A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Ez egy
örökbefogadható geoláda. Ha szívesen lennél a gazdája, kérlek,
keress meg!
Ha egy árva ládát szívesen gyógyítanál, ha van rá módod, előtte vedd fel a kapcsolatot a
LádaDokikkal.
Ha csak a helyszínen derül ki, hogy a gazdátlan láda gyógyításra szorul, segíts rajta bátran! Változtass azon, amin szükséges! Ha akarsz, találj ki új jelszót, keress a közelben egy jobb rejteket!
A megváltozott adatokat juttasd el minél hamarabb az
Adoptálható ládák felhasználónak!
Köszönjük a közösség nevében! :)
Megközelítés
A Farkas-erdő útjai erdészeti magánutak, gépjárművel csak engedély birtokában lehet behajtani.
Kerékpárral vagy gyalog:
-Gércei indulással:
Parkoljunk le a faluban egy olyan helyen, ahol nem zavar senkit az autónk, mondjuk a bolt előtt
N 47° 12,681' E 17° 1,176' 200 m [GCTREZ+gércei parkoló].
A
kék jelzésen haladjunk Hidegkútig, majd ott folytassuk utunkat az
kék kör túrajelzésen a
N 47° 8,746' E 16° 58,086' 190 m [GCTREZ+kereszteződés] elágazásig. Itt már információs tábla jelzi, hogy közel a forrás.
A láda megtalálása után, hogy ne legyen unalmas az út, mehetünk Káld felé is, hogy onnan busszal jussunk vissza Gércére.
Ez esetben menjünk vissza Hidegkútig, és forduljunk
N 47° 9,717' E 16° 58,967' 200 m [GCTREZ+hidegkúti kereszteződés] dél felé a
kék sávon. Ebben az esetben, ha még meglátogatjuk a
kék háromszög jelzést is, a
GCFARE mindhárom pontját is begyűjthetjük.
Az ajánlott útvonal 18 kilométer. Ha kéktúrázunk, akkor a Gérce - Rózsáskert - Hidegkút - Káld szakaszokat teljesíthetjük közben
-Káldi indulással:
A gércei út fordítottját javaslom káldi indulásnál is:
A
N 47° 9,834' E 17° 2,716' 160 m [GCTREZ+káldi parkoló] posta melleti parkolóban nyugodtan ott hagyhatjuk a kocsit, majd a
kék sáv (és opcionálisan a
kék háromszög jelzés) követésével eljutunk Hidegkútig, majd az előző pont leírását követve könnyen odatalálunk a forráshoz.
A láda
A ládát a forrástól kb. húsz méterre találjuk, egy az odavezető úton lévő
Az erdő és a forrás
2009-ben írtam a
GCFARE ládaoldalába az alábbi mondatot:
A forrás, és környezete sajnos lehangoló állapotban van, ezért a multi pontjai közé nem került be.
Szerencsére az elmúlt öt év pozitív fordulatot hozott, és 2014-ben felújították a környezetet.
A Mária Terézia-forrás, illetve, ahogy a környékbeliek hívják, "Trézia-kút", nevét nem a 18. századi császárnőről, hanem annak egy leszármazottjáról, Habsburg-Estei Mária Terézia Dorottyáról kapta, aki "csupán" főhercegnő volt, a bajor herceg, Wittelsbach Lajos felesége volt, ezáltal Bajorország királynéja.
A Habsburg-Estei család tulajdonába az 1800-as évek elején került a Farkas-erdő, a főhercegnő 1875-ben örökölte meg az akkoriban leginkább legeltetésre, és hamuzsír égetésre használt területet.
A férje bajor erdészeket szerződtetett, akik szakszerű gazdálkodást vezettek be. Legismertebb közülük Scherg Lőrinc, ki itt van az erdőben eltemetve (lásd GCFARE első pontja).
A hajdani legelőerdőkre még több helyen tölgyóriások, vagy azok elpusztult törzsei emlékeztetnek (Lásd GCFARE kettes pontját). A forrás közelében is egy hatalmas fára találunk, viszont ez a fenyő nem a kerületével, hanem a
magasságával tűnik ki. A duglászfenyő elterjedt karácsonyfa, viszont erre a példányra már nehéz lenne feltenni a csúcsdíszt, hiszen negyven méteres magasságával az erdő legmagasabb fája. Valószínüleg 1911-ben ültették a forrás névadójának rendelkezése szerint.
A forrás és környezete Vas megye első védett természeti értéke volt, 1942-ben kapta meg a védett státuszt, a közeli józsefmajori tanúfákkal együtt.
A rendszerváltásig kedvelt kirándulóhely volt, de aztán fokozatosan elhanyagolttá vált, a padok elkorhadtak, a forrás elapadt, és mindent benőtt a gaz.
Most a terület szépen ki lett takarítva, új padok, tűzrakóhelyek, és egy esőbeálló is épült.
A forrás sajnos kicsit csalás: egy ötven méterre lévő fúrt kútból szivattyú továbbítja a vizet. A kihelyezett tábla szerint nem ivóvíz!
Érdekességek a közelben
N 47° 8,725' E 16° 59,282' 220 m [GCTREZ+kettős tölgy - volt okt pecsét] A nyolcvanas években az OKT útvonala kicsit másképpen vezetett, és ennél a két különlegesen összenőtt fánál is volt egy pecsételőhely,
ahogy ez Rockenbauer Pál híres sorozatában is látható. Egy tölgy ága nőtt keresztül egy cserfa törzsén. Írásban szerelmeskedő fáknak nevezik, de a környékbeliek némileg vulgárisabban hívják.
Néhány éve kidőltek, de a törzsük a banyafákéhoz hasonlóan meg lett hagyva.
N 47° 8,579' E 16° 59,378' 220 m [GCTREZ+famatuzsálem] A hajdani legelőerdők tanújaként sok fa életben maradt, köztük ez is, amelyik nagyságával elérte, hogy szerepeljen
Pósfai György Dendromániás gyűjteményében.
Törzskörmérete több, mint öt méter.
Források
-
Pro Vértes Közalapítvány felmérése
-ismertető táblák
-
Az Erdő (1988/6)
Ládatörténet
2024.02.17. A ládagazda, Rubor kessertársunk, élethelyzetének változása miatt felajánlotta adoptálásra ezt a ládát. [Admin(Fazék)]