A Zala-völgyi vasút emléke
A zsurlóval benőtt vágányon nem mindig kényelmes a séta, ezt a ládát azoknak ajánljuk, akik a hazai vasút története iránt érdeklődnek.
A hagyományos ládát (átm. 11 cm * 11 cm) a megszűnt vasút sármelléki szakasza rejti. Kérlek, a rejteket csak az országút felőli oldalon bontsd meg! Tollat vigyél magaddal! Segítség a megtaláláshoz:
A láda az országút felőli sínszál rögzítő talplemeze alatt van a hiányzó talpfa helyén. Tartalék láda (átm. 7 cm * 14 cm) is van hasonló módon rejtve 3 lépésnyire nyugatra:  N 46° 42,525' E 17° 13,793' 106 m [GCZVVT+altenatív láda]

---

A ládába TravelBug helyezhető.

---

A láda keresése
Ajánlott parkoló: a fenékpusztai vízügyi igazgatósághoz közel, a vasút régi rakodó területén  N 46° 42,310' E 17° 14,240' 106 m [GCZVVT+parkoló1].

Ajánlott útvonal: A parkolótól a láda a vasúti vágányon gyalogolva érhető el (üzemelő vasút esetén ez tilos lenne, de ezen a szakaszon a forgalom szünetel).
A megmaradt vasúti szakasz a Kis-Balaton tájvédelmi területének határát jelenti, ezért arról letérni külön engedély hiányában tilos. Előfordulhat, hogy természetvédelmi őrökkel találkozol, de ha nem térsz le a vágányról a mocsárvidék területére, akkor ez nem jelent problémát (Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatósága korábbi közlése). A láda is a vágány országút felőli oldalára, tehát nem a védett mocsár felé esik. Ha valaki sajnálja az időt, ami alatt a 650 méternyi távot megteszi a vágányon, és átveheti a hely hangulatát, meg egyébként se kiváncsi a Kis-Balaton határvidékére, az az országút felől is közelíthet. A mély vizesárok több helyen megszakad, például például az országút parkolásra alkalmas széles padkájánál:  N 46° 42,407' E 17° 14,126' 106 m [GCZVVT+parkoló2]. Át lehet kelni az országúti híd nyugati fejénél,  N 46° 42,516' E 17° 13,946' 106 m [GCZVVT+átkelés], ahol bozóton át közelíthető meg a vágány, vagy ettől 40 méternyire keletre. De ez a rejtés nem azért született, hogy felkapkodd, és könyveld a megtalálásért járó pontot.

A vasútvonal története
Ennek a helyiérdekű vasútvonalnak (vicinális) a kiépítése több ütemben történt. A pálya nagyobb része észak-dél irányú völgyekkel tagolt, hosszú dombhátakból álló mezőgazdasági területeket szelt át. A vasútvonal elődjét a Dunántúli HÉV társaság építette, első szakaszát, a Türje állomáshoz csatlakozó 4,7 km hosszú helyiérdekű vasútvonalat 1892. január 28-án nyitották meg. A vonalat később a Zalavölgyi HÉV társaság építette tovább, a 42,5 km hosszú vasútvonal Sármelléken át Balatonszentgyörgyig tartott, 1895. december 15-én nyitották meg a forgalom számára. A teljes vasútvonal a 19. majd a 27. számú menetrendi mezőben szerepelt. A 48 kilométeres távot, amely mellett 12 állomás sorakozott, a vonatok nagyjából 33 km/ó utazósebességgel tették meg, amivel ma sem kellene szégyenkeznie. Érdekesség, hogy a 70-es évek elején a napi 7 vonatpár egyike személyvonati díjszabással közlekedő gyorsított személy volt, utazósebessége elérte a 37 km/ó értéket. A csupán táblával jelzett megállókat nem számítva, az állomásépületek közül volt, amit lebontottak, egy részük egészen lelakva vagy elképesztő igénytelenséggel átalakítva maradt ránk. Néhányuknak képeslapok is őzik emlékét. Ezek és a régi fotók is tanúsítják, hogy a leromlás már a megszüntetés előtt is érzékelhető volt: a típustervek alapján épített állomásépületek elvesztették sajátos szépségüket az 50-es, 60-as évek felújításai során. A vakolatdíszek eltűntek, a cseréptetőt eternit váltotta fel, a növényzet eltűnt.
Ez a mellékvonal sohasem volt kiemelt szerepű és az 1960-as évekre a technikai színvonal végletesen leromlott. Az idősebb korosztály még emlékezhet azokra a több évtizedes motorkocsikra, amelyek belsejében rettenetes dübörgést keltett a motor (az első osztály ülései itt kaptak helyet!), és a vontatott fapados kocsikban fűtésre a közepükön álló hatalmas széntüzelésű kályha szolgált.
Mindemellett bizonyos vonalkorszerűsítés még lezajlott 1968-69 során az Ukk-Zalaegerszeg fővonal átépítéséhez kapcsolódva. Ennek során Zalabér és a régi Türje állomások között a fővonali pályát új nyomvonalra terelték. A két állomás megszűnt, helyettük Zalabér-Batyk néven új állomás nyílt az egykori állomásközben. Az eredetileg Türjére csatlakozó sármelléki és a Zalabérre csatlakozó sárvári vonalakat is ide kötötték be. A teherforgalom erőltetett ütemű átterelése a közutakra azt eredményezte, hogy a csökkenő bevétek miatt elmaradtak a felújítások, majd a veszteséges üzemmenet miatt a teljes bezárás következett. A vasútvonal három részletben szűnt meg.
Középső, 31 km hosszú Sármellék-Zalaszentgrót szakaszának áruforgalma 1962-ben még 111 ezer tonna volt, tíz évvel később már alig érte el a 31 ezer tonnát. A személyforgalom is csökkenő irányzatot mutatott. Ilyen indokok alapján ezen a szakaszon hamarosan a síneket is felszedték (1974).
A Balatonszentgyörgy-Sármellék 11 km-es szakasz további üzemeltetését iparvágányként az ide települt szovjet katonai repülőtér (ma FlyBalaton) tette szükségessé a csapatok kivonásáig. A vágányok ezen a szakaszon megvannak.
A Zalabér-Batyk - Zalaszentgrót 6 km-es szakasz forgalmát 2007. március 3-tól ideiglenesen szüneteltetik, a vágányok még itt is megvannak. Vagyis a vonal teljes megszűnése ekkor történt további 13 vonallal együtt.

A parkolótól délre láthatod az Egyesített övcsatorna torkolati részét, amely a Hévizi-tó túlfolyó meleg vizét is hozza magával. A hőmérsékletkülönbség miatt a csatorna élővilága erősen különbözik a környező vizekétől.

A túlfolyó országút közeli szakaszán a legfeltűnőbb a melegebb égövről behurcolt nagylevelű moszatpáfrány (Azulla filiculoides) a víz felszínén. Az élénk húsvörös színű áttelelő forma gyakran egybefüggő szőnyegként mutatkozik. Gondatlan vagy kísérletező kedvű akvaristák jóvoltából egzotikus halak is megtalálták itt az élőhelyüket, és a horgászok meglepetésére néha horogra is akadnak, mint a tűzfejű tarkasügér (Vieja melanurus).
Forrás: Vasúthistória évkönyv 2002, Keller László: Vasúti közlekedés a negyedik 5 éves terv időszakában

Köszönetnyilvánítás
Ez úton köszönjük Szente-Varga Domonkosnak a rejtés előkészítése során tett észrevételeit és a www.vasútállomások.hu honlap fotóit.