Hol?/Wap: Utcatáblától jobbra, ágak között, kövekkel takarva. Tollat kérlek vigyél.

---

A ládába TravelBug helyezhető.

---

Hogyan? Elszigeteltségéből adódóan - a külvilággal napi két buszjárat köti össze a települést; réve tavaly óta nem jár...- opciós kerékpárral felkeresni, akár a horányi, pócsmegyeri, határcsárdai révvel átkelve. Persze autóval drive inn; a szigeti főútról  N 47° 42,832' E 19° 6,328' 98 m [GCSek+Crossing] ajánlott műúton addig haladni, míg műszerünk merőlegest nem mutat. Így a helyes... Parkolni lehet a templomnál! Egy kis információ a miserendről, nyitvatartásáról .

---

Miért? A Surány néven ismert üdülőtelep az 1930-as évek elején jött létre Pócsmegyer Nagy-Dunaági határában; nemrég ünnepelte fennállásának 80. évfordulóját. Kialakulása a hazai életmódváltozásnak abba az áramlatába illeszkedett, amelynek egyik jellemzőjeként a két világháború között a "szabadidő-eltöltés régi formái közül a nyaralás a középosztályi családok szinte kötelező nyári penzumává vált." Ezt az - ártéri erdővel, füzekkel, nyárfákkal és a kapcsolódó természetes növénytársulással szegélyezett - partvidéket jól lehetett értékesíteni, a szó szoros értelmében "el lehetett adni" dunai fürdő, napozó és csónakázó paradicsomként, ahol eleinte csakis evezősök pihenését szolgálta.
Az 1933 táján kiadott telekértékesítési prospektus megfogalmazása szerint "A magyar úri közönség, a sportemberek és evezősök gyorsan felfedezték és megszerették ezt a fővárostól 25 km.-nyire fekvő gyönyörű üdülőhelyet, amely elsőrendű ivóvízzel és teljesen pormentes levegővel büszkélkedik."
Surányi Miklós a tervezőmunkára, az utcahálózat kialakítására megnyerte Hajós Alfréd építészmérnököt, olimpiai bajnokot, aki nevezetes sugaras-gyűrűs hálózattal lepte meg a surányiakat. Amely így New Yorkra "emlékeztet", már legalábbis mértanilag kimért, precíz szerkezetét illetően.
Pócsmegyer belterületén a túlnyomórészt kálvinista falusi lakosság igényeinek megfelelően csak református templom volt (katolikus templom ma sincs), ezért a - javarészt - római katolikus vallású üdülőközönség még 1938-ban is csak úgy tudta teljesíteni minden vasár- és ünnepnapi szentmise-hallgatási kötelezettségét, ha telkére utazása előtt Budapesten, illetve surányi tartózkodása közben Leányfalun vagy Felsőgödön ment templomba, átkelve valamelyik Duna-ágon. 1939-től azonban Surányban is tartottak istentiszteleteket, eleinte Ivándy Kálmán modern villája teraszán, illetve kertjében, de két év múlva, 1941. augusztus 24-től kezdve már a surányi templomban.
Az építész, (Péchujfalusi) Péchy László (Magyarberkesz 1897.- Budapest 1978.) 1937-ben vett telket és épített két nyaralót is Surányban: egyiket a saját családjának, másikat a szomszédnak, felesége legjobb barátnőjének, Csepregi Horváth Lilian-nek. A két népi ihletésű villa , építése után Péchy László hasonló stílusban tervezte a surányi kápolnát, majd a hozzá tartozó haranglábat.
A templom elkészültéről így adott hírt a Nemzeti Újság az 1941. augusztus 31-i, vasárnapi számában.
"A SURÁNYI NYARALÓK TEMPLOMA. A szentendrei nagy szigeten, Horánytól északra van a Surány nyaralótelep, melyen mintegy 150 budapesti polgár: tisztviselők, hivatalnokok, iparosok stb. évek óta nyaralnak. Három évvel ezelőtt a nyaralók elhatározták, hogy templomot építtetnek maguknak.
Dr. Ivándy Kálmán ny. kultuszminiszteri tanácsos elnökletével dr. Surányi Miklós telektulajdonostól ingyen telket kaptak, gyűjtést indítottak, mely sikeresnek mutatkozott. Már a múlt évben hozzáfogtak az építkezéshez. Péchy László fővárosi mérnök, tervező építész díjtalanul elkészítette a terveket és az alapon már a múlt évben felemelték a falakat. Ez évben aztán elkészült a surányi nyaralók temploma részint gyűjtésből, részint segélyből és adományokból. Az építkezési munkálatokat is Péchy László vezette, a díszes mennyezetet Szűcs Pál festőművész készítette, a kapuzat fölé került feszületet Farkas Sándor szobrászművész, és a nagy, díszes kaput ifj. Sorg Antal mérnök adományozta. Az utolsó héten egy kis harang is érkezett Erdélyből. Ilyen jelentékeny hozzájárulásokkal és Horváth Mihály nyug. tábornok és neje állandó propagálásával jött létre a nyaralók temploma, melyet a múlt vasárnap Puszta Sándor leányfalusi plébános, a papköltő püspöki megbízással, nagy közönség buzgó imája közben fényes segédlettel felavatott és felszentelt."
Az említett Csepregi Horváth Lilian például úgy segítette a templomépítés célját szolgáló pénzgyűjtést 1939-ben, hogy képes levelezőlapokat festett eladásra. A lapokról kitűnik, hogy korábban több másféle harangelhelyezést terveztek; a szögletes, de jó tágas templomkapu helyett pedig keskenyebb barokkosat, amely jobban harmonizált volna az épület íves ablakaival. A harangot először egy karcsú, ideiglenes fém állványra szerelték a templom bejárata közelében. Miután az 1944. áprilisi bombázást túlélt LiptayWagner család hálaadománya segítségével az év nyarán a végleges harangláb fölépülhetett téglából.
Az általa tervezett templom és a hozzá csatlakozó harangláb esetében is a téglafalak függőlegességét támpillérek törik meg. A fröcskölt vakolást fehér meszelés borítja. A - templom esetében a magasba törő áhítatot is jelképező - meredek cseréptető kiugró része belülről bedeszkázott és kinyúlnak belőle a faragott, dekoratív gerendavégek. Hasonlóan képezték ki a kapuzati menedékesebb, leeresztett tetőszakaszt. A régi református családból származott építőművész (akinek anyja ugyan katolikus volt) úgy tervezte meg ezt a templomot, hogy kazettás mennyezete idézze a középkori katolikus templomokat is, és az újkori falusi református festett templommennyezeteket is. A kapu fölötti feszület Krisztusán túl a harangláb melletti Madonna készítője is Boldogfai Farkas Sándor (1907-1970), aki főleg egyházi témájú szobrokat alkotott, például Apor Vilmos püspök síremlékét a győri székesegyházban. Surányban volt modern stílusú nyaralója. - Idővel Feszty Masa (1895-1979) és Molnár C. Pál (1894-1981) egy-egy képe is bekerült a surányi kápolnába, majd Kopp Judit (1943-1995) több fafaragványa.
Surány 1941-1982 között Leányfalu filiáléja volt, majd a szigeti szomszédos községekhez tartozott. Csak a nyári hónapokban tartanak itt szentmisét. Évtizedek óta az ökumenikus szemlélet jegyében a reformátusok istentisztelete is helyet kap a kápolnában.
Téli időszakban nincs szentmise; nyáron szombat délutánonként 16-18 óra között esély adódhat bejutni a kápolnába.