1707 végén - a kuruc-labanc harcok és a pestisjárvány miatt - ismét lakatlanná vált a település, de néhány éven belül a megfogyatkozott lakosság visszatért.
1720 és 1782 között nem szervezett tömegekben, a belső vándorlás során Hont, Nógrád és Pest megyéből magyar és szlovák szabadon költöző jobbágyok, zsellérek és adóra nem kötelezett szolgák érkeztek a községbe. 1730-ban a falut 2700 forintért vásárolta meg Grassalkovich Antal kamarai elnök. 1785 tavaszán a türelmi rendelet alapján Pest megye közgyűlése engedélyezte a falu evangélikus népének jogaik újbóli gyakorlását, melyet 1761-ben tiltottak be.
1819-ben felépült az evangélikus templom, de a gyülekezet a cinkotai evangélikus egyházhoz tartozott. A Grassalkovich-uradalom 1851-es megszűnése után több birtokosa is volt a településnek, míg végül 1872-ben önálló nagyközséggé alakult. 1876-ban új evangélikus iskola, 1892-ben pedig a jelenlegi községháza is felépült.
1900. november 18-tól a község neve Nagytarcsa. 1910-ben két tettre kész fiatal tanító érkezett a faluba: Blaskovits Oszkár és Hernád Sándor. Blaskovits Oszkár rektor úr a helyi Hitel- és Hangya Szövetkezetet igazgatta (1995-ben ő lett az általános iskola névadója), Hernád Sándor megszervezte az Önkéntes Tűzoltó Egyesületet, és irányította a közművelődést.
1914 nyarán 285 nagytarcsai fiatalt soroztak be katonának, 1918-ig 58 honvéd esett el a frontokon. A lakosságot nagyon megviselte a háború, a többség elszegényedett. Az 1919-es tanácsköztársaság bukása után három és fél hónapig tartó román megszállást kellett a falunak elszenvednie.
1931-ben a régi helyén új evangélikus templom és I. világháborús emlékmű épült. Az evangélikus egyházközség 1935 őszétől önállóvá vált, első választott lelkésze Sztehlo Gábor lett, aki megalapította az országos jellegű, öt hónapos, bentlakásos népfőiskolát. Az építéshez szükséges forrásokat nagyrészt finn adományokból fedezték, az iskola 1938 és 1944 között működött. 1935-ben felépült a Bosco Szent János tiszteletére emelt római katolikus kistemplom, hívei a kistarcsai egyházhoz tartoztak.
A második világháború sem kerülte el a falut. 1944. márciusában a német megszálló csapatok birtokukba vették Nagytarcsán is a repülőgép-irányító objektumokat, amelyek a légi közlekedést biztosították. Ezév decemberében több légitámadás is érte a falut, mivel az a frontvonalba került. Karácsony után a védőkkel vívott heves harcok árán foglalták el a községet a szovjet-román csapatok. Itt tovább olvashatjátok a település történetét.
Forrás: Molnár Lajos és Molnárné Hajdú Margit: A 700 éves Nagytarcsa, 2002 (kiadja: Nagytarcsa Község Önkormányzata)
Megközelítés
Autóval:
A település az új M0-ás keleti szektor középső részén található, így a gyorsforgalmi úthálózatba is bekapcsolódott. Emellett a 3-as főút lehet irányadó, erről Kistarcsánál vagy Budapest felől Cinkotánál kell letérni a falu irányába.
Tömegközlekedéssel:
A gödöllői HÉV vonalán található Cinkota állomástól indulnak Volán járatok Nagytarcsára, az állomásépület mellől.
Az első ponthoz a Nagytarcsa, Petőfi telep megállóhelyet érdemes igénybe venni, visszafelé Nagytarcsa, kistemplom buszvégállomás is megfelelő lehet.
Napközben 20-30 perces időközönként jár, hétvégén és este óránként. A busz pontos menetrendjét itt találjátok: http://www.menetrendek.hu.
Ez is kilőve, köszönöm a rejtést! A ládagazdával jöttem, pótoltuk a végládát és kitettünk egy pótládát is! Az utánunk jövőnek frissíteni kell a leírást, mert este változik. :) [Geoládák v4.5.8]
A megadott helyeken talált számok segítségével meghatároztuk a végláda koordinátáit, ám az adott ponton semmit nem találtunk. Hosszas hiábavaló keresgélés után felhívtuk a rejtőt. Ez a beszélgetés megerősítette, hogy valóban jó helyen keresgélünk, ám a láda nincs a helyén. Így a rejtő segítségével logoltunk. Köszönjük!
