WAP
1. pont: A láda. A láda egy mogyoróbokor közepében van. Az ajánlott parkolótól közelítsd meg!
2. pont: A templom mellett a megadott ponton egy automata lámpa található. Az ezen látható szó a jelszó második részlete.
A jelszó a két ponton talált részlet egybe írva szünet nélkül.
1. N 47° 21.6613' E 16° 14.1679'
2. N 47° 22.047' E 16° 13.922'
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Egy igazi gyöngyszemhez vezetlek benneteket Máriafalvára. Nálunk szinte feledésbe merült, én is véletlenül akadtam rá és nagyon megfogott a hely.
Megközelítés
A legközelebbi határátkelő a kőszegi. Talán innét a legizgalmasabb az út követve a GPS-t.
Búcsúnál átkelve Felsőőrön (Oberwart) keresztül hosszabb és viszonylag eseménymentes .
A pontok
Az első pontról remek kilátás nyílik a falura. A ládát az ajánlott parkolótól
N 47° 21,706' E 16° 14,207' 435 m [GCMFAL+parkoló] közelítsétek meg és ne a forgalmas fő út mellett kísérletezzetek, mert balesetveszélyes! A sövény másik oldalán egy rövid sétával nyugodtan logolhattok. A láda egy mogyoróbokor közepében van. Ez azonban nem sok segítség, mert mogyoró bokrokon kívül mást nem nagyon találtok. :)
N 47° 21,661' E 16° 14,168' 436 m [GCMFAL-1]
Amennyiben elsétáltok a ládától a
N 47° 21,680' E 16° 14,016' 437 m [GCMFAL+kilátás] villanyoszlopig akkor a templommal együtt Borostyánkő várát is láthatjátok.
A 2. pont a templom. Mellette a megadott ponton egy automata lámpa található. Az ezen látható szó a jelszó második részlete.
A jelszó a két ponton talált részlet egybe írva szünet nélkül.
N 47° 22,047' E 16° 13,922' 423 m [GCMFAL-2])
A magyar nyelvű feliratokat kéretik komolyan venni!
A templom napközben, az Istentiszteletek kivételével ingyenesen látogatható.
A falu története
A régészeti leletek tanúsága szerint Máriafalva már az ősidők óta lakott hely. Ezt bizonyítják a korai bronzkorból előkerült tárgyak, valamint az itt talált számos kelta halomsír.
1388-ban "Menhard" néven említik először abban az oklevélben, melyben Zsigmond király a borostyánkői uradalmat a Kanizsai családnak adja zálogba. 1392-ben a Kanizsaiak az uradalom tulajdonát is megkapták. Ebben az oklevélben a Máriafalva még "Menhart"néven szerepel, később "Marcharsdorff", majd "Morisdorf" a neve. A falu területén 1335-ből származó ezüstpénzlelet került elő. A Kanizsaiak vasércbányát nyittattak a község határában 1409-ben a Kanizsaiak kezdték meg a falu legfőbb ékességét képező templom építtetését is gótikus stílusban. 1446-ban a falu a Königsberg család tulajdona lett. 1532-ben elpusztították a Kőszeg várát ostromló török hadak tatár segédcsapatai. 1580 körül a reformáció hatására lakói evangélikusok lettek. 1636-ben az uradalommal együtt a Batthyány család birtoka lett, akik 1644-ben elűzték az utolsó evangélikus prédikátort és a falu népe visszatért a katolikus hitre. A római katolikus iskolaépület 1770-ben szerepel először a falu ingatlankataszterében. Az evangélikusok szabad vallásgyakorlását csakII. József türelmi rendelete tette ismét lehetővé. Az evangélikus iskolát 1845-ben említik először. 1849-ben egy tűzvészben a falu súlyos károkat szenvedett. 1899 és 1913 között sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra.
