Elhelyezés időpontja: 2012.06.20 11:00
Megjelenés időpontja: 2012.07.06 23:34
Utolsó lényeges változás: 2019.03.17 22:08
Utolsó változás: 2019.03.18 20:37
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Attibati, Kofola Bt.
Felhasználó: Attibati Nehézség / Terep: 2.0 / 3.0
Úthossz a kiindulóponttól: 7500 m
Megtalálások száma: 425 + 2 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.9 megtalálás hetente
A négy füles, 10*15*5 cm műanyag doboz a gerinctől néhány méterre, szikla alatt rejtőzik.
Megközelítés
Ajánlott parkoló Királyréten a N 47° 53,709' E 18° 58,715' 255 m [GCAnt+parkoló] pontnál lévő nagy parkolóban. A parkoló fizetős! A parkolóőrök általában 8 óra körül érkeznek. Ha előbb jössz, akkor kifelé már nem szoktak jegyet kérni. (De ne erre alapozz!)
Ha nagyon profán módon fogalmazzuk meg, akkor ez "csak" egy újabb klassz kilátóhely a Magas-Börzsöny főgerincének Ny-i részén. Ha kicsit szakmaibb szemmel nézünk körül, akkor a környék SzB-ládasorozat tagjainak mondani/mutatni valójával szorosan összefügg ennek a helynek a szerepe is. Itt a periglaciális felszínformálás egy másik formakincsét figyelhetjük meg, ha kicsit tovább megyünk É felé, a P háromszög jelzés irányába. Itt a faggyal történő aprózódás - a legfontosabb periglaciális felszínformáló folyamat - egyik "termékét", a kőtengert nézhetjük meg. A felszínformálás mozgatórugója a kőzetrésekbe hatoló víz jéggé fagyása. Ha ez sokszor ismétlődik meg, a megrepesztett kőzetek szétesnek. A szétfagyás oka tehát a fagyváltozékonyság. Ez annál hatékonyabb, minél gyakoribb a fagypont körüli hőmérséklet-ingadozás, az ún. regeláció (a fagyás és a felengedés váltakozása). Ebből jól következik, hogy a folyamat az átmeneti évszakokban érvényesül leginkább. A befolyásoló tényezők között szerepel a kőzetek szövete, szerkezete, pórustérfogata, víztartalma és főképpen ásványi összetétele. Ezek határozzák meg a kőzetek függőleges (oszlopos elválás) és vízszintes (a padok vastagsága) tagoltságát.
Ezen a helyen a 16-14 millió évvel ezelőtti hatalmas rétegvulkáni működés során felszínre kerülő (főként) andezit-lávakőzetek aprózódásából létrejött kőtengert láthatunk. Anyaguk durva, jobbára szögletes, különböző nagyságú lényegében helyben maradt törmelék (periglaciális elúvium) a kőtömböktől a murváig, erősen függve a kőzet anyagától. (A nemzetközi szakirodalom majd' minden, a felszínt nagyjából összefüggően beborító durva törmeléket - ideértve a lejtőn lefelé vándorlóakat is - kőtengernek tekint. De számunkra jobb, ha mi csak a helyben maradottakat nevezzük így.) A kőtenger a kifagyás hatására helyben is továbbaprózódik, s ezért lassan nő az egyre kisebb törmelékdarabok aránya. Így a fiatal kőtengerek (a kőzettől függően) zömében éles tömbökből állnak, míg az idősebbek annál jobban aprózódottak. Az idősebb tömbök gyakran saját törmelékükbe ágyazódnak be, s abból állnak ki.
A kőtengerek geomorfológiai jelentősége
+ A periglaciális üledékek összes frakciómérete megtalálható bennük, ezáltal kiinduló forrása és elsődleges táplálója az ily' módon létrejött genetikailag összefüggő gazdag sorozatnak.
+ Mint feltűnő morfológiai (felszínalaktani) képződmények periglaciális külsőt kölcsönöznek az általuk borított felszíneknek, még a harmadidőszaki elegyengetetteknek is. A legjobb bizonyítéka, hogy ezek hívták fel a figyelmet a periglaciális képződményekre, s a hazai középhegységekben is ezekre alapozva indultak meg a kutatások.
+ Jelentősen befolyásolják a nagyformák fejlődését is. Mert a sík felszíneken nagyjából helyben maradnak, ezáltal védik (valósággal konzerválják) az alattuk lévő felületet, mivel a kőtengerképződés ritkán hatol 4-5 méternél mélyebbre.
[Irodalom: Általános természetföldrajz (szerk. Borsy Z.) - Nemzeti tankönyvkiadó, 1992;
Juhász Árpád: Évmilliók emlékei - Gondolat, 1987]'
Állapot: kereshető
1 játékos jelölte kedvenc ládájának
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Túránk célja a sok hóban sportolás és ládázás volt újdonsült kesser fertőzöttjeimmel. Első ládánk ezen a csodás bércen lett volna, de azonnal csalódást okoztam a társaságnak a térdig érő hó miatt, mert hiába ástuk ki a közeli összes szikla alját, nem találtuk meg a ládát. Szerencsére a Nagy-Hideg-hegyi láda pótolta az élményt, de szeretném kérni a jelszó nélküli megtalálást a képek alapján, mivel nagyon tetszett mindannyiunknak a túra kiegészítése ezzel a vadonatúj hellyel. Nagyon köszönjük a túravezetést és bemutatást! Évi [Geoládák v3.8.3]
Terepfutásra mentem a mai ragyogó időben, Királyrét, Suta-berki vágás, Csóványos, Foltán-kereszt, Királyrét útvonalon (18 km), útba ejtve két geoládát, a Hangyás-bércet és a Katalin-sziklát. Próbáltam is túrni a havat, de vékonyan voltam öltözve, rám is izzadt a ruhám, tovább kellett ügetnem, hogy meg ne fázzak. Kérem a Rejtők megítélését, hogy elfogadható-e ez teljesítésnek.
N 47° 53,709' E 18° 58,715' 255 m [GCAnt+parkoló]
jelzéseket a 
N 47° 55,139' E 18° 57,855' 500 m [GCAnt+1letérés]
(a bal oldali ágán, azaz egyenesen) menj a 
lesz a követendő jelzés, míg eléred a Börzsöny főgerincét a 
és menj addig, míg a 
