Mágneses petling.

---

A ládába TravelBug helyezhető.

---

Megközelítés
Nagyszékely zsákfalu, közúton Pincehely felől érhető el. Parkolni közvetlenül a templomkert mellett lehet.

Nagyszékelyi kettős templom
Egy Magyarországon - sőt talán egész Európában - egyedülálló építészeti kuriózumot szeretnék bemutatni nektek ezzel a rejtéssel.

A templomok története
Nagyszékelyen található Magyarország egyetlen olyan református temploma, mely két épület összeépítéséből áll. Az ősi - kisebb - templom a XIII. században épült, az 1800-as évek elejéig egymagában állt a domb tetején. A templomot az őslakos magyar és az 1700-as évek elején betelepülő német nyelvű református gyülekezet felváltva használta. Az 1800-as évek elejére a főleg betelepített németekből álló, és egyre gyarapodó gyülekezet újabb - nagyobb - templom építésére kért engedélyt, ám hiába. Ekkor született a ma is látható rendhagyó megoldás: a régi templom szentélyét lebontották és a megmaradt csonka épületre majdnem merőlegesen felépítették 1801-ben az új templomot. A mai napig ez Tolna megye legnagyobb befogadóképességű református temploma.
A falu központjából jól látható és lenyűgöző látványt nyújt, ahogy a két templom tornya a fák közül magasodik az ég felé. A templomok egy tégla támfallal körülépített dombra épültek, sövénnyel szegélyezett, fakorlátos lépcsőn vezet az út a nagy templom bejáratához. A rendszeresen gondozott templomkertet szépen felújított kovácsoltvas kerítés veszi körül.

Nagyszékely rövid története
Nagyszékely a tolna megyei Hegyhát egyik leggazdagabb múlttal bíró települése. Ismert, hogy a középkorban templommal rendelkező, virágzó falu állt itt, mely a török időkben sok más sorstársához hasonlóan szinte teljesen elnéptelenedett. A XVIII. század elején, a török kiűzetése után az akkori földesurak német nyelvterületekről toboroztak telepeseket. Nagyszékelybe a hesseni tartományból jöttek református vallású családok, akik a betelepülés után iskolát alapítottak, templomot építettek, és minden tekintetben felvirágoztatták a falut. Több, mint kétszáz éven keresztül elsősorban gazdálkodással foglalkoztak, művelték a földeket, szőlőt termesztettek és állatokat tartottak. A gazdálkodó parasztságon kívül nagy számban éltek itt a különböző kisiparok mesterei: kovácsok, bognárok, takácsok, asztalosok, ácsok. Volt a faluban malom, gyógyszertár, orvos, állatorvos, sőt, még fogadó is, amely fontos szerepet töltött be a falu társasági életében.
A község a századfordulón élte a virágkorát, közel 2200-an laktak akkoriban a ma alig 400 fős faluban. Ekkor épültek a falu utcaképét ma is meghatározó jellegzetes sváb lakóházak.
Az első világháborút követő gazdasági változások miatt a népesség csökkenése már az 1920-as években megkezdődött, de a lényeges változás 1946-ban a német lakosság kitelepítésével következett be. A falu életében ekkor egy nehéz korszak vette kezdetét. A régi faluközösség, a családok felbomlottak, a régi hagyományok és szokások csak nyomokban maradtak meg. A 60-as években a fiatalok nagy része is elvándorolt a nagyobb városokba, ezért hosszú éveken keresztül az elöregedés, az elszegényedés volt jellemző a falura. Ez a tendencia az utóbbi években, ha lassan is, de megváltozni látszik. A betelepülő városi családok és a helyben születettek közül is sokan a nehezebb megélhetés ellenére is itt képzelik el a jövőjüket.
Nagyszékelyről bővebben itt tudtok olvasni.

Köszönet Lázár Gy. Leventének a fotókért