WAP
1. N 48°12,752' E 20°17,742' A bejárat mellett mellmagasságban lévő táblán olvasható első évszám.
2. N 48°13,022' E 20°17,675' Az ajtóval szemben állva a jobb felső sarokban elhelyezett kis táblán lévő szám
3. N 48°13,057' E 20°17,724' Az épületen lévő külső ajtók száma, beleértve a hátsó lemezajtót is.
4. N 48°13,084' E 20°17,905' A bejárati ajtóval szemben állva a bal oldalon lévő márványtábla második sorában olvasható évszám
A jelszó a négy ponton talált számok egymás után írva. Összesen 10 számjegy.
END WAP
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Ez a séta Ózd épített értékeit mutatja be.
Ózd infrastruktúrája a vasgyártás kezdetétől rohamos fejlődésbe kezdett, az egyre nagyobb lélekszám egyre több intézményt kívánt. A város kulturális fejlődése is elkezdődött a XX. század elején, aminek a mai napig jó néhány "nyoma" maradt.
Ezen épületeknek a város története során több funkciójuk is volt, de volt idő, mikor semmilyen élet sem zajlott bennük. Az Ózdi Kohászati Üzemek bezárását követő években a város nem tudta méltóképpen fenntartani az örökséget, amit az egykori gyár után kapott, az épületek állapota romlásnak indult.
Az elmúlt évek során azonban nem kevés áldozattal sikerült Ózd egykori kincseit felújítani és élettel megtölteni.
Ezeket a kulturális sarokköveket szeretnénk bemutatni a következő négypontos multival, ami csupa virtuális pontból áll. Ezt az indokolja, hogy olyan forgalmas helyeket járunk be, ahol folyamatosan változik a környezet, s nem lenne szerencsés évente odébb pakolászni egy hagyományos pontot... és sajnos félő, hogy gyakran lába is kélne...
Egykor Ózd és a környező települések (Vasvár, Sajóvárkony, Bolyok) jelentéktelen, földművelésből élő falvak voltak. 1817-től a Sturman család és egy vagyonos csoport törekvésének megfelelően megkezdődött az ipari méretű vasgyártás előkészítése. Ennek eredményeképpen felépült 1847-től a Gömöri Vasművelő Egyesület. 1881-től a vasgyártás minőségi és mennyiségi követelményeit szem előtt tartva fúzióra lépett az ózdi Rimamurány-völgyi Vasmű Egyesület és a Salgótarjáni Vasfinomító Társulat, s létrejött Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű, aminek köszönhetően Ózdon és környékén tömegesen jöttek létre munkahelyek. A lakók kulturális igényeinek kiszolgálása is szükségessé vált.
1. Könyvtár
A sétát Ózd bibliotékájánál kezdjük.
N 48° 12,752' E 20° 17,742' 229 m [GCOZER-1]
A jelenlegi Városi Könyvtár épületét 1925-26-ban építették a közügyek intézése céljából. A nagyközség vezetői és munkássága támogatásával épült Községháza, később Tanácsháza 1988-ig látta el funkcióját, ezután költözött ide a város legnagyobb bibliotékája. Az épületben maradt a házasságkötő terem, és 1990-től ide került a Műszaki Könyvtár gyűjteménye, ami addig az Ózdi Gyári Tiszti Kaszinó épületében volt.
Az eklektikus stílusú épület ad otthont az időközben megszűnt környékbeli fiókkönyvtáraknak is.
A könyvtár múltja és jelene és nyitva tartása iránt érdeklődők
itt olvashatnak bővebben. Ózd várossá nyilvánításának 50. évfordulóján az épület külső falára emléktábla került.
A jelszó első részlete a bejárat mellett mellmagasságban lévő táblán olvasható első évszám. Összesen négy számjegy.
2. Kaszinó
Az Tiszti Kaszinó épülete a következő pont.
N 48° 13,022' E 20° 17,675' 220 m [GCOZER-2]
1881-ben a gyár főtisztviselői, tisztviselői, gyári iskola tanítói, a helyi hatóságok vezető tisztviselői, a főszolgabíró, a szolgabírák, a községi jegyző és a három vallásfelekezet papjai számára megalakult Tiszti Kaszinó az addigi gyári élelmezési irodák és az ugyanabban az épületben lévő élelmezési üzlet - provizorát - fölé épített emeleten kapott helységet. Az építés 1884-ben valósult meg.
A Jedech nevű építész terveinek megfelelően tágas táncterem, tiszti étkező, olvasószoba, biliárd és vendégszobák fogadták a kaszinó tagjait. Főleg a szórakozás céljaira épült a Tiszti Kaszinó, és bár eleinte mindössze 40 tagja volt, a gyár fejlődésével egyre többen lettek. Szükségessé vált az épület bővítése, ami 1896-ban valósult meg. A hátsó szárnyba kerültek a vendégszobák. Mai formáját az 1938-as átépítés után nyerte el. Az átalakítás során a külső, eklektikus neoreneszánsz stílust változatlanul hagyták, a belső teret viszont alaposan átalakították. A legdíszesebb tánctermet, mai nevén tükörtermet rejtett világítással, és az épület többi részével egységben lévő gazdag gipszstukkó díszítéssel látták el.
