A beton gáton futó csővezeték kanyarulatának alján jelszót tartalmazó felirat. Mobiltelefon szelfi módja/tükör használata ajánlott. Erős mugliveszély! Ha kell, ülj le pihenni, várd ki a megfelelő alkalmat, amikor megnézheted! Ne ess bele a vízbe :)

WAP
A beton gáton futó csővezeték kanyarulatának alján jelszót tartalmazó felirat. Mobil szelfi módja/tükör használata ajánlott. Erős mugliveszély! Ha kell, ülj le pihenni, várd ki a megfelelő alkalmat, amikor megnézheted! Ne ess bele a vízbe :)
WAP vége

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Út a Műjégpályáig

Az üzleti élet méltóságai közül többen is támogatták a korcsolyázás ötletét, amely a téli hónapokra remek társasági szórakozást nyújtott.

1869. november 12-én a dunaparti Steingasser (Petőfi) kávéház kártyatermében, Kresz Géza vezetésével bejelentették a Pesti Korcsolyázó Egylet megalakulását. Kitartó közbenjárás után a városi tanács engedélyezte a tó egy kis részének korcsolyapályaként való használatát, díjtalanul. Az első "korcsolyacsarnokot" a tó partján felállított kéthelyiséges kis fabódé testesítette meg. 1870. január 29-én Rudolf koronaherceg jelenlétében végre megnyitották a Jégpályát. A megnyitó után nagy lendülettel indult útjára a korcsolyások élete.

Egymást érték a különböző ünnepségek, kivilágítások, lampionos menetek. Február másodikán megrendezték az első versenyt. Miután 1874 telén az épület leégett, a főváros engedélyezte a végleges építkezést. Az új épület tervezése és kivitelezése is Lechner Ödön munkáját dicsérte. A főépület díszes nagytermében a szülők és gardedámok várakozhattak és élvezhették a pazar kilátást. E terem alatt működött a korcsolyakötő helység, ugyanígy a földszinten, a melegedő. Fenn kupolaként terpeszkedett a zenekari terem, amelynél kifogástalanabb akusztikájú nyilvános zenekari helyiség alig akadt a fővárosban abban az időben.

Óriási lelkesedés kísérte a korcsolyázást a fővárosiak körében. Mindössze hét évvel a csarnok megnyitása után már égető szükség mutatkozott a további bővítésre! A kivételes lelkesedést az indokolta, hogy ekkora összefüggő területű, szabadtéri műjégpályát a mai napig sem építettek sehol a világon! A pálya sikeréhez természetesen hozzájárul a párját ritkító természeti és kulturális környezet is.

Kezdetben nem voltak versenyszabályok a Városligeti jégen. A korabeli híradásokból kiderül, hogy ötletszerűen rendeztek versenyeket. Ezek az események ünnepségek keretében, főleg az ügyességet voltak hivatottak lemérni. A díjazások is ennek megfelelően különböztek egymástól és a mai megszokott éremrendszertől eltértek. Tehát a magyar gyorskorcsolyázás első versenyének azt az eseményt tekintjük, amelyen a résztvevő hölgyek és urak a jégpályán fel - és visszakorcsolyáztak. A Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (ISU) 1892-es megalakulását követően, 1893. február 8-án már teljesen szabályos gyorskorcsolya versenyt rendeztek a Városligetben, bár ekkor még nem gyorskorcsolyával, hanem rövid korcsolyával álltak rajthoz.

Először 1894-ben hoztak be Magyarországra gyorskorcsolyát. Így megkezdődhettek a rendszeres edzések.

1895-ben id. Francsek Imre tervei alapján neobarokk stílusú új épületet emeltek, és az építkezéssel egyidejűleg megkezdődtek a tó szabályozási munkálatai is.

Magyarország első gyorskorcsolya bajnokát Péczeli Andor személyében, 1900. januárjában avatták.

1908. december 27-én alakult meg a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség.

Az újonnan alakult szövetség és a BKE 1909. hanuár 23-24-én együtt rendezte a Női Műkorcsolya Világbajnokságot és a Gyorskorcsolya Európa- bajnokságot a Városligeti tó jegén. Eme rangos események magyar dicsőséget jelentettek: Kronberger Lili műkorcsolyában világbajnok lett, Mannó Miltiadesz pedig az 5. helyet szerezte meg a gyorskorcsolyázás 500 m-es távján. Kétségtelen, hogy a jeges sportágak magyarországi fejlődésében nagyon nagy előrelépést jelentett a Városligeti Műjégpálya megnyitása.

