WAP: Fehér jelzőoszlop mellett, talpfa odvában. Ügyesen rejtsd vissza!

---

A ládába TravelBug helyezhető.

---

A láda, és megközelítése

Láda A hídtól nyugatra a sínek között, az egyik talpfa kikorhadt üregében találod az 5 cm átmérőjű és 8 cm magas csatos üveg geoládát, amely két talpfacsavar között pihen a sínszál alatt. A talpfa mellett közvetlenül fehér oszlop van.
Tömegközlekedéssel: A vasútállomástól induló 8-as busszal a KRÚDY VIGADÓ megállóig kell menni.(a 8A jelzésű NEM jó, mert nem megy el addig) Onnan a (Lila Mária út) jelzésen haladva a sínek mellett haladva 1km-es sétával érhető el a láda.
Biciklivel: itt van több választási lehetőség, mert Sóstó felől ugyanúgy a gyalogos úton lehet végigmenni, de Nyírszőlős-Vasút utca, vagy akár Nyíregyháza-Kótaji út-Csongor utca útvonalon is meg lehet közelíteni.
Autóval Változtak a parkolók is 2015-re, jelenleg a legközelebbi parkoló az egykori megállóhely közelében található.  N 48° 0,820' E 21° 42,566' [GCEVV+parkoló] Jó megközelítés lehet még a Sikló utca vége, innen kb. 400m séta a láda.  N 48° 0,555' E 21° 42,931' 145 m [GCEVV+Rövidebb parkoló]

Röviden a kisvasútról:

A Nyírvidéki Regionális Kisvasút, közismertebb nevén a Nyírvidéki Kisvasút (kisvonat) egy 760 mm nyomtávolságú, egyvágányú, nem villamosított kisvasúti hálózat, melynek két vonala mintegy húsz települést és tanyát kötött össze Nyíregyházával. 1905-ben épült meg és végül 2009. szeptember 17-től "ideiglenesen" szünetel a forgalom Herminatanya és Dombrád, illetve Herminatanya és Balsa között, 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól viszont a teljes hálózaton leállt a forgalom, beleértve a Nyíregyháza-Herminatanya közötti vonatokat, és a korábban leállított részeken közlekedő vonatpótló buszjáratokat.
Mi most ennek a vonalnak az egyik alig ismert, ráadásul Magyarország első vasbeton hídjához invitálunk benneteket.

A híd
Részlet Dr. Nemeskéri - Kiss Géza Korányi díjas okl. építő mérnök "100 éves a vasúti vasbetonépítés Magyarországon konferencián tartott előadásából:
A hazai beton és vasbeton vasúti hidak építése a kezdettől 1985-ig c. előadásában beszámolt arról, hogy a MÁV vonalain az 1880-as években kezdték meg a beton csőátereszek és a beton hídfalazatok építését. A hídépítés területén elődeink kezdetben óvatosan fogadták a betonnak, az akkor még új építőanyagnak az alkalmazását. Ennek tudható be, hogy a beton felhasználásával tervezett hidakat csak az 1900-as évek első évtizedétől kezdtek építeni. Ebben az időben a beton készítésére, a vasúti hidakra vonatkozóan előírások még nem voltak. 1909-ben jelent meg a Magyar Mérnök- és Építészegylet: "Szabályzat a vasbetétes betonszerkezetek tervezése és építése tárgyában" című kiadványa, amit 1914- ben változatlan formában újra kiadtak. Ennek a szabályzatnak az előírásait alkalmazták a MÁV -nál az 1900 -as évek elején a sin- és tartóbetétes beton teknőhidak és a különböző szerkezeti kialakítású vasbeton hidak esetében. Az első vasúti vasbeton híd 1905-ben a Nyíregyháza-Dombrád keskeny-nyomtávú vasúton épült 4,9 + 8,8 + 4,9 m támaszközű, négytámaszú bordáslemezes szerkezetű híd ma is jó állapotban van, jelenleg gyalogosforgalom célját szolgálja, mivel 1972-ben a vasútvonalon nyomvonal-módosítást hajtottak végre. A híd 1945 után került a MÁV kezelésébe. A későbbi évek folyamán a beton és vasbeton vasúti hidak tervezésére és építésére a múlt század folyamán a különböző időpontokban hatályba lépett Hídszabályzatok tartalmaztak előírásokat. Az ilyen hidak kivitelezésére, pedig a Magyar Mérnök- és Építész-egylet Vasbeton Szabályzata alapján 1944-ben dolgozták ki az első MÁV Utasítást. Ennek az Utasításnak a későbbi években megjelent újabb kiadásai lettek a MÁV H. 2. számú Utasításai. Az 1984-ben kidolgozott ötödik kiadás a jelenleg érvényben levő ilyen jellegű MÁV utasítás. A MÁV első utófeszített vasbeton hídját, a 17 m. nyílású recski Tarna hidat 1966-ban helyezték forgalomba. Beton és vasbeton hidak jelentőségét jelzi, hogy a MÁV vonalhálózatán az összes hidak darabszámának kereken 85 % -át ezek a műtárgyak képezik.

A híd tervezője/kivitelezője
Zielinski Szilárd 1860. május 1-jén született Mátészalkán. Apja Stanislaus Zieliński, politikai okokból Magyarországra menekült lengyel nemesember volt, anyja Böhm Terézia. Tanulmányait a Budai Főreáltanodában, majd Pesten, a m. kir. József- Műegyetemen végezte, majd 1888-ig állami ösztöndíjjal Németországban, Angliában és Franciaországban tanult, illetve Párizsban dolgozott az Eiffel-cégnél. 1889-től mérnöki irodát nyitott Budapesten, és elsősorban hídtervezéssel és vasúti nyomjelzéssel foglalkozott. Ekkoriban még főleg vasszerkezeteket alkalmazott. 1897-től tanár a Műegyetemen. A XIX. sz. második felében London, New York, Chicago és Párizs metróépítési lázban égtek, 1897-re Zielinski Szilárd is megalkotta a budapesti "Magyar Metropol Vasút" tervét. Meghatározta az észak-déli és a keleti-nyugati főirányokat is. Így a mérnökök közt ő volt az első, aki metróhálózati építési tervekért doktori címet kapott. Miután megismerte François Hennebique francia mérnök vasbetonépítésre vonatkozó szabadalmát mérnöki munkájában az országban elsőként szorgalmazta a vasbeton szerkezetek alkalmazását. Kezdetben francia tervek alapján és francia munkások alkalmazásával dolgozott, majd nem sokkal később már saját tervek és szegedi munkások segítségével függetlenítette magát. Mérnöki munkássága mellett sok éven át küzdött a Mérnöki Kamara megalakításáért. Erre vonatkozó első javaslatát még 1900-ban nyújtotta be, de egészen 1923-ig kellett várnia, amíg a Mérnöki Kamara, illetve nem sokkal később a Budapesti Mérnöki Kamara megalakulhatott. Utóbbinak ő lett az első elnöke a március 8-ai megalapítástól április 24-én bekövetkezett haláláig.

Kellemes vadászatot, és jó vételt kívánunk nektek: Kánya Zoltán és Bl4st3r & Amy

források: vashid.hu
Zielinski , Kisvasút
kisvasut.hu
Nyírvidéki kisvasút története
Vasútas Művelődési Ház Nyíregyháza
villamosok.hu
wikipedia
A régi Nyíregyházi blog
Orosz Károly: a Nyírvidéki-rétközi kisvasút c. könyve