Ø6x12 cm-es hengeres doboz. avrakat larrava ,nabáguz ők ygan.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Ezzel a ládával Remeteszőlősre hívlak, egy különleges telefonfülkéhez, amely az egyik legnagyobb XX. századi írónknak állít emléket.
A fülke koordinátái:
N 47° 33,462' E 18° 55,716' 288 m [GCFULK+Fülke]
Az alapötletet és a fülke helyszínét Örkény István egy egyperces novellája, a
Ballada a költészet hatalmáról ihlette.
Az emlékművet 2013. április 6-án avatták föl, az író születésének századik évfordulója alkalmából rendezett emlékév lezárásaként. A telefonfülkében Örkény István egyperceseit hallgathatod meg Hegedűs D. Géza, Mácsai Pál, Gados Béla, Gábos Katalin és Oberfrank Pál tolmácsolásában. A készülék elhelyezését Oberfrank Pál, a veszprémi Petőfi Színház igazgatója kezdeményezte.
A stílusteremtő Egyperces novellák 1967-ben látott napvilágot. Nemcsak Magyarországon, de a világirodalomban is újdonság volt a rendkívül rövid, tömör, filozofikus vagy groteszk írásmód. Egyperceseiben azt mutatta meg, hogy a hétköznap tényeit más közegbe helyezve milyen megdöbbentő hatást kelthetnek. Örkény élete végéig csiszolgatta remekeit, ezért az egypercesek majd' mindegyik kiadásában találni új darabot.
A könyvmegálló
2014. június 14-én adták át a fülke szomszédságában található építményt. Ez egyfajta utcakönyvtár, amely egy köztéren elhelyezett, könyvekkel feltöltött szekrény. Mindenki számára nyitva áll, éjjel és nappal. Az erre sétáló a könyvmegállóba elhelyezett könyveket szabadon - és persze ingyenesen - olvasgathatja, az emlékfülke társaságában, a mellette lévő padokon. Sőt a nyitva álló szekrényből bárki kivehet egy könyvet, ha a kivett olvasmányt egy általa hozott könyvvel pótolja. A könyvmegállót a remeteszőlősi önkormányzat a közösségi munkában elbontott Rácski tanya tégláiból építette meg, a könyves szekrényt pedig a Remete Csemete Alapítvány készítette el.
A zenélő ivókút
A kutat - csakúgy, mint a könyvmegállót - a lebontott Rácski tanya építőanyagából építették fel. Látható benne római építőkő, Árpád-kori faragott párkányelem és sváb téglák is. A kút zenei kínálatában klasszikus és modernebb darabok is megtalálhatók, helyi zenészek előadásában.
A mezítlábas ösvény
2016. június 4-én avatták fel az ösvényt, ahol tizenegy féle különböző méretű, formájú és anyagú felületen sétálhatsz végig.
Környezet
A falu a Remete-szurdok és a 424 méter magas Remete-hegy szomszédságában helyezkedik el, melyek fokozottan védett területek.
A terület felszíni és felszín alatti geomorfológiai gazdagsága egyedülálló. A hely csaknem húsz kisebb-nagyobb karsztvíz formálta üreget rejt, amelyek közül három fokozottan védett. A legfontosabb barlangok: Hétlyuk-zsomboly, Remetei kőfülke, Remete-hegyi felső barlang, Eltömődött barlang, Remete-barlang. A barlangokban jégkorszak előtti állatok, köztük hófajd, barlangi oroszlán, barlangi medve, barlangi hiéna maradványait tárták fel. A Felső-barlangból mintegy ötvenezer éve élt gyapjas orrszarvú, jégkori vadló és gímszarvas maradványai, valamint neandervölgyi ember három foga került elő. Ugyanitt ötven darabos bronzkori családi kincset is feltártak. Ugyancsak az egyik barlangban bukkantak egy V. István magyar király korabeli pénzhamisító műhely maradványaira teljes szerszámkészlettel, valamint vert és veretlen ezüstpénzekkel. A Remete-barlangot az 1700-as években pálos rendi szerzetes lakta. A barlangokban több fajta denevér, köztük a kis patkósorrú denevér is megtalálható. A növényvilág is egyedülálló: a 41 védett fajból több is jégkorszaki maradvány.
A szurdokban vezet az Országos Kéktúra útvonala, illetve egy dr. Pápa Miklós nevét viselő tanösvényt is kialakítottak.
A területen csordogál az Ördög-árok, ami a Duna egyik mellékvízfolyása. A Nagykovácsi-medencében ered, majd Nagykovácsin és a Remete-szurdokon át jut el Hűvösvölgybe. A Hidász utcától a föld alatt folytatja útját. A Városmajor, a Vérmező, a Horváth-kert és a Döbrentei tér érintésével végül az Erzsébet hídnál ömlik a Dunába.
A rejtés közelében található a szurdok egyik bejárata, érdemes végigsétálni a kék
jelzésű turistaúton.
A település
Remeteszőlős 0,56 km²-ével az ország legkisebb területű települése. Környéke már régóta lakott volt, ezt bizonyítják a korábban már említett bronzkori leletek. A község eredetileg Nagykovácsihoz tartozott, majd egy népszavazás után a 2000-es évek elején önállósodott.
Megközelítés
Tömegközlekedéssel a Hűvösvölgy és Nagykovácsi között járó 63-as busszal közelítheted meg a ládát. A Rácski telep megállótól 400 métert kell sétálnod a rejtésig.
Források
szinhaz.hu,
Örkény István,
Remete-szurdok,
Remeteszőlős,
Remeteszőlős,
Könyvmegálló,
Zenélő ivókút,
Mezítlábas ösvény
Sikeres találatot és kellemes időtöltést kívánok! 
