Elhelyezés időpontja: 2002.07.08 07:32
Utolsó lényeges változás: 2020.07.17 06:52
Utolsó változás: 2021.03.21 19:10
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Főtérképész (georgejj) >> skiccpausz
Felhasználó: skiccpausz Nehézség / Terep: 3.5 / 3.5
Úthossz a kiindulóponttól: 2600 m
Megtalálások száma: 49 + 3 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.0 megtalálás hetente
A KÖZELJÖVŐBEN ATTRAKCIÓ-FEJLESZTÉS VÁRHATÓ A BÁNYA TERÜLETÉN. KÉRLEK TITEKET, HOGY TARTSÁTOK BE AZ ESETLEGES TILTÁSOKAT!
A láda egy jellegzetes sziklahalom egyik nagyobb sziklája alatti üregben található, indokolatlanul sok kővel álcázva! Kérlek hasonló mennyiségűvel rejtsétek vissza, hogy könnyű legyen a rejtek azonosítása.
A ládába TravelBug NEM helyezhető.
NFC tag a ládán. Olvasd le a mobiloddal!
További infók az NFC technológiáról itt.
Megközelítés
Több irányból is fel lehet jutni a hegyre.
Talán a legideálisabb Bódvarákó felől, innen indulva: N 48° 30,661' E 20° 44,173' [GCfEsz+parkoló]. Kövessétek végig a murvás utat, ami kanyarogva felvezet teljesen a bányáig.
Egy másik lehetőség, Tornaszentandrás felől a kék négyzet jelzést követve.
Az Esztramos
A Cserehát és az Aggteleki-karszt határán emelkedő Rudabánya-Szalonnai-hegység legészakibb tagja, ma megcsonkítva emelkedik a Bódva-völgye fölé. Az Esztramos-hegy egykor közel négyszáz méteres magasságba emelkedő tömegét az elmúlt évszázadokban az ember alul-felül meghódította, kívül és belül is robbantotta, majd utakkal is behálózta, de a kevés, ami az eredeti formájából megmaradt, így is a természet alkotómunkájának egyedülálló példája.
A hegy kiváló minőségű mészkövét és föld alatti vasércteléreit az Árpád-kor óta bányászták, az iparosodás, majd különösen a Trianon utáni új határok után pedig már nagyüzemi módszerekkel, több száz helybélinek munkát adva zajlott a hegy kincseinek kiaknázása. Eközben több mint félszáz barlang nyílt meg, amelyek nagy része a bányászat nélkül valószínűleg örökre ismeretlen maradt volna a hegy mélyében. Mivel azonban a hegy felső, 80 méterének anyaga szinte teljes egészben a szállítószalagon végezte, az itteni barlangokra sajnos találó lett a tiszavirág-életű jelző - legalább is a felfedező ember szemszögéből. Az elbányászott felső szint 23 barlangja közül 18 nyomtalanul megsemmisült - és ez még csak a kutatók előtt ismertté vált üregek száma. Az alsó barlangok is csak kicsit voltak jobb helyzetben, ezek közül sokat a föld alatti bányák művelői törmelékkel töltöttek fel.
Eközben érvénybe lépett az 1961-es természetvédelmi törvény, amely kimondta az ország barlangjainak automatikus, feltétel nélküli védettségét. Három évvel később, egy szokásos bányászati robbantás nyomán nyílt meg a hegy barlangjainak talán legkülönlegesebbje, amelyet később Földvári Aladár geológusról és egyetemi tanárról neveztek el. A kutatások szerint hazánk egyik legősibb, több mint kétmillió éves föld alatti üregét rejtegette itt a hegy, amely még a talajvíz szintje alatt oldódott ki a kőzetből: ezt jelzi az egyedülálló, teljesen vízszintes mennyezet, amelyről cseppkövek százai mellett hatalmas, gomba alakú kőnyelvek lógtak le. A falakat díszítő cseppkövek itt már nem növekednek, a hegy kiemelkedése óta eltelt évezredek óta megőrizték az eredeti formájukat. A mintegy kétszáz méter hosszú barlang alapvető feltárása ugyan megtörtént, sokáig úgy tűnt, hogy természetvédelem ide vagy oda, ez a csoda is a hegy többi barlangjának sorsára jut: a bánya tovább bővült, megsemmisítve az elsőként felfedezett részeket. A megmaradt három terem közül a fejtéshez legközelebb esőben a robbantások lökéshullámai leszakították a függő kőnyelveket, a járatba lejutó munkások és helybéliek pedig a korábbi esetekhez hasonlóan, innen is összegyűjtötték a legszebb, könnyen letörhető képződményeket, hogy ha másként nem, legalább otthoni polcdíszként megőrizzenek valamit a halálra ítélt föld alatti csodákból.