Vályi András szerint "MARIASDORF. Német falu Vas Várm. földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szalonakhoz 1 mértföldnyire, földgye sovány, keresetre módgyok vagyon." [2]
Fényes Elek szerint "Mariasdrof, német falu, Vas vármegyében: 158 kath., 292 evang. lak., kath. paroch. szentegyházzal. Hegyes határ. Hegyeiben kőszén találtatik. A borostyánkői uradalomhoz tartozik. Ut. posta Kőszeg." [3]
Vas vármegye monográfiája szerint "Máriafalva, 68 házzal és 489 németajkú r. kath., ág. ev. és ev. ref. lakossal. Postája Felső-Eőr, távírója Tarcsa. Szép gótikus kath. temploma 1469-ben épűlt; Steindl Imre tanár restaurálta. A XVI. század elején az evangélikusok és katholikusok felváltva használták. Műtörténeti szempontból a templom elsőrendű emlékeink közé tartozik. A pécsi Zsolnay-gyár készítette uj majolika fő-oltár a magyar műiparnak valóságos remeke. A község határában barnaszénbánya van." [4]
1910-ben 1435 lakosából, 1327 német, 31 magyar, 5 horvát, 72 egyéb volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 2001-ben 1257 lakosa volt, ebből 1225 német, 10 magyar, 3 horvát, 19 egyéb nemzetiségű volt.
A templom
Mária Mennybemenetele tiszteletére szentelt római katolikus temploma a tartomány legszebb késő gótikus katolikus temploma. A dombon álló templom méltóságteljesen magasodik a település háza fölé. Építését 1409-ben a Kanizsaiak kezdték meg gótikus stílusban. Az első építési szakasz 1490-ig tartott, de nem lett teljesen kész. Ekkor épült fel a templomhajó, a nyugati kapu atimpanonnal, a sekrestye az alatta levő osszáriummal, az északi falban látható szentségház az 1483-as bevésett évszámmal és a két lépcsőtorony. A templomot 1666-ban, 1712-ben és 1724-ben barokk stílusban átépítették. 1882 és 1899 között Steindl Imre tervei szerint neogótikus stílusban felújították. Steindl, mint a magyarországi historizáló építészet jeles képviselője a templomot igyekezett megszabadítani a barokk elemektől és azt neogótikus ízlés szerinti elemekkel kívánta kiegészíteni. A munkák során csillaghálós szerkezetű boltozat került a szentélyre, s a lépcsőtornyokat is új tetővel fedték be. A legtöbb változás a nyugati homlokzaton történt. Ekkor készült az erkély, felette a baldachin alatt álló Mária szoborral. De eredeti szépségében megmaradt a csúcsíves kapu a timpanonnal, benne egy kinyílt rózsával, szétágazó ágú fatörzzsel, valamint két, oroszlánt és egyszarvút ábrázoló címerpajzzsal. A templomnak egyedülálló, pécsiZsolnay-majolikából készült főoltára van. Ugyancsak a pécsi Zsolnay-gyárban készült a szószék mellvédje és a keresztelő medence is. A keresztelőkút gazdag díszítésű kovácsoltvas tetejét Budapestről hozták. Róth Miksa üvegfestő üzemében Budapesten készültek a templomhajó Magyarország szentjeit ábrázoló üvegablakai. A templom szentélyének zárókövét a Kossuth-címer díszíti. Értékesek a templom hímzett díszítései is. 2000 és 2001 között a templomot a postdami Köhler-Fizikai Kutatóintézet támogatásával radarméréses vizsgálatoknak vetették alá és a szentély alatt korábbi falmaradványokra, illetve a templomhajó alatt és a templom körül alatt három egymás feletti rétegben elhelyezkedő temetkezésekre bukkantak. Ezek egy korábbi kisebb méretű templom és az azt körülvevő temető létezésére utalnak.
Forrás:
Wikipedia
Ládatörténet
2011.11.19.
Gusty logja alapján a 2. pontot ideglenesen kivettem.
2012.04.29.
A második pont új helyre került. Újra kereshető
