A környék az OSM/OMP térképen.
WAP
Ételtároló doboz a műtárgy nyugati része alatt. Gyakorlatilag drive-in.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
MEGKÖZELÍTÉS
Gencsapáti főutcáján haladva, itt kell lefordulni nyugat felé:
N 47° 17,617' E 16° 35,578' 233 m [GCROMG+Letérés] (korábban a Módos kocsma volt itt) Innen a gát és a láda, még kb. 150 méter. Parkolni az út- és sárviszonyok függvényében itt már bárhol lehet.
A ládát a gát közelében, egy szikla alatti üregben rejtettük el -
eredetileg:
N 47° 17,634' E 16° 35,483' 233 m [GCROMG+Eredeti ládarejtek] Lehet, hogy még most is ott van, de az áradás vastag hordalékkal terített be mindent. 2014.08.22-én nem találtam meg, ezért ideiglenes megoldással kicsit odébb pótoltam.
HÁTTÉR
Gyakran tapasztaljuk, hogy még a Szombathelyen és környéken élők fejében is elég nagy zavarok vannak azzal kapcsolatban, hogy a várost átszelő két patak, a Gyöngyös és a Perint honnan jön, hol ered és merre folyik tovább. Az biztos, Kőszegnél csak egy patak, a bő vizű Gyöngyös lép be az országba (a
GCANDA útvonala mellett), Sárvárnál pedig szintén egy Gyöngyösnek nevezett mocsaras árok folyik össze a Rábával (
GCRGYO).
Na de honnan van a Perint? Ezen az oldalon erre a kérdésre próbálunk választ adni. Ládánkat a két patak elválási helyénél, a Gencsapáti község területén lévő úgynevezett Római gátnál rejtettük el.
A VÍZRAJZ
Kétezer évvel ezelőtt a térség fő vízfolyása Sibaris (Savaria) patak volt, ami azonos mai Günzbach (Güns) - Gyöngyös - Perint - Sorok néven nevezett patakokkal. Ez volt a Savaria-patak útja mindaddig, amíg a II. század végén a rómaiak el nem végezték Savaria környékén a vízrendezést. Ennek keretében megépítették a mai Gencsapáti területén fekvő gátat (amit a köznyelv a mai napig Római-gátnak nevez), valamint a kámoni Kerka-árokhoz csatlakozó mesterség csatornát, melyen át a Savaria-patak megosztott vizét egy új ágon a Borzó-patakba, majd ezen továbbvezetve Sárvár térségében a Rábába juttatták.
A vízrendezés során Savaria városa egy stabil vízszinttel rendelkező, tiszta vízfolyáshoz jutott (Gyöngyös), melyre nyugodtan telepíthette malmait, amit az eredeti ágra (Perint) nem tehetett, mivel ide torkolltak a város szennyvízcsatornái. Így vált az új Gyöngyös-ág egy malomcsatornává, s ezt a szerepét lényegében napjainkig megőrizte.
Az egykori Savaria (Gyöngyös) patak Római-gát utáni szakaszát nevezzük ma Perintnek (néhány helyen használatos a Sorok-Perint elnevezés is), ami Zsennyénél torkollik a Rábába.
A csatorna kiásásának az ideje kikövetkeztethető, mivel a Gyöngyös-patak medre keletről határolta a római colonia területét, vagyis a meder a római megszállást és városalapítást követően készülhetett el. A vízszabályozások, mocsárlecsapolások a császárkorban mindennapos gyakorlatnak számítottak.
A GÁT
A patakok vízhozamát az elágazásnál gát szabályozza, amely két részből áll. Egy úgynevezett oldalbukóból és egy zsilipből. Mindkettő egyszerű építmény, amely az idők folyamán, a rendelkezésre álló építőanyagok függvényében nyilván folyamatosan változott, de funkcióját folyamatosan betöltötte.
