WAP
A láda a kiállítótérben, a tartállyal szemben, jobb oldalon, egy lenyitható kis ajtó mögött lapul. Körülbelül 60 cm magasan.
A pótjelszót, kis fémlapon, 1,8 méter magasan, egy fenyőfán találod a  N 48° 5,725' E 20° 47,121' 134 m [GCPTM+pótjelszó] pontban.

A ládába Travel Bug nem helyezhető.

Megközelítés

Miskolc tüdejével, a Népkerttel szemben található a múzeum. Városi busszal könnyen megközelíthető.(2,12,14,14H,20,34,35,44) Autóval közvetlenül a múzeum előtt ingyenesen lehet parkolni.

A múzeum története

A múzeum 1899-ben alakult meg Borsod-Miskolczi Múzeum néven. 1914-ig a Borsod-Miskolczi Múzeum és Közművelődési Egyesület, majd ezt követően 1949-ig, az államosításig Borsod vármegye és Miskolc városa finanszírozta tevékenységét. Az intézmény 1953-ban vette fel a sokoldalú tudós, Herman Ottó nevét. 1963-ban vált a múzeumi szervezet központjává, és ettől az időtől terjedt ki gyűjtőterülete Borsod-Abaúj-Zemplén megyére.

A 7 millió éves fák

A bükkábrányi külszíni fejtésű lignitbánya területén 2007 júliusában, a felszín alatt mintegy 65 méteres mélységből került napvilágra a magyar földtani és ősnövénytani kutatások történetének egyik legszebb leletegyüttese, egy körülbelül 7 millió éves mocsárciprus-erdő részlete. A felfedezés világviszonylatban is példa nélkülinek nevezhető, hiszen a feltárt 16 fatörzs mindegyikét álló helyzetben őrizte meg számunkra az őket eltemető homok. A fák anyaga nem kövesedett meg, sejtszerkezetük a ma élő fákhoz hasonlítva alig roncsolódott és alakult át.

Pannon-tenger kiállítás

A Herman Ottó Múzeum munkatársai Veres János kutatásvezető irányításával négy fatörzset vágtak ki és szállítottak el Miskolcra, ahol Bánfalvy Ferenc osztályvezető-farestaurátor koordinálásával azonnal megkezdték konzerválásukat. Ezzel egy időben megszületett egy új, az ősfák korát, azaz a földtörténeti miocén kort (23-5,3 millió év) bemutató kiállítóhely alapításának gondolata. A "Pannon-tenger Múzeum" 2013. november 20-i megnyitása lehetőséget teremtett az évtizedekkel korábban megszüntetett természettudományos gyűjtemény újraalapítására is Pannon-tenger Földtörténeti és Természetrajzi Tár néven. A múzeum a tár létrehozásával a földtörténeti harmad- és negyedidőszak geológiai és őslénytani emlékeinek gyűjtését, kutatását, megőrzését és rendszeres bemutatását tűzte ki célul.

Képtár

A Herman Ottó Múzeum Képtára nemcsak a térség, de az ország egyik leggazdagabb, állandó jellegű képzőművészeti látványossága. A kiállítás a barokk korszaktól a szecesszióig vonultatja fel a magyar festészet remekműveit. A reprezentatív névsor magáért beszél: elég csak Mányoki Ádám, Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Lotz Károly vagy Munkácsy Mihály nevét említeni, de nem szabad elfeledkeznünk Paál László, Szinyei Merse Pál, Gulácsy Lajos, Csontváry Kosztka Tivadar és Rippl-Rónai József kiemelkedő alkotásairól sem.

A Pannon-tenger kiállítás 2014-ben a vidéki múzeumok között a legtöbb látogatót fogadta a Múzeumok Éjszakáján.

További kedvezmények, csoportos/családos belépők,

Ládanaplót nem vezetek, ugyanis a láda folyamatos ellenőrzés alatt van. :)