WAP: 3-pontos multiláda.
1. N 50° 05,435 E 14° 23,993: a középső kapu két szárnya fölötti domborművön ereklyetartót és ládát kezükben tartó emberek együttes száma.
2. N 50° 05,196 E 14° 24,614: emléktábla 2. sora.
3. N 50° 05,211 E 14° 25,253: az órák alatti ajtó félfájának magasságában, attól balra kb. 2 méterre található kis táblák száma.
A jelszó: szám+szó+szám=12 karakter

Kérjük, ne tegyetek fel a logokba olyan képet, ami segít a jelszórészletek megfejtésében! Köszönjük!

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Ládatörténet:
2012.02.02. Láda adoptálása, leírás javítása, jelszóképzés egyszerűsítése.

Az elbűvölő cseh fővárosba, Prágába invitál benneteket ez a hárompontos multi láda.

Megközelítés

Prágában kevés szabadon használható (nem "fenntartott") parkolási lehetőséget találtunk. A láda szempontjából jó helyen van a következő parkoló: N 50° 28,124 E 15° 17,122 (233 m), itt 2009. nyarán 50 CZK/óra volt a parkolási díj. Cím szerint: Malostranské Náměstí 27.
Aki inkább a külvárosban, metró állomás közlelében hagyja az autóját, annak a "Muzeum" megálló ajánlható kiindulási pontként.

Motiváció

Prága, a Moldva folyó két partján elterülő városka nemcsak Európa, hanem a világ egyik legszebb városa. Az óváros hangulatos ódon házai, szép utcái ma is eleven történelmi levegőt árasztanak. Talán nincs is még egy olyan város, amelyet az elmúlt évszázadok során annyi dicső jelzővel illettek volna, mint Prágát. Nevezték és mai napig nevezik "Arany" Prágának (Zlatá Praha) vagy "Száztornyú" Prágának (Stověžatá Praha), vagy egyszerűen a "városok királynőjének". Az "Arany Prága" név valószínűleg IV. Károly cseh király és német-római császár (1347-78) idejéből származik, amikor arannyal vonták be a prágai vár tornyait. Egy másik elmélet szerint az alkimisták és az aranycsinálók tevékenységét ösztönző II. Rudolf német-római császár alatt nevezték el "aranynak".
Richard Wagner "hasonlíthatatlan"-nak mondta, míg Rodin "az egyik leginkább tiszteletreméltó" városnak nevezte.

Prága történelmi központját az UNESCO 1992-ben a Világörökség részének nyilvánította.

1.pont: Prágai vár, Szent Vitus-székesegyház

 N 50° 5,435' E 14° 23,993' 310 m [GCPRAG-1]
Jelszórészlet: a középső kapu két szárnya fölötti domborművön ereklyét és ládát kezükben tartó emberek együttes száma.
A prágai Szent Vitus-székesegyház (Chrám Svatého Víta) a Prágai Érsekség főtemploma a prágai vár közepén. A székesegyház Csehország legfontosabb temploma, cseh királyok nyughelye és a gótikus, illetve neogótikus stílusok kiváló építészeti példája.
A mai székesegyház helyén az első katolikus egyházi építmény a Szent Vencel által 925-ben építtetett korai román stílusú körtemplom volt, melyet szintén Szent Vitus tiszteletére szenteltek, mivel Vencel I. Henrik császártól megkapta a Szent Vitus karereklyéjét. Más vélekedés szerint azért Vitus nevére esett a választás, mert az nagyban hasonlított a szláv Szvantevit napistenség nevére, így könnyítve meg a csehek számára a kereszténységre áttérést.
1060-ban II. Szpitinyev (Spytihněv) a prágai püspökség számára egy nagyobb, háromhajós román stílusú templomot építtetett, amely még a mai napig is gyönyörű látványt mutat kívül-belül.
További részletekért kattints ide!

