Elhelyezés időpontja: 2013.04.13 14:00
Megjelenés időpontja: 2013.04.13 14:37
Utolsó lényeges változás: 2018.08.08 12:29
Rejtés típusa: Multi geoláda (3H)
Elrejtők: Ajtony & Zerind HUN
Felhasználó: Ajtony Nehézség / Terep: 2.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 3800 m
Megtalálások száma: 66 + 1 sikertelen + 4 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.2 megtalálás hetente
A geoláda megtekinthető a geocaching.com-on is. A fordítást Ajtony készítette.
Jelszó képzés: a három jelszórészelet egybeírva:
1. N 46° 27,108' E 17° 39,304' mikroláda faoduban
2. N 46° 26,961' E 17° 39,660' mikroláda földszinten
A mikroládákban található, a koordinátákat módosító kiegészítések csak a .com-os játékhoz szükségesek.
3. N 46° 26,945' E 17° 39,180' 10 cm * 8 cm * 10 cm valós láda a logfüzet számára belső dobozkával bodzabokor tövén (a füves rét szélétől 3 m). A logfüzetes dobozkát is jól zárd!
A TVT táblától a három pont csillagtúra szerűen különösebb terepnehézség nélkül bejárható.
A ládába utazó ügynök, vándorbogár, geoérme helyezhető. Ha még nem tudod, hogy ezek micsodák, feltétlenül olvasd el ezt a leírást! Csombárdi rét TVT
A Duna-Dráva Nemzeti Park a Dél-Dunántúl kincsei közé sorolja ezt a természetvédelmi területet. A viszonylag nagy kiterjedésű területen a sokféle látnivalón egy kis ládasorozat vezet végig. A terület szabadon látogatható, de 25 főnél nagyobb csoportok számára előírás a szakvezetés igénybevétele [1]. A pontok megközelítésére mindig lehet és kell találni olyan kerülő, járt útvonalat, amely száraz hátakon vezet, és nem károsítja taposással a tocsogók és mocsaras rétek növényzetét.
Ládász szempontból nem is szükséges a több kilométer hosszú területet végigzarándokolni, a jellemző tájképi értékek a multi által érintett rövidebb útvonalon feltárulnak előtted. A megadott 3800 méter az 1. sz. parkolóból indulva, az összes pontot érintve a teljes oda-vissza távot jelenti.
A területen jobb rejtőhelyek is akadnak, de a rejtésnél fő szempont volt, hogy a rejtekhelyek a védett terület határvonalán kívül essenek - még akkor is, ha ma nem engedélyköteles.
Belső-Somogy
A Pannon-tó homokos-agyagos üledékekkel történt feltöltődésével, majd annak megemelkedésével képződött síkságot az ős-folyók itt homokos hordalékkal fedték be. Az északias szél idővel a homokot helyenként hosszú, lapos buckákba rendezte. A viszonylag elfogadható termőképességű részeken az ember megtelepedése után szántóföldi termelés folyt, de nagy területeket foglaltak el a gyenge legelők, ahol csak a külterjes legeltető gazdálkodást volt érdemes folytatni évszázadokon át. Ez a hagyományos gazdálkodási mód a TSZ-esítésig, sőt a leggyengébb talajokon még azután is pár évtizedig fennmaradt. Ennek köszönhető, hogy eredeti állapotban, vagy kezdődő leromlás esetén még helyrehozható állapotban marad ránk néhány terület, amely az évszázados tájképet idézi.
Tájképi leírás
A rét a kis magasságkülönbségek miatt síkságnak számít, de a pár méteres szintkülönbségek a területet képét vonzóan változatossá teszik. Még nagyobb a különbség a növényzetben. A rossz vízgazdálkodású talaj miatt szélsőséges különbségek alakulnak ki. A kis magasságú lapos homokbucka tetején az átforrósodó homokon a fű is kisül, míg pár lépésnyivel arrébb a mélyedésben már lápréti vagy mocsári növényvilág díszlik. A legmélyebb részeken nádassal és magassással körbevett, duzzasztással létrehozott kis tó vize csillog. Mitől különleges ez a hely?