Miközben a bányászok a hegy szikláját növesztették, a természetvédelmi szakemberek a bánya tulajdonosával és a politikusokkal folytatták hasonló, apró lépésekkel haladó munkájukat. Végül, közel két évtizeddel és számtalan sajtómegjelenéssel később megtörtént a csoda: elrendelték a bányászat leállítását a barlang százötven méteres körzetében, megmentve, ami a föld alatti világból addigra megmaradt. Ezt a legtöbben rombarlangnak nevezik - gyorsan hozzátéve, hogy ami itt van, az bizony romjaiban is gyönyörű, sőt: a környék egyik leggazdagabb formakincsét rejtő barlangja. A barlang körüli védőpillérnek nevezett hegyormot később mindhárom oldalról körbeérte a bánya, ami a következő években további, alsóbb teraszokon is folytatódott, immár a barlangtól jóval távolabb, egészen a kitermelés 1994-es beszüntetéséig.
A védőpillér pedig az évek alatt megőrizte nemcsak a barlangot, de mellette, a korábban létesített üzemi alagút egy szakaszát is, ami a nagyipari bányászat első évtizedeiben kötötte össze az eredetileg több pontból kiinduló fejtési területeket. Ipari emlékből azonban ennél sokkal többet tartogat a hegytető: fennmaradt a teljes kőzúzó üzem - pontosabban annak legnagyobb, rongálók által mozdíthatatlan részei. Az itt felaprított kőanyag egy 130 méter magas aknán keresztül hullott a hegy mélyébe, ahonnan már elérhető közelségben volt a bódvaszilasi állomásról induló vasúti vágány. Ez utóbbinak helyén ma a kéktúra útvonala halad, míg a különleges, óriási akna az egykori kiszolgáló építményei mellett gondosan lefedve, egyelőre kifogástalan szerkezeti állapotban várja sorsát.
A barlangban a kilencvenes évek elején kiépültek a látogatást megkönnyítő lépcsők és a világítás is, bár ez utóbbi a rongálások miatt éppen nem működik - a lakott területektől távoli hegytető sajnos a rossz szándékkal érkezők számára is ideális terep.
A barlang alapvetően csak kutatási céllal látogatható, illetve alkalmanként az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága meghirdet nyílt túrákat. A létrák ellenére itt-ott azért minimális mászótudásra is szüksége van annak, aki a kevés adandó alkalommal felfedezheti a barlang egyedülálló világát. Jelenleg újabb látogatási lehetőség nem áll előkészítés alatt, de érdemes követni az ANPI felületét, esetleg addig is megcsodálni a hegy alsóbb bányaszintjének jelenleg is nyitva álló részét.
Rákóczi-barlang
A Rákóczi 1. sz. barlang az Aggteleki Nemzeti Parkban, az Esztramos-hegy belsejében található barlang. Magyarország egyik különösen változatos és gazdag formavilágú, fokozottan védett barlangja. Ez az egyik legszebb, idegenforgalom számára megnyitott barlang hazánkban. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része. A barlangtúra
Földvári Aladár-barlang
A 312 m-es bányaszint fölé emelkedő csúcsrégiójából csupán a botanikai ritkaságokat őrző ún. rákói oromrészt és egy magányos "sziklaszigetet" hagyott meg. Ez utóbbi rejti az egyetlen fennmaradt képviselőjét azoknak az ásványkiválásokban rendkívül gazdag, tágas barlangüregeknek, amelyek - két határozott szintet alkotva kb. 320 ill. 305 m tszf. magasságban - a hatvanas és hetvenes években tárultak fel a bányaművelés során. A miskolci egyetem egykori kiváló geológusprofesszorának nevét viselő Esztramosi Földvári Aladár-barlang "megmenekülése" egyben a barlangok 1961. évi teljes körű védetté nyilvánításának első kézzelfogható eredménye is. Az első olyan barlangunk, amelyet egy működő kőbánya területén, védőpillér kijelölésével (azaz az üregrendszert magába foglaló kőzettömeget elkerülő művelés előírásával) sikerült - ha nem is teljes épségben - megőrizni.
2002.07.08
Az ősláda kihelyezése.
Eredeti rejtők: Főtérképész (georgejj)
"Nagyon szép innen a napfelkelte. Bár gondolom kevesen lesznek, akiket itt fog érni. :)) Egyébként nagyon szép a kilátás is.
