Nova szőlőhegyének természeti szépségeire hívja fel a figyelmet a ládasor, egyik pontjával a kilátóba, másikkal a tornapálya közelében fekvő vallási emlékhez invitálva meg a keresőket, ahol maga a láda rejtőzik.
FONTOS, hogy a második ponthoz a kilátó után jutunk el, nem a szőlőhegy elején található tornapálya táblát követve!

A ládába TravelBug nem helyezhető.

Láda
A láda egy zöld tetejű, 11 cm magas henger, ami a levelek takarásában bújik meg, a talapzat sarka mellett (!ttellem koras ősle bboj, tnel, ebmezs jllÁ)
Kérem, hogy vigyázzunk a virágokra keresés és visszarejtés során is, csak óvatosan!

A jelszó képzéséhez
1. pont - A kilátó  N 46° 40,380' E 16° 40,408' 224 m [GCKVNO-1]
2. pont - Szakrális emlék őrzi a ládát a tornapálya közelében  N 46° 40,039' E 16° 40,737' 221 m [GCKVNO-2]
Figyelem, a jelszó betűkkel írandó!

Megközelítés
Nova a 75-ös út két oldalán, Lenti és Pacsa között fekszik. A ládát a Csömödér-Mikekarácsonyfa felé vezető útról, a "Csicsergő" Szabadidőközpont bejáratával szemben induló hegyre felvezető útról lehet elérni gyalogosan egy kellemes túra során, de gépkocsival és kerékpárral is megközelíthető a szőlőhegyi úton végig, egészen a pihenőhelyig.

Nova
A települést, a "Göcsej fővárosaként" is gyakran emlegetett Novát a Cserta- és a Kerta-patakok fogják közre. Az Árpád-kortól feljegyzett története van, az almádi apátság alapítólevelében leírt birtokhatár ismertető említi először, a veszprémi püspök birtokaként, amely 1777-től a szombathelyi püspöké. Egy Nagy Lajos korából 1453-ból való irat még possessióként említi, ám 1446-ban már oppidumként, tehát mezővárosként regisztrálták. Egy közvetlenül Mohács előtt keletkezett irat 25 telekről és 4 malomról számol be.
A templom plébánosa 1550-ben Petrus vicearchidiaconus volt. Kanizsa eleste után egyre többször jelenik meg határában a török. A városkát megerősítik, de a gyakori betörés miatt a birtokai elpusztásodnak. 1622-ben Ergelics Ferenc püspök 6 év adómentességet ajánl az elhagyott birtokok újratelepülőinek. A török pedig pusztított: 1656-ban a lövei kapitány adja hírül, hogy Zágorhidánál egy nagy török egység cselt vetett az egerszegieknek, s hogy ne tudjanak hírt adni a novaikat elhurcolják. Emberei elvesztését Széchenyi György püspök a szécsiszigetiek pusztításának tartja. A vidék a töröknek is fizetett adót, az utolsó török uraság Mohmed Ispaya volt. A megszállás végén leírják, hogy mekkora pusztulást szenvedtek. Az ősi kéttornyú templom is tető nélkül maradt. Hamarosan azonban békés időszak kezdődik. 1716-tól kereszteltek, 1750-től teljes anyakönyvet vezettek.
Mivel filiális egyháza van, iskolájában a környékbelieket is tanítják. 1871 után kisközséggé fejlődött vissza. A vasúti forgalomtól távol esett és ez magyarázza, hogy nem tudott fejlődni. A szombathelyi püspök egykori birtoka a gróf Batthyány család kezére került.
A település, mint a Göcsej központja még a két világháború között megőrzött szerepéből néhányat járási székhely, s mint ilyen szolgabírói, másrészt körjegyzőségi központ. Volt tüdőgondozó, szülőotthon, orvos, gyógyszertár is. Jelentős számú iparos dolgozott a községben. 1950-ben elveszik járási székhely címét, ezáltal az elvándorlás igen felgyorsul.
Szerencsére az oktatásügyi és kulturális élet megmaradt. 1967-ben nagy erőfeszítésekkel megépült az iskola, amely jelenleg is működik, van óvoda is.
A falu híres plébánosa, Plánder Ferenc Göcsej néprajzának, hagyományainak, történek máig legkiválóbb kutatója volt.
A település környezetében érdemes felkeresni Csömödért (horgásztó), Páka (Öveges-ház, Háromszentek kápolna), Iklódbördőce (Mároki-kápolna).
Forrás: www.nova.hu

Nevezetességek

A SUTTOGÓ templom
A környék egyik legmagasabb temploma a novai Nagyboldogasszony templom Mária Terézia idejében, 1778-ban épült. A templom a régi rossz állapotú helyett épült, a források szerint Hefele Menyhért tervezte az épületet. A barokk stílusú templom freskóit Dorffmaister István készítette, amelyeken Mária életútját követhetjük figyelemmel attól a pillanattól, amikor értesült arról, hogy ő lesz Jézus szülőanyja egészen a mennybemeneteléig. A templom akusztikai különlegessége, hogy a kórusíven található szenteltvíztartóba belesuttogott szó hallatszik a másik szenteltvíztartó felett. A templom orgonáját 1787-ben Treffer János Jakab kőszegi mester műhelyében alkották. Az épület előtt a hívek által emeltetett kereszt áll 1922-ből.
Látogatási idő minden nap 9-12 óra és 14-19 óra között. Elérhetőség.

