Ha tanácstalan vagy, Bell úr találmánya segít! :) Kérlek, ne tegyél fel képet a rejtekről. A pótjelszót hibahatáron belül találod, ha csak a megvilágosodás miatt jöttél.

A ládába TravelBug nem helyezhető.

Szeged és Csongrád megye egyik legtöbbet logolt ládája a fodorcsalád-nak köszönhetően a város méltán híres zsingógáihoz invitálja a geoládászat kedvelőit. A három templom közül az 1800-1803 közt emelt elsőt ma már sajnos nem láthatjuk. A jelenleg állók közül az idősebb, második templom a Szegedi Régi Zsinagóga, míg a harmadik, legújabb templom a Szegedi Új Zsinagóga.

Megközelítés
Autóval: A zsinagógák környékén - és mindenütt a második körúton ("Nagykörút") belül - fizető parkolás van Szegeden (H-P 8:00-18:00)! Fizetés az utcán álló automatáknál (készpénz/kártya), illetve sms-ben vagy a parkolási app. segítségével. Ingyenes parkolásra ebben az időszakban a közeli Árkád parkolójában van mód.
Tömegközlekedéssel: A Bartók téren (Attila u.), a Centrum áruháznál, vagy a Dugonics téren levő megállóban kell leszállni. MENETRENDEK, VONALHÁLÓZAT

A Szegedi Új Zsinagóga
Nyitvatartás: vasárnaptól péntekig 10-15 óráig. Ha esetleg az októbertől áprilisig tartó időszakban a zsinagóga Jósika utcai főkapuja a nyitva tartási idő alatt zárva van, kérjük hívják a kapun megjelölt mobilszámot. A Látogatók részére belépés KIZÁRÓLAG a FŐBEJÁRAT-on  N 46° 15,240' E 20° 8,548' 78 m [GCSZZS+főbejárat] keresztül lehetséges, még akkor is, ha esetleg valamely másik kertkapu is nyitva van!
Belépőjegy árak (2020.02 ->): felnőtt: 1.000 Ft (10 fő vagy afelett: 500 Ft/fő), diák/nyugdíjas: 600 Ft/fő, családi jegy (2 felnőtt és 2 gyermek 14 év alatt): 1500 Ft. További információ: itt található.

Az épületről: A Szegedi Új Zsinagógát 1900-1902 közt, éppen 100 évvel a már lebontott első templom építése után, annak helyére emelték Baumhorn Lipót tervei alapján. Baumhorn 22 zsinagógát tervezett a 19-20. század fordulóján, legszebb alkotása éppen a mór-arab-mediterrán elemekkel vegyített szecessziós stílusú Szegedi Új Zsinagóga. A 48 m hosszú, 35 m széles, 48,5 m magas és 32 m belmagasságú templom, Magyarország második, a világ negyedik legnagyobb zsinagógája.

Szerkezeti jellegzetességei Löw Immánuel főrabbi nevéhez fűződnek, aki "Die Flora der Juden" című munkájában a Biblia és a Talmud növényeit örökítette meg. A mór-szecessziós stílusú épületen szinte valamennyi építészeti stílus jegyei felismerhetők. Mégsem zavaró a stíluskeveredés, mivel egységet teremt a falak elefántcsont-fehér-kék-arany színharmóniája. A zsinagóga kitűnő akusztikájának köszönhetően Szeged egyik - nagy befogadóképességű, 1300 ülőhelyes - koncertterme is.

A zsinagóga legszebb része a kupolabelső, mely a világot szimbolizálja, tartóoszlopai pedig az erkölcsi világot meghatározó munkát, kultúrát és a jó cselekvést. A kupoladob 24 oszlopa a nap huszonnégy óráját, fölötte a csipkebokor virágai a hitet jelképezik. A végtelen tér élménye fogalmazódik meg a kupola növényzetet jelző, zöldes-barna díszítősorától egyre sötétülő, csillagos kék üvegburkolatában (Róth Miksa). Középütt a Dávid-csillag, s körülötte a Nap kivilágítható sugarai koronázzák az égboltot. A világtájak felé irányuló fődongák mennyezetén a megfelelő napszaki imák olvashatók héberül. A falakon látható feliratok egy szent-pétervári múzeumban őrzött, i. sz. 916-ból származó biblia kéziratbetűinek alkalmazásai.

Az impozáns márványoltár záróköve - mely az építés történetének leírását takarja - jeruzsálemi márványból van. Az izsópnövényt ábrázoló, fémpántokkal díszített frigyszekrény ajtaja, az ősi frigyládához hasonlóan Nílus-parti sittimfából készült. A szekrényben tóratekercsek vannak, rajtuk héberül Mózes öt könyve olvasható. A frigyszekrény fölött függ a finom művű örökmécses, még feljebb a kis kupola - az épület nagy kupolájának leegyszerűsített mása - magasodik. Mögötte van az orgona. Az iparművészeti remekű, részben aranyozott, bronz gyertyatartók, Titus római császár diadalívének domborművei a Biblia leírása alapján készültek, féldrágakövekkel díszítettek. Figyelemre méltóak a templom művészi szépségű ablakai is: a földszintiek a liturgiai év eseményeit örökítik meg.

