Szürke csőben keressétek a bokorban.

Segítség: Nem szokványos rejtés. Szürke csőben keressétek a bokorban. A jelszó a logfüzet első oldalának tetején található.

Íróeszköz nem fért a ládába, azt mindenképpen vigyetek magatokkal.

---

A láda közelében található az ország "közepe": a "0" (nulla) kilométerkő  N 47° 29,873' E 19° 2,416' 120 m [GCNULL+szobor]. Innen számítják a magyarországi egy számjegyű főútvonalak kilométereit (a BAH csomóponttól induló 1-es, és a Székesfehérvárról induló 8-as főút kivételével), de a 10-es főút kilométereit is innen számítják a két számjegyű utak közül egyedüliként.

A "0" kilométerkő rövid története

A jelenlegi szobor nem az első, és nem is második. Ez már a negyedik alkotás, amely hazánk útjainak kezdőpontját jelöli. A többi három eltűnt, háborúban pusztult el, illetve politikai okok miatt lett száműzve a mai Clark Ádám térről.

1. A mérföldkő

Az úthálózat jelképes kiindulópontja eredetileg a királyi palota küszöbénél volt. Akkoriban még mérföldben mérték a távolságokat Európában, így nálunk is. Ezért mérföldkőnek nevezték. A Lánchíd építésekor helyezték át mai helyére, az akkor még Lánchíd térnek nevezett térre. Pontosan nem lehet tudni, hogy a kő mikor tűnt el innen.

2. Patrona Hungariae

Egy ideig semmi sem állt az 1912-ben Clark Ádám térre keresztelt közlekedési csomópontban. Az 1930-as években gróf Festetics Pál vetette fel a javaslatot, hogy szobor jelképezze a kiindulópontot a Lánchíd közelében. A Hungaria Automobil Club karolt fel az ötletet és Körmendi Frim Jenőt bízta meg a nullás kilométerkövet ábrázoló szobor elkészítésével. A ruszkicai fehér márványból faragott, egyméteres, finoman megmunkált, karcsú nőalak, Patrona Hungariae, azaz Magyarország Védőasszonya harmonikusan illeszkedett a talapzatául szolgáló, két méter magas, jelképes kilométerkőhöz. A haraszti mészkőből készült talapzat előlapjába a következő feliratot vésték: "A magyar országutak kiinduló pontja / 0 km / Állította a Hungária Automobil Club / 1932". A kilométerkő hátlapjába és két oldalsó lapjába a gyalogos, a kocsis és az autóvezető stilizált domborművét véste az alkotó. A szobrot 1932. május 7-én leplezték le a Clark Ádám tér déli oldalán, a Kereskedelmi Minisztérium épülete előtt. Az avatóbeszédet a klub díszelnöke, József Ferenc főherceg tartotta. Sajnos a szobor nem sokáig állhatott itt, mert Budapest 1944-45-ös ostroma alatt elpusztult.

3. A munkásszobor

1953-ban állították fel Molnár László életnagyságú, a szocreál jegyeit hordozó, távolba tekintő munkásfiguráját. Molnár alkotását a XVII. kerületi Tanács kérésére 1974-ben Rákoshegyen, a Szabadság utca és a Baross utca sarkán helyezték el, egyszerű köztéri szoborként. Az elárvult talapzattal senki sem törődött. Jelenleg a Közlekedési Múzeum parkjában található.

4. A jelenlegi "0" kilométerkő

A mai is látható szobrot, Borsos Miklós művet, 1975. április 4-én állították fel a Clark Ádám téren, a Budavári Sikló előtti parkban. A 80 cm-es talapzaton álló, három méter magas mészkőszobor szabályos tipográfiai 0 karaktert formáz meg, és mindössze két betű áll rajta: "KM".

Források: A nulla kilométerkő kalandos története,
0 kilométerkő és Wikipéda

Sok sikert a kereséshez!

---

A láda 2006.07.12 óta hagyományos. Eredetileg virtuális volt Domtom (169,27 km) jóvoltából.

2016.03.29-én vettem át (kia71) a láda gondozását Tyborg-tól.

---