A csombárdi rét mindmáig megőrizte a jellegzetes belső-somogyi táj hajdani képét, amelyet a múltbeli jellegzetes gazdálkodási módok alakítottak és hagytak ránk. A DDNP gondoskodik ezen az 53 hektáros területen a jellemző tájképi értékek és élővilág védelméről, továbbá az utóbbi évtizedek alatt romlásnak induló, gyomosodó és magaskórós részek eredeti állapotának fokozatos visszaállításáról hagyományos művelési módokkal, kézi kaszálással és legeltetéssel. Száraz időszakokban a mélyebb területek időnkénti elárasztásával tartják fenn és állítják vissza az utóbbi időszakok durva vízrendezéseinek hatására végveszélybe került vizes élőhelyek világát. A gazdálkodás a halastónál is a természetvédelem céljainak van alávetve az őshonos fajok védelme és a jövevények fokozatos kiszorítása érdekében.
A TVT élővilága [2][3] Növények: Jóllehet a területen nem találhatók máshol ismeretlen fajok, de a védett és ritka növények sokasága figyelhető meg, amelyek erre a rétre jellemző együttesben, kis területre összezsúfolva jelentkeznek. A szárazabb buckahátak ritka védett növénye a fekete kökörcsin és az agárkosbor. A terület legfőbb természeti értékét a buckaközök vizes élőhelyeinek sokasága adja. A buckák lábainál a nedves területek meg a hazánkban mára már erősen megfogyatkozott lápi és mocsári élőhelyek növényei közé tartoznak a vidrafű, keskenylevelű gyapjúsás, mocsári kosbor és hússzínű ujjaskosbor (a helyreállítás nyomán az ország egyik legnagyobb ujjaskosbor állománya található itt), az őszi vérfű, tőzegpáfrány, téli zsurló, és a zsombéksás. Állatok: Csak a szakemberek számára sokatmondó az alsóbbrendű állatok listája, ládász-szempontból azt emelném ki, hogy a terület élővilágának mindennapi életét a lehető legkisebb mértékben se zavarjuk. A madarak közül rendszeresen előfordul a szűkebb térségben egyébként nem túl gyakori réti sas, fekete gólya, barna rétihéja, gyurgyalag és tücsökmadár fajok. A védett emlősök közül meg kell említeni a vidrát és a száraz buckákon élő ürgéket.
A terület szabadon látogatható. Az ebben megnyilvánuló bizalomnak meg kell felelnünk. Kíméljük a növényzetet, és a védett növényeket taposással, főleg gyűjtéssel ne károsítsuk!
Somogyi bóklászás tematika keretében meglelve! Kösszi a rejtést! --- Változatos tájakon, mégis közeli pontokkal kényeztet a multi. Az első pontnál kínlódtam a rossz gps vétel miatt, de véletlen megláttam. Igényes rejtések, szép táj!
Somogyi barangolásunk közben megismerhettük ezt a szép természetvédelmi területet. Homokbuckák, hangulatos erdőrész az óriásra nőtt páfrányokkal, gyönyörű rét és a tó körüli változatos élőhely váltakozásával képet kaptunk erről a kimondottan szép, kellemes vidékről. Köszönet a rejtésért.
3-2-1 sorrendben akartam teljesíteni.
A végláda könnyen meglett, bár a hangyák már komoly fészket építettek rá, tojásokkal, járatokkal.
A második pont nem lett meg. Kerestem én becsülettel jó 40 percen keresztül, de az akác és fenyőfák eléggé odúmentesek, nem lett meg. Sok szúnyognak ellenben én meglettem.
Az első pont meglett, itt már erősen dörgött az ég, felhősödött a tó felől. Iszkoltam is kifelé, közben sikerült a rejtővel is néhány szót váltani. Köszönet a segítségért!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Elég nehéz terep, nyakig érő lágyszárú növényzet volt több helyen. Aki mindenképp meg szeretné keresni a ládákat, annak inkább másik évszakaszt javaslok, de aki szereti a kihívásokat, lehet próbálkozni. :) [Geoládák v2.2.4]
Úgy néz ki, hogy a rejtő fa kidőlt és a ládika közben kipottyant az oduból. Szerencsére a közelben van alkalmas rejtőhely. Köszönet "Göde" játékostársnak a gondoskodásáért. Az új koordináták miatti változás értelemszerűen átvezetve. Kérdezhetnétek, miért van itt a láda, mikor a réten jobb retőhely is adódna. Erre magyarázat a ládalap leírásban kékkel írva található.
Napsütötte, szép őszi időben kellemes séta. Csombárdról indultunk, a földesútra nem merészkedtünk be kocsival, így ~6km-s kis túra kerekedett belőle. A ládánál sok pókkal találkoztunk, de szerencsére így is meglett. A TB-t elhoztuk!
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (71 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.
N 46° 27,108' E 17° 39,304' 154 m [GCCSRT-1]
N 46° 26,646' E 17° 38,769' 155 m [GCCSRT+1.parkoló]
