Ne a lépcső felől keresd!

Leírás:
Ez a láda, a határszélen található kedves kis falu, Dozmat egyik pihenőhelyét, a Muzsla forrást és környékét szeretné bemutatni. Megközelíthetjük a 89-es főúton, vagy Sé és Torony községeken áthaladva.
Dozmatra beérve a Fiumei utcát követve könnyen eljutunk a templom dombjára. Ha autóval érkezünk, itt leparkolhatunk.  N 47° 14,129' E 16° 30,481' 259 m [GCmufo+Parkoló] A templommal szemben, a lakóházak mellett egy aprókavicsos úton juthatunk le a domb aljába, ahol úticélunkat találjuk: szalonnasütő hely, padok és a Muzsla forrás. A vize most már a kiírás szerint nem iható. Egy óriási diófa és nagy tuják biztosítják az árnyékot. Akár szalonnát is süthetünk, bár a fát valószínűleg magunknak kell előtte összegyűjteni. Szerencsére van néhány hulladéktároló is.
Az információs tábla egyik oldalán a községről olvashatunk, a másikon pedig egy érdekes legendát az aranyekéről.

Dozmat:
A falu Szombathelytől 8 km-re nyugatra az Arany-patak jobb partján emelkedő dombon települt. Határos települések: Narda, Felsőcsatár, Torony, Bucsu. Közúton elérhető a 89-es főútról letérve. 1238-ban Druzmoth néven említik először. Határában újkőkori település nyomait találták meg. Bulcsú horka kíséretének faluja, temploma Szent György tiszteletére épült a 12. században. Az Árpád-korban épült Szent György templom. A 13. században várbirtok volt. 1269-ben villa Duruzmot, 1281-ben Duruzomat, 1291-ben Durzumot, 1333-ban Dorzmat, 1355-ben Torndurzmata, 1358-ban Dorozmath, 1416-ban Eghazasdorozmath, 1430-ban Kysdorozmath, 1466-ban Dorsmath, 1472-ben Drozmath alakban szerepel a különböző forrásokban. Itt jegyezték fel a legrégibb regőséneket, amely a 20. századig fennmaradt. A falu temploma a 14. században a térség egyházi központja volt, erre utal az 1416-ból származó Egyházasdozmath név is. Az 1674-es egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a templom rossz állapotban volt, tornya közel a leomláshoz. Szent Ottó napján a környező falvak lakossága énekelve, zászlókkal vonult Dozmatra. 1690-ben a templom leégett, tornya összedőlt, az újjáépítés 1697-ben már tartott. Vályi András szerint "DOSMAT. vagy Dozmat, Grossmukken. Elegyes magyar falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Niczky Uraság, és mások, lakosai katolikusok, fekszik Szombathelytöl egy mértföldnyire, határja közép termékenységű, tulajdonságai hasonlók Alsó Őrhöz, második Osztálybéli." Fényes Elek szerint "Dozmat, (Grosz-Mucken), magyar falu, Vas vgyében, ut. p. Szombathelyhez 1 óra, 320 kath. lak., paroch. templommal, kastélylyal. Róna határa igen termékeny; rétjei kövérek. Birja 1/2 Ernuszt József, 1/2 Sály és Szluha családok." Vas vármegye 1898-ban kiadott monográfiájában "Dozmat, 50 házból és 307 lakosból álló magyar község, melynek lakosai r. kath. és ág. ev. vallásúak. Postája és távírója Torony. Plébániája 1600-ban már virágzott. Földesurai a gróf Nitzky - és a Szluha -család voltak." 1910-ben 339 magyar lakosa volt. 1986-ban elkészült a vízvezeték, 1994-ben a gázvezeték, 2003-ban pedig a a szennyvízvezeték kiépült a szombathelyi tisztítóra kapcsolódva. 2019-ben elkezdték építeni a Szombathely városát megvédő duzzasztógát megépítését. A gát 2019. szeptemberében elkészült.
Forrásanyag: Wikipedia.org


Környék nevezetességei:
• Szent György tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 12. században épült, 1707-ben barokk stílusban építették át. A templom legértékesebb tárgya a 14. századból származó Mária a gyermekkel szobor. Oltárképét Dorfmeister István festette.
 N 47° 14,117' E 16° 30,442' 241 m [GCmufo+Templom]
• Innen származik a legrégibb magyar regősének.
• A dozmati kódex a 14. századból származik, Aegidius Romanus "De regimine principum" című jogtudományi művének az egyetlen Magyarországon talált példánya. 1972-ben egy parasztház padlásán találták.
• Muzsla forrás a Kárpáti tér alatt.
 N 47° 14,201' E 16° 30,544' 241 m [GCmufo+Forrás]

Közeli ládák a Kőszegi-hegységen:
GCSTVD
GCVELE
GCHRMN