Wap: Keresd a
virtuális jelszót a templom előtt lévő hirdető táblán az eresz alatt, hátulról dombornyomott fémlapon.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Ládatörténet:
2013.12.18. A láda eltűnt. Pótlásáig kérem az alternatív jelszót használni. Pótolva 2013.12.28.-án.
2014.02.22. A láda ismét eltűnt, nem birkózok tovább a helyi erőkkel, így átállítom virtuálissá.
Nyíregyháza város megközelítése
A 4-es számú főúton érkezünk be a város központjába a Kálvin térre.
N 48° 23,837' E 21° 44,980' 100 m [GCNYET+letérés]
Az autót itt érdemes hagyni
N 47° 57,280' E 21° 42,829' 110 m [GCNYET+parkolo] Itt a parkolás sajnos fizetős!
Nyírfalu és a Tatárjárás
Hazánkat a
Tatárjárás 1241-ben ért rettenetes csapás elpusztította, letarolta a Tisza mentén elterülő Nyírség falvait is. Bizonyos, hogy Nyírfalut szintén e gyászos végzet sújtotta. Több mint egy század viharai dúltak el felette, míg ismét előkerül Nyíregyháza, "Nyír", vagy "Nír" nevek alatt a pápai tizedjegyzékekben s nem fér hozzá kétség, hogy e nevek alatt a mai Nyíregyházát kell értenünk.
A tatárjárás alatt elpusztult Nyír falu idővel tehát újra feléledt hamvaiból. Kiegészítő része lett a terjedelmes, vármegyékre terjedő ecsedi uradalomnak, s ettől kezdve sorsa összefügg az uradalom sorsával. Ekkor építették meg Nyírfalú első templomát a XIV. század derekán.
A középkori Nyíregyháza határa nem azonos a maival. Pontos rajzát az 1471. évi határjárás adja.
Nyírfalu Ref. templom története és felépítése
1215-ben a váradi regestrumban és a pápai tizedjegyzékben (1332-35) "Nyr" néven szerepel. Az 1347-től keletkezett oklevelek már egyértelműen templomra utalnak. A további átépítésekre mutat az 1779-es canonica visitatio leírása:
"Kőből épített, jó karban lévő templom. Ez valamikor a katolikusoké volt. Ez bizonyítja homlokzata és a régi kerítés porticusára írt 1411-es évszám. Azt mondják, hogy a templom déli kapujának csúcsíve alatt van egy kőkereszt, de a legutóbbi renoválás során a kőműves bevakolta."
A középkori templomot Ipolyi Arnold és Rómel Flóris vizsgálta meg, majd a bontásakor Lukács Ödön lelkész néhány feljegyzést készített, és Henszlmann Imre lerajzolta 1863-ban.
Ipoly Arnold, aki először foglalkozik a templommal, így írta le:
"Kétségtelennek látszik, hogy a XIV-dik századnál nem régibb. Idoma szerint ítélve legalább is a XV-dik században épülhetett. Régi eredeti alakjából egyébiránt majdnem teljesen kivetkőzve és minden díszét vesztve, gót idomát csupán még szentélyének a nyolcz szögből képzett három oldalú záródása és tagozott támfalak hirdetik. Sem eredeti boltozata nem maradt meg, melyet most a szentélyben új Dongaboltozat, a hajóban pedig deszkatáblázatú fölep (plafon) pótol. Átalakított ablakain csúcsív nem található. Csupán a külsején, a tagozott oldal támon kívül, láthatók még valamely kissebszerű portale nyomai, a késő gótkorszaki egyenesen átszelt hármas ívvel s igen durva művezetű tagolással." A továbbiakban Ipolyi részletesen ír a falazatról, amely a lehullott vakolat alatt a hajó déli falán, a bejárattól balra vált láthatóvá. Megállapította, hogy a színes téglákból készült. A fekete, szürkészöld, sárga, violaszínű, helyenként egy téglán is több színt mutató téglák mázatlanok voltak, és felrakásukban semmiféle minta vagy szabályosság nem található. A vörös téglák későbbi kiegészítések. A mellékelt színes textúra szerint a falazatot keskeny középkori téglák alkották, szabályos vízszintes elhelyezésben, rakásuk azonban egyenetlen, helyenként még kötésben sincsenek, és a téglák hossza is eltérő. A templom fölött a vizsgálat idején új zsindelytető volt.
Rómer így írja le jegyzőkönyvében:
"Nyíregyházán a ref. egyház már 1654-ben újíttatott, miért is minden kül és bel ékítmény nélkül van. Záradéka többszögű, ablakai kerekívűek. A sekrestye ajtó, mint mindenütt a reformátusoknál, be van falazva. Az egész templom a legegyszerűbbek közzé tartozik azok közt, amelyeket a hitújítás alkalmából a Katholikusoktól átvettek. A támfalak esvetők és talapfedő nélküliek. Csak a záradék és a hajó szögletén állnak. A torony itt is, mint p.o. Jánosiban, a szentély felé lett később építve."