2.pont: Károly híd, Nepomuki Szent János szobra

 N 50° 5,196' E 14° 24,614' 210 m [GCPRAG-2]
Jelszórészlet: Emléktábla 2. sorának szava.
A Károly-híd (Karlův most) Európa egyik legrégebbi hídja. A Moldva (Vltava) fölött átívelő híd Prága egyik szimbóluma, a Moldva első állandó hídja, amit a folyó egyik gázlója fölé emeltek. A helyén először egy fahíd állt, majd a Judit hídnak nevezett kőhíd, ami építtetőjéről, Türingiai Juditról, II. Ulászló cseh király feleségéről kapta a nevét. Judit királyné ezzel a híddal szeretett volna kedveskedni a prágaiaknak, akik nem kedvelték királyuk német származású feleségét. A mészkőből épült híd 516 méter hosszú és csaknem 10 méter széles, két végét gótikus tornyok zárják le. A híd közepét a XVII. század óta aranyozott fakereszt ékesíti. A hídon 30 szobor látható, a világ egyetlen más hídján nem állítottak fel ennyi szobrot.
További részletekért kattints ide!

Nepomuki Szent János (Svatý Jan Nepomucký) (~1345-1393) Csehországban a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok és halászok védőszentjeként, valamint a gyónási titok mártírjaként tartják számon. Nepomuki Szent Jánost a Károly-hídról vetették a Moldvába, mivel elutasította IV. Vencel cseh király követelését, hogy adja ki felesége, Zsófia gyónási titkát. Nepomuki Jánost a XVIII. század derekán avatták szentté.
A híd korlátján, ahonnan a vízbe taszították egy kisebb, öt csillaggal ellátott sárgaréz keresztet helyeztek el (Keresztelő Szent János szobra és a Szent Norbert, Vencel és Zsigmond szoborcsoport közé). A legenda szerint annak, aki úgy érinti meg a keresztet, hogy minden ujja egy-egy csillagot érint, teljesül egy titkos kívánsága. A Nepomuki Szent János szobron található domborművet is szokás megérinteni, hogy szerencsét hozzon.
További részletekért kattints ide!

3.pont: Óváros, Óratorony

 N 50° 5,211' E 14° 25,253' 254 m [GCPRAG-3]
Jelszórészlet: Az órák alatti ajtó félfájának magasságában, attól balra, kb. 2 méterre található kis táblák száma.
A prágai Óváros (Staré Město) a cseh főváros legrégebbi része. A városrész a Hradzsinnal (Hradčany) és a Kisoldallal (Malá strana) szemben, a Moldva kanyarulatában fekszik. Területe 1,29 km², lakóinak száma a 2001-es népszámláláskor 10 531 volt.
A 10. század elején a Moldva gázlóinak közelében apró települések alakultak ki, az átkelőhelyek egyik a mai Károly híd helyén volt. A 11. században az utak mellett bajor kereskedők telepedtek le, Týnben létrejött a cseh fejedelmi, majd királyi udvar, az apró települések gyorsan összenőttek, I. Vencel idején a beépített területek túlnőttek már a városfalon, és hivatalosan is önálló várossá, a középkori Európa egyik legfontosabb városává fejlődött az Óváros.

Prágában 1410 óta, immár több mint 600 éve jár az Óvárosi téren látható gigantikus óramű, az Orloj. Az Orloj Prága egyik legértékesebb és legjellegzetesebb műemléke. Az óvárosi Városháza gótikus tornyában található.
Reggel 9-től, este 9-ig minden egész óra kezdetén a felső ablakokban elvonulnak az apostolok. A szerkezetet 1597-ben Hanus mester készítette, s annak érdekében, hogy művét más városokban ne tudja megismételni a városatyák izzó vassal megvakították. Hanus mester ezért bosszút állt, és egy nap a kezét az óra finom szerkezetébe téve tönkretette azt. Az elkövetkezendő 100 évben senki nem volt képes az óramű megjavítására.

A ládát 2023 márciusában átvettem az eredeti rejtőjétől, Pepétől, viszont a ládaoldalon nem változtattam, így minden, amit magáról írt, rá vonatkozik. Köszönöm szépen Pepének, hogy ilyen sokáig gondozta a rejtést.