Bécset követve, Európában másodikként Budapesten került sor a Műjégpálya megépítésére, 1926- ban.

Az 1944-es bombázások a jégpályát sem kímélték. A Városligeti Műjégpálya súlyos károkat szenvedett úgy, hogy 1945-ben már nem lehetett használni. A háború után a MOKSZ és a BKE új elnöke, Szalay Sándor irányításával hatalmas munkába kezdtek a jégpálya helyreállítása érdekében.

1968-ban volt az utolsó nagy bővítés, amikor megnövelték a jég területét.

A Városligeti Műjégpálya napjainkban.

Történelmi környezet

A kitűnő közlekedési lehetőségekhez hasonlóan egyedülálló a Műjégpálya történelmi környezete is. Nem mindennapi hangulatot élhetünk át, ha a több mint 100 éves Vajdahunyad vár falaitól mindössze néhány tíz méterre korcsolyaélen siklunk a jégen. A pályákat megvilágító reflektorok fényénél is erősebben vakít a hófehér jég, a háttérben sejtelmesen áll a vár, a túloldalt átívelő hídról pedig kíváncsi tekintetek pásztázzák a sportoló közönséget.

Természeti környezet

Az egészséges életmódot, mi sem hivatott hívebben tükrözni, mint a járműforgalomtól mentes, zöld területekkel, rétekkel és fákkal teli Liget.

Méretek

Európában ez a legnagyobb területű és legtávolabbi múltra visszatekintő összefüggő szabadtéri műjégpálya. Telenként 12.000 négyzetméteren várja a jeges sport szerelmeseit, tavasztól őszig sport- és kulturális jellegű rendezvényeket kínál a látogatók számára.

A Műjégpálya, mint sport- és szabadidős intézmény Jégpálya a kezdetek óta köztulajdonú intézmény, 1996 óta a Fővárosi Önkormányzat kezelésében áll. Fenntartása részben bevételeiből, részben fővárosi támogatásból valósul meg, körülbelül 50-50% arányban. A Műjégpálya látogatottsága az intézmény korcsolyasportot népszerűsítő munkájának hatására évről évre növekszik.

A cél változatlan, a korcsolyázás, mint szabadidős tevékenység egyre szélesebb körű megkedveltetése, valamint a korcsolyasport oktatása, a versenyzők részére edzési lehetőség biztosítása.

Az intézmény nagy rekonstrukciója utoljára a negyvenes évek második felében zajlott, amikor a háború pusztításai ezt megkövetelték. (Ez sem volt teljes, hiszen a lebombázott bal szárny a mai napig is hiányzik az épületből.) A régóta várt teljes rekonstrukció 2005 novemberében kezdődhetett el. Ennek során az első ütemben a 2006 októberében átadott technológiai épület készült el. Ez után indulhat el a pálya teljes felújítása, majd egy év múlva rá az épület átépítése.
(forrás:www.mujegpalya.hu)

Megközelítés:
20E, 30, 30A, 105, 979 busszal, 75, 79 trolival vagy M1 (Kisföldalattival) - Hősök tere megállóig, majd gyalog körül-belül két percre a Műcsarnok mellett. Autóval a Műjégpálya előtt díjmentesen parkolhatsz.

---

Ládatörténelem
2009.09.08.: Láda elhelyezése
A ládának elhelyezése óta több gazdája is volt, munkájukat köszönjük! (Név szerint Puszkany, Baby-m -ről tudok.)
2015.09.19.: Karbantartás, logbook csere.
2018.02.02.: A ládát örökbe fogadtam. Ákibard.
2018.02.10.: Karbantartás: A mikroládát rejtő oszlopot a troli-felsővezeték bontásakor eltávolították. Áthelyeztem a 30m-re lévő félreesőbb oszlopra. A jelszó megváltozott, alternatív megszűnt. Keressétek a ládát! :)
2019.02.22.: Karbantartás: Logbook cserélve.
2019.03.22.: Karbantartás: Pótoltam az eltűnt ládát.
2020.06.29.: Karbantartás: Logbook cserélve.
2021.05.11.: Karbantartás: Logbook cserélve.
2021.07.22.: Karbantartás: A ládát az építkezés miatt áthelyeztem.
2022.07.15.: Karbantartás: Logbook cserélve.
2024.04.07.: Karbantartás: Jelszó felirat kihelyezve.