-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
1.pont: N 47°24,088 E 16°31,854 307m mikroládában a jelszó első része (két szó, 10 karakter)
2.pont: N 47° 24,325 E 16° 30,787 321m hagyományos láda, benne a jelszó harmadik szava (10 karakter)

A ládába TravelBug
nem helyezhető.
"Lelkedet, andalgó, e kies völgy csendes ölében béke-öröm-kéjnek szelleme lengje körül."
(Chernel Kálmán)
A XX.század előtti kőszegi térképeken még nem szerepel az Andalgó földrajzi elnevezés. Az út valószínűleg a fenti idézetről kapta a nevét, mellyel
Chernel Kálmán köszöntötte
István fiát születésnapja alkalmából 1884-ben, s mely idézet tölgyfára szögezve volt olvasható ezen a helyen. Chernel Kálmán (1822-1891) Kőszeg történelmének és természeti szépségeinek tudományos kutatója és népszerűsítője volt. István fiából pedig (1865-1921) később világhírű ornitológus lett.
A
Gyöngyös patak mellett kanyargó ösvényt sokan használták a XIX. században. Szép fekvése miatt gyakran keresték fel a szerelmesek és a túrázni vágyók, de évtizedeken át a nemezmunkások is ezen jártak dolgozni. Ez volt a legrövidebb út a szomszéd falu Sarlós Boldogasszonyról és Kisboldogasszonyról elnevezett templomába, a búcsújárók is ezen közlekedtek. Kezdetben a Nemezgyár és Kőszeg közötti részt hívták Andalgónak, de később az első kálvária stációig terjedő szakasz is az út része lett.
Az út "fénykora" a két világháború között volt, ekkor hosszú időn át nyári vendéglőt is üzemeltettek itt
(Vendéglő a kies Andalgóhoz). 1945 után a lezárt országhatár miatt az út alsó részét nem lehetett megközelíteni.
Eredeti állapota csak az 1989-ben elkezdődött határnyitás után állt helyre.
Jelenleg az utat az
Írottkő Natúrpark tartja karban. Kihelyezésre került 10 igényes kivitelezésű és tartalmas szövegű információs tábla. Néhány a táblák címei közül: A bortermő határ (illusztrációk a
"Szőlő Jövésének Könyvéből"), Vallási jelképek a határban, Vendéglátás a városban, Utak a határon, A Gyöngyös patak erejével, stb.
A táblákat a
Patkós Stúdió készítette.
Megközelítés
Az első tábla mellett parkolóhely található
N 47° 23,777' E 16° 32,232' 308 m [GCANDA+parkoló]
A közelben van a
Szent Korona őrzési helye, illetve a
Kálvária első stációja is. Található itt egy nagyon érdekes interaktív ismertető tábla is, két nyelven beszél!
Ládakeresés
Az Andalgó sétaút teljes szakasza a Mária-út egy darabkája, követheted tehát a

lila M-betű jelzéseket is, ill. a

zöld turistajelzést.
A fakorláttal szegélyezett, kövezett úton menj tovább. Az út később erdei ösvénnyé válik, valahol a 4. tábla után.
1.pont:
N 47° 24,088' E 16° 31,854' 307 m [GCANDA-1]
Ezen a ponton mikroládát keress a jelszó első két szavával!
2.pont:
N 47° 24,325' E 16° 30,787' 123 m [GCANDA-2]
A hagyományos láda a tanösvény végén, többtörzsű fa ölén bújik, a határon.
Szerelmeseknek, turistáknak, búcsújáróknak, gyári munkásoknak kellemes andalgást kívánunk!