13x11x5 cm-es láda a kerítés közelében, talajszinthez közel, természetesnek tűnő rejtekben található. A rejtekről képet, vagy szöveges utalást kérünk, hogy ne tegyetek fel.
Megközelítés
Békéscsaba felől a Kétegyházi úton, majd a Kígyósi utcán kell kifelé haladni a városból. Amikor egyenesen már nem vezet út, balra kell fordulni, majd a vasútátkelő után jobbra.
Gyula felől a 44-es főútról kell dél felé fordulni a Kétegyházi útra. Onnan már a táblák szerint egyértelmű lesz. GPS segítségével könnyen megtalálható a település.
A láda körbezárt magánterületen van, ahova a parkolónak megadott főkapun lehet bemenni a portásnál lejelentkezve, ezért csak nappal kereshető. Más irányból legálisan nem kereshető. A portásnak jelezzétek, hogy szétnéznétek a parkban. A tapasztalataink szerint van aki tud a játékról, van aki nem. Elég annyit mondani, hogy szétnéznétek a parkban és gond nélkül bemehettek.
Kérünk Titeket, hogy kerítést ne másszatok, hanem kizárólag a hivatalos belépési lehetőséggel éljetek. A parkban épületekbe, és látogatók elől elzárt helyekre ne menjetek, az esetleges látogatási szabályokat tartsátok be annak érdekében, hogy a láda léte a terület gondozójának problémát ne okozzon, így továbbra is kereshető legyen.
Kétegyháza
Kétegyháza Békés megye délkeleti részén fekvő nagyközség, a legnagyobb magyarországi román nemzetiségű település: lakóinak mintegy 30 százaléka vallja magát románnak. A térség már az Árpád-kor után benépesült, az első írásos emlék 1412-ben szól először Kétegyházáról, amelyben Fövélyesi Siket Elek a falu egy részét adományként megkapja. Később Maróthy János macsói bán tulajdona révén a Gyulai Váruradalom részévé vált. A török időkben a falu Zaránd vármegyéhez tartozott, majd a Gyulai Vár fennhatósága alá került, s 1686-ban a tatárok elpusztították.
1723-ban a puszta Lővenburg János Jakab békés megyei főispán tulajdonába került, aki bánáti románokat telepített a faluba, akik rövidesen templomokat építettek. A jelenlegi román ortodox templomot egy mesterséges magaslatra építették 1779-ben. Az Andrássyak tulajdonába került községben 1742-ben kastélyt, 1749-ben római katolikus templomot építettek, s Kétegyháza a Gyulavári uradalom központja lett.
A falu a XIX. század elejétől az Almásy-család birtokába kerül, akik 1804 után a település népességének egyharmadát kitevő magyar lakosságot telepítettek a faluba. 1800-1812 közötti mértani falurendezés során alakult ki a község mai arculatát meghatározó széles, hosszú, valamint a merőlegesen keresztező utcák rendje.
Az 1848-49-es forradalmak idején a parasztmozgalmak egyik fészke a település, majd a huszadik század eleji agrárvillongások színhelye. Az első világháborút követően román csapatok, majd a második világháborúban a német és szovjet csapatok harcoltak itt.
A kastély
Az épületet 1742-ben építette Andrássy Zsigmond. Később az Almásyak vásárolták meg. Ybl Miklós tervei szerint neoreneszánsz stílusúvá alakították át 1859-ben. A kápolna 1749-ben épült.
A kastélyban 1952-ben indult meg a középiskolai oktatás: a szakmunkásképzés során egyidejűleg több, mint kétszázan sajátítják el a mezőgazdasági gépismereteket, képzik a gazdaasszonyokat, a leendő falusi vendéglátókat, az iskola erdélyi vendégtanulókat is fogadott. A terület jelenleg a Harruckern János Közoktatási Intézmény fennhatósága alá tartozik. A kastélypark területén található a Gépfejlődés történeti Gyűjtemény működő mezőgazdasági gépekkel.
Arra az esetre, ha bármi okból nem sikerülne bejutni a parkba, a N 46° 32,586' E 21° 11,531' [GCALMK+Alternativ] ponton, a bejárat közelében kívül, a parkoló és a kerítés közötti részen, két nagyméretű, lábon álló EU-s tábla egyikének hátulján, kis ragasztott táblán megtalálható a jelszó az elzárt területre belépés nélkül. Figyelem: ha alternatív jelszót használsz, a látnivalóból gyakorlatilag semmit nem fogsz látni, így ezt a megoldást csak végső esetre ajánljuk.