Az új református templom alapkövével elhelyezett emlékiratban az alábbiak olvashatók:
"Ó-Templomunkat szétbontottuk. Feküdt e templom az úgynevezett Egyház utcza nyugati házsorában a 176 és 175 telkek, mint a lelkészi és tanítói udvarok határvonalában az utczától 5 ölnyire, tornyával keletnek fordulva. Hossza volt belső világában 9 öl, szélességében 4 öl két láb. Az építése kezdetleges, a nyugati rész később építettnek mutatkozott, a kelet felől eső bolthajtásos rész, melyen egy dél felől alásüllyedt, kő ajtóféllel kerített, befalazott ajtó találtatott, s a falon kívül is melléképületeknek helye mutatkozott, arra enged következtetni, hogy ez volt valamikor az oltárhelység, a sok évszázados vakolat szétbontása után a boltozat körívén arabesk festmény találtatott, mely a X-XI-ik század építészetében volt divatos."
Nyíregyháza, ref. egyház presbiteri közgyűlések jegyzőkönyve
Lukács Ödön a bontáskor megállapította, hogy az Ipolyi Arnold által talált színes téglák semmi rendszert nem mutattak. Amit az arabeszk mintákat illeti, ezekről bővebb leírás nem maradt, egyes szerzők megemlítik, hogy ezek a bizánciasnak ítélt motívumok egy Mária-freskón voltak. Ebben az esetben valóban középkoriaknak kell lenniük.
A fenti adatokból és leírásokból a következőkben vázolható a templom feltételezhető építés története: A korai téglatemplom 1411 körül átépítették, ebből az időből származhat valószínűleg szemöldökgyámos, hármas keretezésű kapuja, fölötte keresztvirág lehetett. Ugyanakkor épülhetett a körítő fal évszámot is megőrző kapuja. A sokszög záródású szentélyben valószínűleg boltozatos volt, erre utalnak a támpillérek. A hajó szokás szerint síkmetszetes.
A templomot 1606-tól a reformátusok használják. 1654-ben a templom "ministersége" idején. 1677-ben a körítő falat lebontják.
1756-ban az egri püspök és Károlyi Ferenc földesúr megegyeznek, hogy a kálvinistáktól, akik állítólag kevesen vannak, templomuk elveendő és visszaadandó a katolikusoknak. Még 1768-ban sem tartja szükségesnek Esterházy püspök a templomépítést.
1764-ben Szénási Báthory Nagy István prédikátorsága idején renoválják a templomot, ez a keleti falon volt olvasható. 1770-ben alakosok engedélyért folyamodnak, hogy a templom tetején lévő huszártornyot, mely életveszélyes, lebontsák és helyette fa haranglábat építsenek. A kiküldött bizottság javasolja, hogy engedjék a harangláb építését a templom kerítésében, ahol egykor is állott.
Az 1779-es canonica visitatió szerint a harangláb el is készül 1770-ben, van egy kb.3 mázsás régi harang, amelyet a kálvinisták valószínűleg a templommal együtt vettek birtokba.
1794-ben a templomot ismét helyreállítják. Az 1808 évi egyházi leltár szerint a templom tulajdonában van egy Tóth Istvánné által ajándékozott, feliratos ónkanna 1694-ből, egy ezüstpohár, több ónedény és kilenc selyemkendő, köztük egy 1769-ből, amelyet Kövy Erzsébet készített. 1819-ben újra zsindelyezik, 1820-ban a belső teret kimeszelik. Az 1832-es földrengéskor egyik fala megreped, ezt kijavítják.
1863-ban Henszlmann rajza szerint kis méretű, fa huszártornyos templom volt, délen kis nyeregtetős előcsarnokkal. A poligonális szentélyen három, a hajó sarkain két támpillér volt, a déli hajófalon két, a szentélyen egy félköríves ablakkal. A harangláb már nem látszik. A belsőben a szemtanúk szerint a nyugati részen keskeny karzat volt. A hajók kék alapszínű kazettás mennyezet borította, veres cirádákkal, mint ahogyan a régi festett ládákon látható.
A régi templom épületét 1871-73-ban lebontják. Az új és ma is álló templomot az eredetitől kissé távolabb az utcasarokban épül fel.
Jelenben
A templom maradványaira a református parókia építésénél találtak rá 2003-ban. A műemlék védelmi hivatal tudomására jutásakor a református egyházközösséget kötelezték a templom falmaradványainak az állagmegóvására az utókor számára. Hosszas huzavona után végül is elkészült a közel 10 millió forintba kerülő rekonstrukció. Ami abból állt, hogy a teljes középkori templom alapzatát jelölni kellet parókia épületén kívül eső részen épített téglafallal, míg a bel térben a járólap csempézettének más színűre való cseréjével. Tehát a teljes alapzat kívül belül körbejárható. Illetve a szentély részen egy 3x2 méteres tempera festmény az eredeti templom kinézetével és az akkori környezetébe illesztve.
Az egykori templomról készült festmény (ládaoldal 1 képe)
és a belső tér kialakítása (ládaoldal 8-9-10 képek) a parókia nyitvatartási idejében látogatható, hétfőtől-péntekig 8:30-12:30 és 16-17 óráig terjedő időszakban.
Alternatív jelszó: megtalálható a parókián a szentélyben lévő festmény jobb alsó sarkában (3-ik kép), és a templom előtt az utcán lévő hirdető tábla hátoldalán, az eresz alatt. (xxxxxxx xxxx) Ennyi karakter!
Forrás: a Nyíregyházi levéltárban megtalálható Encz Géza Szabolcs-Szatmár megye Műemlékei című könyvéből.
Kívánok mindenkinek kellemes időtöltést, és láda vadászatot!
Attila.
