WAP: 15x15x6 cm-es láda, a síroktól 300 méterre.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Ládatörténet:

2013.11.09.: Ládaellenőrzés, az egyeseket zavaró, mások által odatett állati koponya eltávolítása.

Megközelítés

1. Autóval vagy kerékpárral: a Keszthely-Sümeg főút mentén, Rezi felé, Cserszegtomaj határában. Keszthelytől 9 km, Héviztől 6 km.
2. Tömegközlekedéssel: a Zala Volán Keszthely-Sümeg között közlekedő menetrend szerinti autóbuszával, leszállás a Gyöngyösi csárda megállóban.
3. Gyalogosan: a pont az Országos Kéktúra útvonalán fekszik, a csárda a túra egyik állomása (pecsételő hely).

Parkolni közvetlenül a betyársírok  N 46° 49,749' E 17° 11,885' 125 m [GCBEVI+1. parkoló] mellett vagy a csárda tágas parkolójában  N 46° 49,698' E 17° 11,925' 125 m [GCBEVI+2. parkoló] lehet.

A láda

A láda a síroktól egy 4-5 perces nagyon laza sétával érhető el. Autóval is fel lehetne menni, de szerintem nem érdemes, mert nehezen fogsz megfordulni. Ott keress, ahol az enyhén emelkedő földút jobbra kanyarodik. A kanyarban néhány fa áll, tovább már nem mondom. Szerintem azok is megtalálhatják, akik GPS nélkül állnak neki keresni.

Ami a sírok és láda közötti távolságra vonatkozó megjegyzéseket illeti: Sokan írták már, hogy túl sok, egyet értek vele. Amikor a ládát telepítettem, beszéltem a csárdabeliekkel. Akkor derült ki, hogy a sírok környéke magánterület, emiatt nagyon nem szeretnék, ha a láda a közelben lenne. Ezért került messzebbre. Mindamellett a láda helye teljesíti azt a (számomra) egyértelmű követelményt, hogy "előbb a látnivaló, utána a láda". Nem szeretem a fordított sorrendű rejtéseket, mert a ládász ekkor hajlamos arra, hogy csak azt a vacak dobozt keresse meg.
Aki pedig sokallja a 300 métert, az ne keresse...

Motiváció

Azok a barátaim, akik ugyan nem keresnek geoládákat, de tudnak ebbéli szenvedélyemről időnként megkérdezik: "És mond, itt és itt van láda?" amire a válaszom legtöbbször "Hát persze, hogyne lenne!"
A múltkorában egyik barátom felesége, aki Vak Illés, egyik híres bakonyi betyárunk rokonságához tartozónak vallja magát kérdezte: "És a betyársíroknál van-e láda?" Hát eddig tudtommal nem volt, és mivel évek óta rendszeresen visszajárok Hévizre, úgy döntöttem, hogy egy geoládával megjelölöm ezt az érdekes helyet, emlékezve egy olyan világra, amelyet eddig csak szőrmentén említett egy korai, egy újabb, valamint egy, a mostanihoz hasonló motívumú láda.
A jelen geoláda kapcsán bemutatni kívánt helyen túlmenően nem szeretnék senkit sem terhelni hosszas, internetről kiollózott leírásokkal, így hát csak egyetlen hivatkozás álljon itt, amely kimerítően foglalkozik a témával.

Mit mutat be a láda?

1. Betyársírok

Vak Illés és Kőkes Pista betyárok Győr, Sopron és Veszprém megyék területén garázdálkodtak. Miután a Bakony erdőiből menekülniük kellett, átjöttek Zalába, ahol hamar hírhedt betyárokká váltak. A csárda közeli szőlőhegyen a pandúrok körbefogták a betyárokat és menekülés közben agyonlőtték őket. Vak Illést és Kőkes Pistát a Gyöngyösi csárda közelében, közvetlenül az országút mellett temették közös sírba. Emléküket a még ma is látható kövekkel körberakott nyárfa keresztek és nevükkel faragott kőtábla őrzi.  N 46° 49,757' E 17° 11,885' 125 m [GCBEVI+sírok]

2. Betyárcsárda

A Gyöngyösi csárdában a gasztronómiai élvezeteken túlmenően a betyárvilágot idéző kortörténeti tárgyakat és dokumentumokat is megtekinthet az ide látogató. Az 1728-ban épült nádfedeles épület  N 46° 49,722' E 17° 11,900' 125 m [GCBEVI+az eredeti épület] a bakonyi és zalai betyárok kedvenc tartózkodási helye volt. Nevét a közelében csörgedező Gyöngyös patakról kapta, amely a partján álló nyárfákon élősködő fagyöngyről lett elnevezve. A csárdával szemben a patakon korábban négy malom is állt, ma már csak egyet, a Bika-malmot láthatjuk. Eredetileg a Festetics uradalom vadászháza volt, később csárdává alakították, tulajdonosai sűrűn változtak.

A csárda kőkerítéssel körülvett zárt udvarán több építmény látható: az eredeti, régi csárda, a volt istálló épületében kialakított étterem, a helyreállított kocsiszín és az eredeti állapotában megmaradt gémeskút. Minden ajtaját és a vasrácsos ablakokat rezi homokkőből gondosan faragott keret díszíti. Északra néző fala teljesen egybeépített, semmiféle nyílás nincs rajta, így védte a ház lakóit a hideg északi szelektől. Az épület keleti végén volt a kamra, a padlásfeljáró és a féltető alatt a pincelejárat. Műemléki védelem alatt áll.

A Gyöngyösi csárda ma is várja a vendégeket. Az egykori ivószobát a régihez hasonló gerendás-deszkás mennyezet díszíti. Látható az alul deszkából, felső részén lécekből ácsolt kármentő is, mely a csaposnak és italainak egyaránt védelmet nyújtott a duhajkodó betyárok elől. Mellette található az eredeti, ma már belülről fűthető búbos kemence. A pitvarra nyílik a volt lakószoba is, amelyben vendégeket is fogadnak. A falakat a betyárok ellen kiadott eredeti körözőlevelek, betyárokat ábrázoló rajzok, és egyéb tárgyak díszítik. Láthatunk még egy korhű, betyárok által használt fegyvert is. (forrás: Wikipédia)

A híres magyar betyárokról készült képek Száva Sándor, erdélyi festőművész alkotásai.

Ládatörténet:

2011.11.24. A láda kihelyezése. A ládaoldal beküldése moderációra.

Több geokesser -főleg olyanok, akiknek nincs saját ládája- kifogásolja, illetve kérdezi logjában, hogy miért nincs a láda a síroknál, miért kellett "olyan messze" vinni?
A válasz egyszerű: mert ha a síroknál lenne, gyakran eltűnne.

---