Forrás:
Templom története
A "suttogó" templom működési elve

Helytörténeti gyűjtemény
"Sokból, amennyit akarsz - kevésből, amennyit lehet", mondja a mottó a Plánder Ferenc Helytörténeti Gyűjteményben, ahol a XIX-XX. századi paraszti táplálkozást és a táplálék megtermelésének, előállításának jellemző helyszíneit: szántóföld, gyümölcsös, pitvar konyha, kamra, kástu, valamint az eszközöket és a kapcsolódó szokásokat mutatják be a fényképek, rekonstrukciók és enteriőrök.
A gyűjtemény a XVIII. század második felében épült földszintes saroképületben, az egykori uradalmi tiszttartói házban került berendezésre. A húsz méter hosszú barokk stílusú épületet északról és nyugatról egy-egy bástya támasztja, a szobái és a folyosók bolthajtásosak, alatta hatalmas pince található, ahol a gróf az aratóknak szánt bort tárolta.
A kiállítás anyagának ismertetése
A látogatás csak előzetes bejelentkezés alapján történik.
Látogatásra jelentkezés

Harangláb
A térség jellemző haranglábát itt is megtalálhatjuk. Nova Zágorhida elnevezésű településrészén áll a XVIII. században épült, római katolikus, műemlék jellegű harangláb. A kisméretű, kétoszlopos, talpas, házas, zártszoknyás építmény jellemzője a rövid nyakrész és az arányosan megnövelt méretű felső süvegtető (lásd még delzala.hu).

Vadászkastély
Nova mellett található az Olga-major vadászkastély, amely valamikor gróf Batthyány Zsigmond tulajdonában volt. A környéken lőtt vadak trófeáival díszített műemlék jellegű épület jelenleg a Zalaerdő Zrt. tulajdona. 1970 szeptemberében itt lőtte Marion Schuster vadászvendég az akkori világrekord trófeát viselő gímbikát. A terület vadászati lehetőségeit újabb színfolttal gazdagítja a nagy vadkanokat rejtő hernyéki vaddisznós kert.
Ifjúsági táboroknak ad otthont a Csicsergő Szabadidőközpont, amely"C" kategóriás ifjúsági szálló. A központban évente több alkalommal is rendeznek a település és környékének hagyományait bemutató programokat, mint amilyen a disznóvágás, kemencés sütés. A gyönyörű táj, a csendes, nyugodt környezet, a jó levegő tökéletes helyszínné teszik a tábort gyermekek és családok, csoportok számára rendezett programok lebonyolítására is.
A település egyik különleges programja a Göcseji Aratónapok, amelynek XX. jubileumi rendezvénye 2008-ban volt. Az idősebbeknek már csak nosztalgia a kézikaszás aratás, a fiatalabbaknak viszont annál nagyobb kuriózum. Előfordult, hogy valaki itt látta életében először, hogyan aratták elődeink a kenyérnek való gabonát, s talán ennél is többen vannak azok, akik itt ismerkedtek a cséphadarós cséplés izzadtságos, fáradtságos munkájával.
Az arató napokon minden évben megválasztják Göcsej első kaszását, aki a kis és nagybandák aratói közül kerül ki. A kiválasztás a meghatározott nagyságú búzatábla learatása után következik, de díjazzák a hagyományos aratási ételeket és italokat bemutató asszonycsoportok legjobbjait is.

Kilátó és tornapálya
Göcsej legszebb dombjait és a környék látképét a nemrég elkészült, szőlőhegyen található kilátóból csodálhatjuk meg, amely mellett pihenőhely is található. Ahogy a szomszédos dombháton is, melyet a hegyi úttal kiegészült, erdei tornapálya fűz fel egy kellemes, majd 3 kilométeres sétaútra.
________________________________________________________

Ládakarbantartás
2021.07.02.
Láda új helyre rejtése a tornapálya közelébe.
Kérem, hogy vigyázzunk a virágokra keresés és visszarejtés során is, csak óvatosan!
A koordináták már az új rejtekhelyre mutatnak.