Itt történt nemrég az a bizonyos barlangászbaleset is.
A doboz 25x15x5 cm-es kékfedelű dobozka ami nagy kő alatt van kövekkel álcázva.
Bódvarákó faluból a buszfordulónál induló úton közelíthető meg.
Jó túrázást, keresgélést!
Főtérképész"
Állapot: kereshető
1 játékos jelölte kedvenc ládájának
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
-
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
+
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Majdnem megnéztük a Földvári Aladár barlangot. Nagyon érdekesek a volt bánya épületromjai, kár hogy nincs egy-két tájékoztató tábla. [Geoládák v3.10.5]
Többször néztem már e hegyet, alatta megy el a kék. Erre időt kell szánni, hogy oda felmenjen az ember. Most ez sikerült és nagyon megérte. Gyönyörű volt az időnk és így a kilátás is. A rejtéssel minden rendben van. Köszi, hogy megmutattad!
Kékezés közben megtaláltuk. Tényleg jó sok kő volt rajta. Meg akartuk viccelni az utánunk jövőket, még egy naggyal is, de aztán elvetettük az ötletet...:-) Köszi a rejtést. Móni&Zoli
Micra 73-al és Lopakodóval elkövetve.:-)
[g:hu 1.6.4]
Évekkel ezelőtt már egyszer jártam itt akkor a Rákóczi barlang felől egy ösvényen jutottunk fel ide, de akkor épp megszűnt volt ez a láda. Most Tornaszentandrásról jöttünk fel. Az út eleje nagyon sáros volt. A láda megkeresése után felmentünk a bányába. Gyorsan megmásztam a ferratat, szerencsére nem nehéz felszerelés nélkül is abszolválható. Aztán még bujkáltunk kicsit itt ott. Végül úgy döntöttem felmászok az egyik " kilátóba" körbenézni, hisz a ferrata nem nyújtott elég élményt. Ekkor jött az ötlet, hogy ha már van nálunk láda, mágnes, logbook akkor a com-ra mi is rakunk egy ládát. Így pillanatokon belül már egy ládával a zsebembe másztam fel. Remek volt a kilátás, ráadásul épp naplemente volt.
Tornaszentandrás felől mentünk fel a lapos részeken tökig sáros úton. A megtalálás után volt idő, hát körbenéztünk a bányában és milyen jól tettük. Gőzerővel folyik az élménypark kialakítása, a via ferrata pályákat (4 vagy 5) már kiépítették. Igaz beülő nem volt nálunk, de a Dolomitokban is sokszor csak dísznek lóg rajtunk, ugyhogy 3 középnehéz pályának nekiugrottunk. Nem hosszúak, de combosak, szóval nagyon jól szórakoztunk. Végül körbenéztünk még a törömű környékén, aztán vissza a kocsihoz. Remek sportos szórakozóhely lesz ez, ha elkészül.
TFTC!
5 napos BAZ-megyei kirándulgatás Miskolctapolcai bázissal.
Ezt a régi, újraélesztett ládát vártam a legjobban, ehhez képest csalódás lett nekem. Persze én tehetek róla, hogy a 4. napon alacsony energiaszinttel a láda megtalálása után miért nem caplattam még vagy 800 métert a látnivalóig...így kár volt újraéleszteni, hogy a láda ilyen messze került a látnivalótól.
Mindenesetre sportértéke azért volt a rejtekig is elmenni, a ládaoldal fotói meg csodálatosak, ahogy a rejtőtől megszokhattuk:)
[Geoládák v3.6.0]
Egy hetes geotúránk első felében az Aggteleki Nemzeti Park és a Cserehát szebbnél szebb helyeit kerestük fel, a második felében pedig a Zempléni-hegység még ismeretlen tájait és hegycsúcsait fedeztük fel.
A ládához vezető út hosszú és meredek, kár, hogy a látnivaló ennyire messze van a rejtektől. Utunk során több faluból és több oldalról is megcsodálhattuk az Esztramos csúcsát. Szép és tiszta, virágos, kedves kis falu a 80 fős Bódvarákó, szépek a jellegzetes tornácos Bódvai házak. Köszönet a rejtésért.
N 48° 30,661' E 20° 44,173' [GCfEsz+parkoló]
jelzést követve.
N 48° 30,976' E 20° 45,100' [GCfEsz+Földvári Aladár-barlang]
N 48° 31,103' E 20° 45,033' [GCfEsz+Érczúzó épület]
N 48° 31,103' E 20° 45,033' [GCfEsz+Szép kilátás1]
