A láda (12 cm x 10 cm x 12 cm) a bárdudvarnoki Petörke-tavak melletti, a tavakra jó rálátást nyújtó dombtetőn rejtőzik. A fák tövén
ne a ládát keresd, hanem a támasztékot, mert a lejtő meredek és csúszós!
A ládába utazó ügynök, vándorbogár, geoérme helyezhető. Ha még nem tudod, hogy ezek micsodák, feltétlenül olvasd el
ezt a leírást!
Megközelítés
Először azt az autós útvonalat írom le, ahonnan a legmegkapóbb az első pillantást vetni a Petörke-völgyre. Szenna déli végén ágazik el a főutcából Bárdudvarnok felé a szőlőhegyi út
N 46° 18,264' E 17° 43,623' [GCPTER+elágazás]. A fennsík végén lévő éles jobbkanyar előtt a baloldali füves padkán parkolhatsz a ládakeresés idejére:
N 46° 18,899' E 17° 42,311' 200 m [GCPTER+Ideiglenes parkoló], de hosszabb parkolásra a keskeny utak miatt inkább a kijelölt parkolókat javaslom, amelyeket több helyen is megtalálsz a tavak körül.
A tóvidék megközelíthető a Kaposmérőtől induló kerékpárúton is, a
barcsi vasút emlékládájánál leírtak szerint.
A Petörke-tó
A Petörke-tavak az Északnyugat-Zselic egyik jellegzetesen szép dél-észak lefutású völgyében fekszenek. Mintegy 30 éve jöttek létre a Bárdi-patak egyik mellékvizének, a Petörke-pataknak a felduzzasztásával. Az eltelt időben a partok közelébe hétvégi házak települtek, és mára már nem egyszerű horgászhely ez, hanem vendéglátó- és pihenőhelyei révén elsősorban kirándulások kedvelt célpontja.
A Petörke-patakra ma négy duzzasztott tó van felfűzve másfél kilométeren át. A legnagyobb tó (erre gondolunk, ha Petörkéről van szó) hossza mintegy 600 méter, szélessége 150 méter körüli, vízmélysége 2...3 méter. Megfelelő minőségű vize nyaranta fürdőzésre is alkalmas a kijelölt szabadstrand
N 46° 19,387' E 17° 41,866' 155 m [GCPTER+strand parkoló] területén.
A tó keleti partján végighalad a keskeny aszfaltút, amely a zárógáthoz közeli vendéglátóhelynél
N 46° 19,659' E 17° 41,892' 155 m [GCPTER+vendéglő] keresztezi a kerékpárutat és bevezet a faluba, de itt a szekérúton délre fordulva a tó (ha nincs egy órácskád a sétára, akár városi autóval is) körbejárható. Érdekes szerkezet a Petörke-tó kifolyó vizére telepített vízikerék
N 46° 19,654' E 17° 41,904' 145 m [GCPTER+vízikerék]
Egy kis kitérő: a vendéglőnél a kerékpárúton nyugat felé indulva pár lépés után a Berki-patak völgyében találhatjuk magunkat. A Berki-patak völgyének vízendezése nyomán a közelmúltban létesített záportározó tó és azon túl a falu látképe nyílik meg előttünk.
Bárdudvarnokról
A község szerkezete szinte egyedülállóan érdekes, nagy területen szétszórt. Határa mintegy 50 négyzetkilométer, de lakosainak száma nem haladja meg az 1200 főt.
Ez egyrészt abból adódik, hogy több, régen elkülönült település
együttese. Másrészt az egyesült községek vagy maguk is több falu összeolvadásából jöttek jétre vagy hozzájuk már eleve több külterületi lakott hely is tartozott. Persze ezek a külterületek a távoli múltban mind életerős önálló települések voltak, de mára már alig néhány házat számlálnak. Egyedül Bárdudvarnok felel meg a hagyományos falu fogalmának, a társközségek és a puszták a hegy-völgyes, erdős tájon ritkásan, eldugva bújnak meg.
Bárdudvarnok az egymással egybeépült Bárd, Bárdibükk, Szerászló, Kaposszentbenedek és Kaposdada falvakból jött létre több lépcsőben, mai nevén 1908-tól szerepel.
Legnagyobb múlttal
Bárd dicsekedhet. Ezt a falut már a 13. században említik oklevelek, mint a székesfehérvári káptalan birtokát; és azt is tudjuk, hogy ekkoriban királyi
udvarnokok rendelkeztek itt földterületekkel.
Bárdudvarnok és közvetlen környéke ma
egész sor alkalmat kínál szabadidő kellemes és érdekes eltöltésére.
Bárdudvarnok természeti környezete
A község a Zselic északnyugati részének peremén fekszik, a vidék sok hasonlóságot mutat a közeli Zselici Tájvédelmi Körzethez . A Zselic alapját képező ókori kristályos kőzetrétegek ezen e vidéken már mélyen a felszín alatt vannak, és rájuk a Pannon-tenger vastag homokos-agyagos üledéke rakódott. A később kiemelkedő felszínre a száraz, hideg időszakban a szállóporból vastag lösztakaró képződött. A mélyen fekvő kőzetréteg törésvonalai a felszínen is erősen jelentkeznek: az üledékrétegek eróziós lepusztulása során képződő hosszan elnyúló völgyek utalnak a mélyebb rétegek szerkezetére. A hosszabb völgyek (a Bárdi- és a Berki-patak völgyei) közel észak-déli, míg a másodlagos völgyek északnyugat-délkeleti irányúak. A felszínt meredek oldalú, hosszú dombhátak és völgyek váltakozása jellemzi. A Berki-patak völgyére kifutó mellékvölgyek a felszínt tovább szabdalják 210 méter körüli magasságú dombokra, amelyek relatív magassága a völgytalpakhoz képest jellemzően 40-60 méter.
Forrás: Kaposvár és környéke Dávid Kiadó 2000