A kohászat működése idején az épületben új funkciókat kapott. Itt volt a Pártoktatók Háza, de nevezték Technika Házának is és megszűntéig itt volt a Műszaki Könyvtár. Az ÓKÜ megszűntével a Kincstári Vagyonigazgatóság tulajdonába került, ettől kezdve az épület állapota romlásnak indult.
2002-ben a szomszédos Olvasóval együtt visszakerült Ózd város tulajdonába, ezt követően került sor az épület rehabilitációjára. Először a hátsó szárny került felújításra. Jelenleg itt működik a Zeneiskola.
Az első rész felújítását követően a földszinti helységekben elindult a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem két kihelyezett főiskolai kara. Az emelet a város ünnepi eseményeinek, konferenciáknak, egyéb gyűléseknek díszes helyszíne.
A bejutni a főiskola működési idejében lehet, de a felső szint látogatása csak bizonyos ünnepek, összejövetelek alkalmával lehetséges.
A jelszó második része az épület hátsó szárnyában működő zeneiskola bejárati ajtajával szemben állva a jobb felső sarokban elhelyezett kis táblán lévő szám. Összesen egy számjegy.
3. Olvasó
A harmadik állomás az Olvasó néven ismert épület.
N 48° 13,057' E 20° 17,724' 221 m [GCOZER-3]
Az épületet a Rimamurány-Salgótarjáni Rt. építtette a dolgozók kulturális igényei kielégítésére. Az Olvasó mindmáig ezt a célt szolgálja.
Az Ózdi Vasgyári Olvasó Egyletnek megalakulásakor nem volt székháza. Mivel más lehetőség nme volt, a Tiszti Kaszinóban egy helységet biztosítottak számukra. Ezt azonban hamar kinőtték, 1896-ra már kétszáz főt számláló tagsággal bírt az egyesület, szükségessé vált egy saját székház. A gyár főkapujával szemben lévő két főmesteri lakást alakították át erre a célra, amihez 1901-ben egy tánctermet építettek színpaddal.
A taglétszám növekedése miatt mintegy húsz évvel később az épületet lebontották, és helyére a ma is álló új Olvasót építették fel.
Megépítésekor az ország hatodik legnagyobb színháztermével rendelkezett, 10 méteres színpadnyílással, 1140 fős nézőtérrel várta a színházszerető közönséget. Itt kapott helyet 1990-ig a Városi Könyvtár is. Az épületet 1980-83 között felújították, de az Ózdi Kohászati Üzemek megszűntével az Olvasó - akkori nevén Liszt Ferenc Művelődési Ház - financiális és szervezeti problémákkal kezdett küzdeni, aminek következtében az ezredforduló előtt be kellet zárni. Több éven keresztül üresen állt, állaga leromlott, mikor ismét a város tulajdonába került. Egy újabb rekonstrukció után 2007-ben jelenlegi formájában átadták, azóta székhelye az
Ózdi Művelődési Intézményeknek . Az impozáns épület gondos felújítás után nyerte el mostani állapotát, aki teheti nézze meg az Olvasót belülről is. A nyitva tartás a gyakorlatban folyton változó, a programok függvényében.
A jelszó harmadik része az Olvasó épületén lévő külső ajtók száma, beleértve a hátsó lemezajtót is. ( Egy kétszárnyas ajtó egynek számít. ) Összesen egy számjegy
4. Múzeum
A séta utolsó pontja a Városi Múzeum épülete.
N 48° 13,084' E 20° 17,905' 224 m [GCOZER-4]
A millenium évében, 1896-ban került átadásra. Akkor iskolának készült hét tanteremmel, ami az idők során több szükségszerű átépítés után tizenöt tanteremmel, könyvtárral, napközi otthonnal, tanműhellyel és szertárakkal a maga korában páratlan iskolaépület lett Majd száz évnyi működés után 1983-ban az iskola egy új épületben összeköltözött a Bem Úti Iskolával. Az épület az ÓKÜ tulajdonába került, majd felújítását követően itt rendezték be a Kohászati Gyártörténeti Múzeumot. Az 1994-től önkormányzati tulajdonba került gyűjteményt folyamatosan bővítve a város létrehozta a
Városi Múzeumot . Azóta a gyár múltját bemutató tárlaton kívül látható itt régészeti, sporttörténeti, pedagógiai, életmód és ásványkiállítás is.
A jelszó utolsó része a bejárati ajtóval szemben állva a bal oldalon lévő márványtábla második sorában olvasható évszám. Összesen négy számjegy
A jelszó a négy ponton lévő számjegyek egymás után írva. Összesen tíz számjegy.
Jó keresést kívánunk!
