A Zala-völgyi vasút emléke
A zsurlóval benőtt vágányon nem mindig kényelmes a séta, ezt a ládát azoknak ajánljuk, akik a hazai vasút története iránt érdeklődnek.
A hagyományos ládát (átm. 11 cm * 11 cm) a megszűnt vasút sármelléki szakasza rejti. Kérlek, a rejteket csak az országút felőli oldalon bontsd meg! Tollat vigyél magaddal! Segítség a megtaláláshoz:
A láda az országút felőli sínszál rögzítő talplemeze alatt van a hiányzó talpfa helyén. Tartalék láda (átm. 7 cm * 14 cm) is van hasonló módon rejtve 3 lépésnyire nyugatra: N 46° 42,525' E 17° 13,793' 106 m [GCZVVT+altenatív láda] A ládába TravelBug helyezhető. A láda keresése Ajánlott parkoló: a fenékpusztai vízügyi igazgatósághoz közel, a vasút régi rakodó területén N 46° 42,310' E 17° 14,240' 106 m [GCZVVT+parkoló1].
Ajánlott útvonal: A parkolótól a láda a vasúti vágányon gyalogolva érhető el (üzemelő vasút esetén ez tilos lenne, de ezen a szakaszon a forgalom szünetel).
A megmaradt vasúti szakasz a Kis-Balaton tájvédelmi területének határát jelenti, ezért arról letérni külön engedély hiányában tilos. Előfordulhat, hogy természetvédelmi őrökkel találkozol, de ha nem térsz le a vágányról a mocsárvidék területére, akkor ez nem jelent problémát (Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatósága korábbi közlése). A láda is a vágány országút felőli oldalára, tehát nem a védett mocsár felé esik. Ha valaki sajnálja az időt, ami alatt a 650 méternyi távot megteszi a vágányon, és átveheti a hely hangulatát, meg egyébként se kiváncsi a Kis-Balaton határvidékére, az az országút felől is közelíthet. A mély vizesárok több helyen megszakad, például például az országút parkolásra alkalmas széles padkájánál: N 46° 42,407' E 17° 14,126' 106 m [GCZVVT+parkoló2]. Át lehet kelni az országúti híd nyugati fejénél, N 46° 42,516' E 17° 13,946' 106 m [GCZVVT+átkelés], ahol bozóton át közelíthető meg a vágány, vagy ettől 40 méternyire keletre. De ez a rejtés nem azért született, hogy felkapkodd, és könyveld a megtalálásért járó pontot.
A vasútvonal története
Ennek a helyiérdekű vasútvonalnak (vicinális) a kiépítése több ütemben történt. A pálya nagyobb része észak-dél irányú völgyekkel tagolt, hosszú dombhátakból álló mezőgazdasági területeket szelt át. A vasútvonal elődjét a Dunántúli HÉV társaság építette, első szakaszát, a Türje állomáshoz csatlakozó 4,7 km hosszú helyiérdekű vasútvonalat 1892. január 28-án nyitották meg. A vonalat később a Zalavölgyi HÉV társaság építette tovább, a 42,5 km hosszú vasútvonal Sármelléken át Balatonszentgyörgyig tartott, 1895. december 15-én nyitották meg a forgalom számára. A teljes vasútvonal a 19. majd a 27. számú menetrendi mezőben szerepelt. A 48 kilométeres távot, amely mellett 12 állomás sorakozott, a vonatok nagyjából 33 km/ó utazósebességgel tették meg, amivel ma sem kellene szégyenkeznie. Érdekesség, hogy a 70-es évek elején a napi 7 vonatpár egyike személyvonati díjszabással közlekedő gyorsított személy volt, utazósebessége elérte a 37 km/ó értéket. A csupán táblával jelzett megállókat nem számítva, az állomásépületek közül volt, amit lebontottak, egy részük egészen lelakva vagy elképesztő igénytelenséggel átalakítva maradt ránk. Néhányuknak képeslapok is őzik emlékét. Ezek és a régi fotók is tanúsítják, hogy a leromlás már a megszüntetés előtt is érzékelhető volt: a típustervek alapján épített állomásépületek elvesztették sajátos szépségüket az 50-es, 60-as évek felújításai során. A vakolatdíszek eltűntek, a cseréptetőt eternit váltotta fel, a növényzet eltűnt. Ez a mellékvonal sohasem volt kiemelt szerepű és az 1960-as évekre a technikai színvonal végletesen leromlott. Az idősebb korosztály még emlékezhet azokra a több évtizedes motorkocsikra, amelyek belsejében rettenetes dübörgést keltett a motor (az első osztály ülései itt kaptak helyet!), és a vontatott fapados kocsikban fűtésre a közepükön álló hatalmas széntüzelésű kályha szolgált.
