Röviden

13x11x5 cm-es láda a kerítés közelében, talajszinthez közel, természetesnek tűnő rejtekben található. A rejtekről képet, vagy szöveges utalást kérünk, hogy ne tegyetek fel.

Megközelítés

Békéscsaba felől a Kétegyházi úton, majd a Kígyósi utcán kell kifelé haladni a városból. Amikor egyenesen már nem vezet út, balra kell fordulni, majd a vasútátkelő után jobbra.

Gyula felől a 44-es főútról kell dél felé fordulni a Kétegyházi útra. Onnan már a táblák szerint egyértelmű lesz. GPS segítségével könnyen megtalálható a település.

Kétegyházán a Gyulai utca 6. számot keressétek meg. Itt lehet parkolni és itt található a park bejárata is a portással együtt.
Javasolt parkoló és a bejárat:  N 46° 32,579' E 21° 11,534' [GCALMK+Parkolo+Bejarat]



Leírás

A láda körbezárt magánterületen van, ahova a parkolónak megadott főkapun lehet bemenni a portásnál lejelentkezve, ezért csak nappal kereshető. Más irányból legálisan nem kereshető. A portásnak jelezzétek, hogy szétnéznétek a parkban. A tapasztalataink szerint van aki tud a játékról, van aki nem. Elég annyit mondani, hogy szétnéznétek a parkban és gond nélkül bemehettek.

Kérünk Titeket, hogy kerítést ne másszatok, hanem kizárólag a hivatalos belépési lehetőséggel éljetek. A parkban épületekbe, és látogatók elől elzárt helyekre ne menjetek, az esetleges látogatási szabályokat tartsátok be annak érdekében, hogy a láda léte a terület gondozójának problémát ne okozzon, így továbbra is kereshető legyen.

Kétegyháza

Kétegyháza Békés megye délkeleti részén fekvő nagyközség, a legnagyobb magyarországi román nemzetiségű település: lakóinak mintegy 30 százaléka vallja magát románnak. A térség már az Árpád-kor után benépesült, az első írásos emlék 1412-ben szól először Kétegyházáról, amelyben Fövélyesi Siket Elek a falu egy részét adományként megkapja. Később Maróthy János macsói bán tulajdona révén a Gyulai Váruradalom részévé vált. A török időkben a falu Zaránd vármegyéhez tartozott, majd a Gyulai Vár fennhatósága alá került, s 1686-ban a tatárok elpusztították.

1723-ban a puszta Lővenburg János Jakab békés megyei főispán tulajdonába került, aki bánáti románokat telepített a faluba, akik rövidesen templomokat építettek. A jelenlegi román ortodox templomot egy mesterséges magaslatra építették 1779-ben. Az Andrássyak tulajdonába került községben 1742-ben kastélyt, 1749-ben római katolikus templomot építettek, s Kétegyháza a Gyulavári uradalom központja lett.

A falu a XIX. század elejétől az Almásy-család birtokába kerül, akik 1804 után a település népességének egyharmadát kitevő magyar lakosságot telepítettek a faluba. 1800-1812 közötti mértani falurendezés során alakult ki a község mai arculatát meghatározó széles, hosszú, valamint a merőlegesen keresztező utcák rendje.

Az 1848-49-es forradalmak idején a parasztmozgalmak egyik fészke a település, majd a huszadik század eleji agrárvillongások színhelye. Az első világháborút követően román csapatok, majd a második világháborúban a német és szovjet csapatok harcoltak itt.

A kastély

Az épületet 1742-ben építette Andrássy Zsigmond. Később az Almásyak vásárolták meg. Ybl Miklós tervei szerint neoreneszánsz stílusúvá alakították át 1859-ben. A kápolna 1749-ben épült.

A kastélyban 1952-ben indult meg a középiskolai oktatás: a szakmunkásképzés során egyidejűleg több, mint kétszázan sajátítják el a mezőgazdasági gépismereteket, képzik a gazdaasszonyokat, a leendő falusi vendéglátókat, az iskola erdélyi vendégtanulókat is fogadott. A terület jelenleg a Harruckern János Közoktatási Intézmény fennhatósága alá tartozik. A kastélypark területén található a Gépfejlődés történeti Gyűjtemény működő mezőgazdasági gépekkel.

 N 46° 32,666' E 21° 11,577' [GCALMK+Kastelybejarat]

Alternatív jelszó

Arra az esetre, ha bármi okból nem sikerülne bejutni a parkba, a  N 46° 32,586' E 21° 11,531' [GCALMK+Alternativ] ponton, a bejárat közelében kívül, a parkoló és a kerítés közötti részen, két nagyméretű, lábon álló EU-s tábla egyikének hátulján, kis ragasztott táblán megtalálható a jelszó az elzárt területre belépés nélkül. Figyelem: ha alternatív jelszót használsz, a látnivalóból gyakorlatilag semmit nem fogsz látni, így ezt a megoldást csak végső esetre ajánljuk.

Mindenkinek nagyon kellemes kikapcsolódást, jó láda vadászatot kívánok.
GYEZegzug

Karbantartás:

2019.07.10-én,
lepke jóvoltából logbook-csere történt és immár a jelszó újra helyesen szerepel benne. Ezúton is nagyon köszönöm!
2020.január hónapban Cerberustól megörököltem a saját készítésű rejtését, melyet ezúton is nagyon köszönök. Zoli munkája példás volt, vigyázunk az örökségre,