Az Evangélikus templomnál szálltam le a buszról. Eleinte volt egy kis kavarodás mert a régi leírás volt nálam kinyomtatva, ezért csak az évszámot olvastam le és sétáltam tovább a Falumúzeumhoz. Ott megszámoltam a padokat, majd a sámáncsörgőt is megtaláltam. Közben beleolvastam a honlapon az új ládaleírásba és mehettem vissza az első ponthoz. Mivel ott rossz helyen kerestem a jelszórészletet, így maradt a számolgatás. Onnét átsétáltam a harmadik ponthoz ahol egyből meglett a kis henger. Most már megvolt a végláda koordinátája, de mivel nem akartam sokat bolyongani, ezért felhívtam a rejtőt, hogy irányítson útba. Készségesen segített és így még sötétedés előtt megtaláltam a végládát. Egy szép nagy kőr megtétele után ismét abban a buszmegállóban állhattam ahol elkezdtem ezt a multit.
A környéken volt dolgom és volt egy szabad fél órám, így bejártam ezt a kis multit. Kellemes mászkálás volt.
Tapasztalataim:
- "csörgőt" sehol sem találtam - nem állítom, hogy nincs, de én nem leltem egyet sem
- az első pont templománál az emléktábla megvan, a számolás elvégezhető. A cetli a villanyoszlopnál ott van, de be van csúszva a repedésbe, csipesszel talán kihúzható, ám az épp nem volt nálam.
- a faluháznál a cetli az infotáblán rendben feltűzve, leolvasható. A padok úgyszintén ott vannak.
- a katolikus templomnál a számolás elvégezhető, kell hozzá némi elvonatkoztató képesség, de nem nagy ördöngösség. A cetli a buszvárónál megvan, de be van szorulva a résbe, én nem tudtam úgy ráfogni az ujjaimmal, hogy kihúzhattam volna.
- a doboz rendben megvan, a rejtek jó
Teljesen jó szándékkal jelzem, hogy a mai modern technika mellett már mindhárom virtuális pont egy népszerű és elterjedt netes programmal - akár otthonról - megfejthető. Lehet, érdemes lenne a számolós infókat levenni, és a cetliket kirakni tartósabb megoldással - pl. ragasztott szalagokkal, akár több helyre is.
Azt is jó szándékkal jelzem, hogy a ládaoldal html-kódolása a vége felé alighanem hibás: a vastagítás zárókódja valahol vagy hiányzik, vagy hibásan van beírva, ezért vastag betűs a ládaoldal teljes második része. Szvsz a túl sok vastag betű egyébként sem segíti, hanem inkább rontja az olvashatóságot.
Most végre meglett, köszönöm a rejtést!
Aug.12-én délután, vonattal Rákoscsabáig, onnan pedig bringával át Nagytarcsára és haza, összesen 30km tekerés nagyon jó volt, megérte.
A pontokon az alternatívok könnyen meglettek, ládát sehol nem találtam. A végládánál sajnos egy furcsa pár volt, nem tudom mit csináltak ott de nem tűntek teljesen józannak. Elmentem enni egy fagyit, reméltem, hogy elmennek mire visszaérek, de sajnos nem tették. Így a ládát nem tudtam megkeresni. Úgyhogy majd valamikor mehetek vissza a ládáért.
[Geoládák v4.5.0]
Az első három pont mindegyikénél volt mugli a közelben, így az alternatív lehetőségekkel éltem. A végláda rejtése szuper, bár én véletlenül a nehezebbik irányból közelítettem meg.
Megtaláltam.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.10.16]
Feleslegesen agyon bonyolított, ömlegős, feleslegesen hosszú ládaoldal, amiből kész kihívás kihámozni a lényeget. Én semmit nem találtam a csörgős cuccból, bár nem is kerestem. Minden ponton egyszerűen megtalálható kis cetli, sima virtuális multi.
A végládához a matekozást pedig sose értem miért szükséges...
Ettől eltekintve egy tök jó városi multi - lenne.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Az 1-es és a 2-es ponton csörgő nincs, csak az alternatív megoldások működnek. A 3-as ponton ott van a pici láda a kő alatt és a 4-es ponton szuper jó a rejtés.
1. pont: számjegyekkel, mert egyik oszlopnál sem lehet találni semmit sem.
A közeli Millennium emlékművet érdemes megnézni.
2. pont: a hirdetőtábla segített, pedig nem volt sötét, de más az nincs sehol sem.
3. pont: nincs az oszlop alján semmi, de az angyalok sincsenek sehol, de a jobb fenti sarokban van megtalálható a cetli. Ez a pont rendkívül rossz helyen van. Amikor 5 perce körbe körbe jártam a buszmegállót az ottani utazó várakozók és a buszsofőr egyre növekvő érdeklődése mellett, akkor kezdett elegem lenni ebből. Nem forgalmas helyre kell rakni olyan dolgokat, amit még keresni is kell.
4. pont: a láda legalább a helyén van és ez tényleg jó helyen is van.
[Geoládák v4.3.0]
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (624 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.
N 47° 31,520' E 19° 17,320' 191 m [GCNTAR-1]
N 47° 31,537' E 19° 17,310' 190 m [GCNTAR+emlekmu]
N 47° 31,544' E 19° 17,119' 178 m [GCNTAR+hangya]