Normális vízhozam mellett vagy szárazabb időben a Kőszeg felől érkező Gyöngyös vizének a természetes mederbe jutását az elágazásnál az oldalbukó (beton fenékgát) akadályozza meg. Ezért a Gyöngyös teljes egészében a keleti mesterséges csatornába ömlik (Gyöngyös-műcsatorna), a Perint medre pedig néhány száz méter hosszan víz nélkül marad, addig, ameddig a nyugatról érkező patakok (Vizellősi-, Mocsári-, valamint az Arany-patak) fel nem töltik.
Áradáskor más a helyzet. Mivel a zsilip áteresztő képessége korlátozott, a magas víz folyamatosan átlépi az oldalbukó szintjét és a Perint-ág medrébe kerül.
A Gyöngyös medre az elágazásnál különösen szűk, a 2 métert is alig éri el. Délebbre ugyan kiszélesedik (szélessége alul 2-3, felül 6-7 méter), a Perint viszont az elágazástól délebbre is mély és széles medrű, Szombathely belterületén mélysége a 8 métert is eléri. Ez tekinthető hát a természetes patakmedernek.
A bekötőút melletti zsilippel tehát a Gyöngyös-műcsatornába ömlő víz mennyiségét lehet szabályozni. Ez biztosítja az alsóbb szakaszok egyenletes vízszintjét.
Ha a mesterséges medret a zsilippel elzárják, a teljes vízmennyiség a Perintbe ömlik. E rendszer segítségével a római kortól kezdve szabályozhatták a vízhozamot.
A gáttal meg lehetett akadályozni, hogy a várostól délre fekvő, mezőgazdaságilag hasznosítható, illetve a temetkezésekhez igénybe vett területet a víz elárassza. Az eleinte nyilván rőzséből készült gát, amelyet egy nagyobb áradás bármikor elmoshatott, rendszeres karbantartást igényelt.
A szabályozás különösen a középkorban volt fontos, amikor tucatnyi malom működött a vízfolyáson. Őrizni is kellett, mert illetéktelen beavatkozás esetén a malmok víz nélkül maradtak. Ilyen eset volt 1570-ben, amikor például ifjabb Jurisich Miklós kőszegi várkapitány vitába keveredett Szombathellyel, és elzáratta a Gyöngyös kiágazást, aminek következtében a városi malmok nem tudtak őrölni.
ZÁRSZÓ
A hely, különösen áradás-gyanús időben a helyieknek is kedvelt szemlélődő helye, ezért a keresésnél önmérsékletet kérünk!
(Aki megteheti, annak érdemes a helyet különféle vízviszonyoknál is felkeresni.)
Jó keresgélést és kellemes nézelődést kívánnak a pockok!
Felhasznált irodalom, források, olvasnivaló:
o Könyv - Vas (1986, Bp., Magyarország megyéi sorozat), benne - A megye földrajza (dr. Horváth Ernő), 14-15. oldal
o
TÓTH ENDRE:SAVARIA RÓMAI TOPOGRÁFIÁJÁRÓL
o
A táj történeti földrajza (www.romaikor.hu)
Ládatörténet:
2013.10.31 16:33 - A láda elrejtése.
2013.10.31 17:45 - Bő egy óra és az első hely elkelt :) Grat!
2013.11.27 A dobozka túlélte az elmúlt napok áradását. Kívül homokos, de belül száraz. Rendben a helyén, kereshető.
2014.05.30 A ládát sajnos elvitte a víz. ld. alább.
2014.05.26 A láda új helyen (kicsit odébb) pótolva.
2014.08.22 A rejtek vastag hordalékkal fedve. A láda helyét sem találtam meg. :( Ideiglenes megoldással pótolva, kicsit odébb.
2019-2020 a láda illegélis szemétlerakás miatt fokozatosan "eltűn", majd beteg lett
2020.07.04 anettnori újrarejtette, ismét kereshető - Köszönet érte!
Utolsó ellenőrzés: 2020.07.04 - újrarejtés
