Ennek a geoládának a jelszava némi internetes kutakodással könnyen kitalálható volt, ezért betegre állítottam és a jelszót megváltoztattam. 10-15 évvel ezelőtt még biztonságosnak tűnt egy ilyen leolvasós jelszó, de manapság már könnyedén lehet egy árulkodó fotót találni. Ilyen virtuális jelszóképzést a friss ládáknál már évek óta nem fogadunk el.
Akár ládagazdaként, akár következő keresőként, ha arra jársz, vigyél magaddal egyedi jelszóhordozót (pl. laminált lapocska) és helyezd el ügyesen, a koordinátát és jelszót írd meg egy tetszőleges adminnak (Elnökség, ládadoki, logbíró), aki majd aktualizálja a ládaoldalt. Ha a ládagazda javította, akkor persze a ládaoldalt ő is aktualizálhatja. Esetleg nagyon szerencsés esetben, egyedi helyszíni jelszóhordozó is elfogadható (pl. valami műszaki készülék gyári száma). Köszönjük. [Admin(Fazék) 2024.11.03]
WAP:
N 47° 31,948' E 21° 37,323' Déri téren a koordináta által meghatározott helyen látható szobron szereplő egy szó.
A múzeum előtti téren lévő KŐPADOK száma.
Egymás után írva!
Medgyessy Ferenc (Debrecen, 1881. január 10. - Budapest, 1958. július 20.) kétszeres Kossuth-díjas (1948, 1957) szobrászművész, kiváló művész. A 20. századi magyar szobrászat egyik kiemelkedő egyénisége
Orvosi diplomát szerzett, majd 1903-1907 között Párizsban előbb festői, majd szobrászi tanulmányokat folytatott. 1912-ben a Táncolók című domborművével megnyerte a Művészház díját. 1914-től 1918-ig katonaorvos volt. Évtizedeken át, haláláig a budapesti Százados úti művésztelepen élt és alkotott.
1923-ban mintázta a Táncoló lány című kompozícióját. Az 1920-as években a Széchenyi gyógyfürdő Korsós lánya, a debreceni Kis lovas, 1930-ból a debreceni Déri Múzeum 4 allegorikus bronzszobra készült, amelyekre az 1937-es párizsi világkiállítás Grand-Prix díját kapta.
Az 1940-es évektől stílusa klasszikussá érlelődött. A Szüreti menet című dombormű, a győri Szt. István király szobor, a debreceni Petőfi szobor ismertté tették.
Azon ritka szobrászok egyike, akinek kisplasztikáiban éppen úgy, mint monumentális alkotásaiban lélek és érzelem, melegség, finomság és érzékenység lakozik, ezért egyedi, s utánozhatatlan. Nem elgondolkodtat, hanem megragad, magába vonzza a tekintetet.
Termékeny művész volt, számos kisplasztikát, köztéri szobrot, épületszobrot alkotott. Szobrait magán- és közgyűjtemények őrzik. Köztük a Magyar Nemzeti Galéria, a debreceni múzeumba székesfehérvári Deák Gyűjtemény, a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum Alföldi Galériája, a győri Xántus János Múzeum és mások.
Ma a 3 napos Debreceni tartózkodásunk alatt ládáztunk is egy kicsit. Eljutottunk ehhez a ponthoz is. Sajnos nekünk sem fogadta el a jelszót. Igy kérnénk fotók alapján jelszó nélküli elfogadást. Vicuska333-al és Jani84-el közös találat. Köszi a rejtést!
Debreceni kirándulás során erre is jártam, nem értem a jelszóra vonatkozó szabályt...
Ha lehet kérem a jelszó nélküli találat elfogadását a csatolt fotók alapján.