A főbejárat fölötti legszebb ablakcsoport a történeti visszaemlékezés ablaka. Közepét a régi és az új zsinagóga képei díszítik. A régi épület bal sarkához festett csónak, az árvízre emlékeztet. Az előcsarnok márványtábláival és a két fekete kőkoporsóval a koncentrációs táborok áldozatainak állítottak emléket. A főbejárat előtt a kertben álló Menóra emlékművet 2014-ben, a Holokauszt Emlékévben emelték.

A kert teljes felújítását, Löw Immánuel főrabbi botanikai jártasságát tanúsító nemes fáinak - a főhomlokzat előtti tiszafa sor, a piramistölgyek és császárfák - újratelepítését is a templom 2017-ben lezajlott felújításkor végezték el.

A Szegedi Régi Zsinagóga
 N 46° 15,238' E 20° 8,612' 78 m [GCSZZS+bejárat]
Bár Szegednek már a mohácsi vész előtt is volt zsidó lakossága, végleges letelepedésüket csak II. József (1780-1790) türelmi rendelete tette lehetővé. A ma már nem látható első templomukat bő két évtizeddel ezután, az Új Zsinagóga helyén emelték. A Szegedi Régi Zsinagóga-ként ismert második templom építési munkálatai Lipowszky Henrik és József tervei alapján, 1837-ben kezdődtek. Hat évvel később 1843. május 19-én készült el az újklasszicista stílusú templom, a földszinten a férfiak részére szolgáló padsorokkal, az emeleten pedig a női karzattal. Az templom felavatója Schwab (Löw) Arszlán főrabbi szerint az ország akkori legszebb zsinagógája volt a szegedi. 1850. december 10-től a Szeged hívását elfogadva Löw Lipót főrabbi került a hitközség élére, aki az országban elsőként vezette be a magyar nyelvű hitszónoklatot és az orgonával kísért istentiszteletet. Utódja fia, Löw Immánuel lett, akit 1878-ban iktattak be tisztségébe. Az épület súlyos károkat szenvedve, de átvészelte az 1879-es Nagyárvizet, melynek magasságát magyar és héber nyelvű tábla mutatja az épület Hajnóczy utca felőli falán. A Víz utáni felújítás során megnövelték az imaszékek számát, valamint a földszinti helyiségek közül hármat lakássá alakítottak át. A századvégre azonban már így is kicsinek bizonyult, így az 1890-es évek végén megkezdődtek egy jóval nagyobb templom építésének előkészületei. A templom homlokzatának mai formáját az 1906-os felújításkor nyerte el. Később pedig az udvari homlokzatra tett emléktáblákon az első világháború zsidó hőseinek neveit örökítették meg. A templomot ma kulturális célra hasznosítják (ALTeRRA - Kortárs Előadóművészeti Központ) és a MASZK (Magyarországi Alternatív Színházi Központ) kezelésében áll. Itt rendezik meg 1992-óta minden évben a THEALTER Fesztivált, a szabad színházak nemzetközi találkozóját.

(Forrás: www.szzsh.hu, Wikipédia, www.maszk.hu)

A láda logolása és a zsinagógák megtekintése után érdemes egy rövid körsétát tenni Szeged belvárosában. Ha a Szegedi Új Zsinagóga főbejáratán kilépve balra fordulunk, akkor sétáló utcává átalakított Gutenberg utcát érjük el, amin balra fordulva a Bolyai u. sarkán láthatjuk a zsinagógák telkén álló harmadik épületet, az egykori felekezeti iskolát (1883) és az előtte álló Kisfiús ivókutat (Simor Márton, 2010). Tovább haladva alig 100 m Szeged belső körútja a Tisza Lajos körút. Azt elérve, jobbra fordulva érjük el a Reök palotát (a szegedi szecesszió másik remekét) majd a Kölcsey utcán keresztül a Kárász utcát. Azon jobbra fordulva érjük el a Dugonics teret (szökőkút, Szegedi Tudományegyetem épülete), majd ismét balra a Somogyi Béla utcán keresztül a Fekete-házat, az Akadémia épületét és a Dóm teret (Dóm cukrászda, Dóm templom, Dömötör torony, Somogyi Könyvtár, Szerb templom). Az utca a Tiszánál ér véget (SZTE Klinikák, Aranycsapat emlékmű). A mellvédnél balra fordulva a Roosevelt térre jutunk, majd a Belvárosi híd alatt átkelve és Móra Ferenc múzeum (-> vár, Stefánia, Nagyszínház) előtt elhaladva a Vár utcába jutunk. Ez vezet a Széchenyi térre (Városháza). A tér közepén levő széles sétányon balra fordulva a Kárász utcára térhetünk vissza. Érintjük a Klauzál teret (Virág cukrászda), majd a Kígyó utcán jobbra fordulva érjük el újra a Tisza Lajos körutat. Azon átkelve a Hajnóczy utca (Tiszavirág étterem) vezet vissza a zsinagógákhoz.

Sok szerencsét kívánunk a kereséshez:
Fodor család, GSdriver

Ládatörténet
2025.09.07 A ládát örökbefogadtuk. Köszönjük GSdiver eddigi munkáját és a Fodor családnak a rejtést. Hamarosan meglátogatjuk a ládát, rendbetesszük és lecseréljük a logbook-ot. Olívia, Ulrik és Dóra mama