Mindemellett bizonyos vonalkorszerűsítés még lezajlott 1968-69 során az Ukk-Zalaegerszeg fővonal átépítéséhez kapcsolódva. Ennek során Zalabér és a régi Türje állomások között a fővonali pályát új nyomvonalra terelték. A két állomás megszűnt, helyettük Zalabér-Batyk néven új állomás nyílt az egykori állomásközben. Az eredetileg Türjére csatlakozó sármelléki és a Zalabérre csatlakozó sárvári vonalakat is ide kötötték be. A teherforgalom erőltetett ütemű átterelése a közutakra azt eredményezte, hogy a csökkenő bevétek miatt elmaradtak a felújítások, majd a veszteséges üzemmenet miatt a teljes bezárás következett. A vasútvonal három részletben szűnt meg.
Középső, 31 km hosszú Sármellék-Zalaszentgrót szakaszának áruforgalma 1962-ben még 111 ezer tonna volt, tíz évvel később már alig érte el a 31 ezer tonnát. A személyforgalom is csökkenő irányzatot mutatott. Ilyen indokok alapján ezen a szakaszon hamarosan a síneket is felszedték (1974).
A Balatonszentgyörgy-Sármellék 11 km-es szakasz további üzemeltetését iparvágányként az ide települt szovjet katonai repülőtér (ma FlyBalaton) tette szükségessé a csapatok kivonásáig. A vágányok ezen a szakaszon megvannak.
A Zalabér-Batyk - Zalaszentgrót 6 km-es szakasz forgalmát 2007. március 3-tól ideiglenesen szüneteltetik, a vágányok még itt is megvannak. Vagyis a vonal teljes megszűnése ekkor történt további 13 vonallal együtt.
A parkolótól délre láthatod az Egyesített övcsatorna torkolati részét, amely a Hévizi-tó túlfolyó meleg vizét is hozza magával. A hőmérsékletkülönbség miatt a csatorna élővilága erősen különbözik a környező vizekétől.
A túlfolyó országút közeli szakaszán a legfeltűnőbb a melegebb égövről behurcolt nagylevelű moszatpáfrány (Azulla filiculoides) a víz felszínén. Az élénk húsvörös színű áttelelő forma gyakran egybefüggő szőnyegként mutatkozik. Gondatlan vagy kísérletező kedvű akvaristák jóvoltából egzotikus halak is megtalálták itt az élőhelyüket, és a horgászok meglepetésére néha horogra is akadnak, mint a tűzfejű tarkasügér (Vieja melanurus). Forrás: Vasúthistória évkönyv 2002, Keller László: Vasúti közlekedés a negyedik 5 éves terv időszakában
Köszönetnyilvánítás
Ez úton köszönjük Szente-Varga Domonkosnak a rejtés előkészítése során tett észrevételeit és a www.vasútállomások.hu honlap fotóit.
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Nagy győzelem volt ez nekem, két éve tervezgettem a megtalálását. Én úgy közelítettem meg a rejteket, hogy a férjem vezetett, Sármelléken pedig úgy kanyarodtunk ki a benzinkútról, hogy mögöttünk lehetőleg jó ideig ne jöjjön senki, így ki tudtam pattanni az autóból. Szerintem ez működik, Sármellék felől jól belátható az útszakasz, ha nem áll a víz az árokban akkor az autóból kiszálló is gyors le tud sétálni a töltés felé, így a forgalmat még gyalogosan sem zavarja.