Mindenkinek nagyon kellemes kikapcsolódást, jó láda vadászatot kívánok. Gcjocó1956
Karbantartás:
2019.07.10-én, lepke jóvoltából logbook-csere történt és immár a jelszó újra helyesen szerepel benne. Ez úton is nagyon köszönöm!
2020.január hónapban Cerberustól megörököltem a saját készitésű rejtését, melyet ez úton is nagyon köszönök. Zoli munkája példás volt, vigyázunk az örökségre.
2022.06.09.20.00-kor jó szívvel átadtam, immár 70 évesen Gcjocó1956 barátomnak, aki Kétegyházán született.
Köszönöm a ládát vigyázni fogok rá hisz itt a kastélyban születtem és gyermekkorom nagy részét is ebben a csodálatos környezetben tölthettem el !
Állapot: kereshető
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Nyár végi pár napos szabadságunkat használtuk fel arra Fidorkával, hogy a maradék pár megyei magasság ládát megkeressük. Két napos kirándulásra jöttünk a déli határvidékre, hogy a Bács-Kiskun, Csongrád és Békés pontokat megtaláljuk. Persze a közben útba eső egyéb dobozokat sem hagytuk ott. A két nap termése 32 találat.
A bejáratnál Bodri nem túl barátságosan fogadott, de a portás hölgy leállította. A park tetszik, a kecskék viccesek voltak ahogy a tuskóra felállva pózoltak mint egy szobor.
Ma egy 640km-es karikával meglátogattuk a dél-keleti határhoz közel eső ládákat. Elsődleges cél a Békés megyei magaspont (GCMM03) volt, de ha már ilyen messze elautókáztam érte, akkor a többi, az utunkba kerülő, egyébként eléggé kieső ládákat is levadásztuk.
Ide Elek (GCNTK) felől érkeztünk. A kapu előtti parkolóban megálltunk, és nyitottunk volna be a kapun, amikor a kis puli támadásba lendült. Kisvártatva jött az őr is, és regisztráció után (ami a nevünk és lakcímünk bemondásra való felírása volt egy cetlire) beengedett körülnézni. Láttam már szebb, jobban karban tartott kastélyparkot. Furcsa volt, hogy a templom, aminek a feneke ide nézett, le volt választva kerítéssel, és az egy másik bejáraton keresztül volt elérhető. Így volt ez a kastély főépületével is, amit itt még nem is tudtunk beazonosítani, hogy melyik lehet, mert csak a hátulja nézett erre a telekre. A homlokzata egy harmadik bejáraton keresztülvolt elérhető, amit csak később, a templomban tudtunk meg.
Szóval végig sétáltunk a forróságban a parkon, és a ládát is sikerült magunkévá tenni. Nagy part, de egy kicsit jobban is foglalkozhatnának vele, mert van benne potenciál.
Miután "kijelentkeztünk", Zsé kíváncsiságból bekukkantott a szomszédos bejáraton is. Itt lehetett elérni a templomot. Nyitva volt, így megnéztük azt is. Szép, bárkicsit ez is lepukkant, elhanyagolt. Egy karbantartóval, vagy igazából nem is tudjuk, milyen titulussal rendelkező emberrel beszélgettünk kicsit, aki elmondta, hogy a kastély főbejárata még tovább, két telekkel odébb van. Oda is be lehetett menni, és körbenézni. Hasonlóakat tapasztaltunk, mint a másik két helyszínen. Szép nagy terület, rengeteg épület, de a kastély eléggé el van hanyagolva, és a parkból is ki lehetne hozni többet.
Köszönjük, hogy elkalauzoltál ide minket! Érdekes volt!
A kastély parkja páratlan faállománnyal büszkélkedik. Az épület különleges, szuper lenne, ha felújításra kerülne. A láda környezete jelenleg nagyon szemetes és minden bizonnyal a közelmúltban vihar károsíthatta a közelben lévő fákat. Ezert nem találtuk a rejtést, csak pótjelszóval sikerült logolni. [Geoládák v4.5.10]
N 46° 32,579' E 21° 11,534' [GCALMK+Parkolo+Bejarat]
N 46° 32,666' E 21° 11,577' [GCALMK+Kastelybejarat]
N 46° 32,586' E 21° 11,531' [GCALMK+Alternativ]