Felmásztam a töltésen, pár lépés után pedig meg is lett a láda. Innen elindultam a síneken a kijelölt parkoló felé, majd indultunk tovább a balatonszentgyörgyi ládákért. Több fa is a sínekre dőlt, de ki lehet kerülni, vagy át lehet lépni felette.
Én amúgy szeretem az ilyen ládákat, szeretem ha van benne kihívás, tervezni kell. Megfelelő időzítéssel annyira nem is küzdős. Köszönöm a lehetőséget! [Geoládák v4.5.4]
Hévízi-patak evezés után gyors találat. A vízitúra végállomásánál lévő parkolótól 650-700 m. Kicsit bokaficamítós, több fa rádőlt a sínekre, és örültünk, hogy kevés növényzet van.
Species a disszertációban bőven kifejtette, hogy milyen problémák adódnak abból, ha valaki nem olvassa el a ládalapot. Ezért arra kérném a következő Megtalálót, hogy ha baj van a láda állapotával, kérem keresse a TARTALÉK LÁDÁT, amit azért rejtettünk anno, hogy a láda sérülése vagy más baj esetén esetén se érje csalódás a keresőt: teljes értékű második láda is van elrejtve (a teljes értékűt úgy értem, hogy mérete miatt toll nem fért bele). Ezért ha az alternatív láda eltűnt vagy károsodott volna, akkor kimegyek pótolni a dolgokat. De addig kereshetőnek nyilvánítom.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.2]
Ma napon a családdal errefelé vezetett az utunk. A leírásban javasolt helyen álltunk meg az autóval, és én mentem végig a vonalon a ládáig. A család úgy döntött inkább megvárnak, mert különösebben nem csigázta fel őket a gazos, elhagyatott vasútvonalon való bukdácsolás gondolata.
Valóban nem volt egyszerű az útvonal, de most még éppen járhatónak mondanám, mivel a télhez közeledve a növényzet már visszavonulót fújt. Vegetációs időszakban, mikor beindul a természet, azért adódhatnak meglepetések. Pár helyen látszik, hogy komoly bozótos lehet, ha jobban kedvez az időjárás a növényzet növekedésének.
A főút melletti megállást, vagy sétálást nem javaslom semmiképpen, mert pont egy forgalmas útszakaszon, egy nehezen belátható kanyarívben kellene menni/megállni. Csábító a rövidítés, egyszerűsítés gondolata, de masszívan életveszélyesnek mondanám. Ennél még a régi vasútvonalon végig botorkálás is sokkal jobb megoldás.
Az eredeti koncepciót értem, és amit a láda mutatni, nyújtani szeretne azt is, de a pontos rejtés helyét viszont már kevésbé. Az adott szakaszon lenne ennél számtalan sokkal jobb, frappánsabb hely is. Én a leírás szerinti hangulatot nem tudtam ugyan átvenni, de ettől még érdekesnek gondolom a helyet.
Ahogy mások is írták a láda nagyon rossz állapotban van. A tartalma teljesen nyirkos, vizes, pedig nem tűnik sérültnek. Simán csak rossz a láda tömítése már, és mivel árnyékos, takart helyen van, a hidegben lecsapódik benne a pára, és nem is tud kiszáradni. Belül is fekete koszos, penészes minden. A logbook a jelszóval egy kis műanyag kapszulában van, az még viszonylag védi, így a jelszó olvasható. De gyakorlatilag teljes cserére lenne szükség. Új láda, új logbook, minden...
Sajnos fizikai logot nem tudtam hagyni, mert nem volt toll nálam, és a ládában se volt megtalálható. Egy új láda lehelyezése esetén nem ártana író szerszámot is tenni bele.
N 46° 42,525' E 17° 13,793' 106 m [GCZVVT+altenatív láda]
N 46° 42,310' E 17° 14,240' 106 m [GCZVVT+parkoló1]
N 46° 42,516' E 17° 13,946' 106 m [GCZVVT+átkelés]
