Megye/ország: Bács-Kiskun
Elhelyezés időpontja: 2014.11.05 00:00
Megjelenés időpontja: 2014.11.08 16:21
Utolsó lényeges változás: 2023.08.15 17:20
Rejtés típusa: Multi geoláda (1H+3V)
Elrejtők: radír89, Pomisa
Ládagazda: Pomisa Nehézség / Terep: 3.5 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 3000 m
Megtalálások száma: 351 + 1 sikertelen + 14 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.6 megtalálás hetente
Röviden
Első pont: N 46° 54,377' E 18° 58,060' Kis méretű doboz a sírkő mögött. Jobbról nyúlj mögé! Második pont: N 46° 54,886' E 18° 58,167' Az épület renoválása miatt ideiglenesen megadom a jelszórészt: EL Harmadik pont: N 46° 54,999' E 18° 58,274' Az épületen található márványtábla 3.sor 3., 4. betűje, 1.sor 1., 5. és 16. betűje. Negyedik pont: N 46° 55,718' E 18° 58,743' Információs tábla hátoldalán laminált lapon. Segítség: nézz fel!
Jelszóképzés: A jelszórészletek sorrendben írva adják meg a jelszót. (24 karakter)
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Első ládám elrejtésének alkalmával egy kellemes sétára hívlak titeket Dunavecsén, miközben a különböző pontok érintésével újra felelevenedik a Petőfi-kultusz, amely a Dunavecsén élő, vagy Dunavecséről származó emberek életében -szinte kivétel nélkül- fontos szerepet játszik. A táv hossza 3 km betonúton.
A láda leírásánál sem Petőfi életrajzát, sem Dunavecse történetét nem fogom bemutatni, csak és kizárólag Petőfi és Dunavecse kapcsolatára fókuszálok.
A látnivalók
1.pont: Temető-Nagy Zsuzsika sírja
N 46° 54,394' E 18° 58,095' [GCPEVE+1.parkoló ]
A vecsei multi első pontjához érkeztünk,a temetőbe, Nagy Zsuzsanna sírjához. Zsuzsika Petőfi Sándor dunavecsei szerelme volt, a költő több verset is írt hozzá/neki. Mint az később kiderült, annyira megtetszett Petőfinek a szőke hajú, kék szemű leány, hogy János Vitéz Iluskáját is róla formálta. Mint a sírkőről is kiderül, és mint azt korábbi tanulmányainkból tudjuk, Zsuzsika nem lett Petőfi Sándor felesége. Petőfi helyett Balla István tiszteleteshez ment feleségül, és Petőfinél jóval tovább élt (1865-ben hunyt el). N 46° 54,377' E 18° 58,060' 145 m [GCPEVE-1] Filmesdobozt keress a sírkő mögött. Jobbról nyúlj mögé!
Pótjelszó a bejárattal szembeni fa hirdetőtábla hátulján. Segítség: nézz fel!
2.pont: Nagy Pál háza
Ezen a ponton található az egykor Nagy Pál tulajdonában lévő parasztház, ahol Petőfi dunavecsei tartózkodásának idején lakott. Itt találkozott először Nagy Zsuzsikával (Nagy Pál lányával), akivel szerelembe is esett, de mint azt az előző ponton is láthattuk, házasság nem lett a kapcsolatukból. Az épület ma magánkézen van, ezért kérek mindenkit, hogy a házat hagyjuk békén! N 46° 54,886' E 18° 58,167' 140 m [GCPEVE-2] Az épület renoválása miatt ideiglenesen megadom a jelszórészt: EL
3.pont: Petőfi múzeum
N 46° 55,005' E 18° 58,297' [GCPEVE+2.parkoló]
A megadott koordinátán található a ma múzeumként üzemelő, de 1841-44 között Petrovics István által bérelt épület, melyet Petőfi apja mészárszékként használt. Az elszegényedett Petrovics család Szabadszállásról elköltözött, majd itt Dunavecsén telepedett le 4 évre, ahol Sándor fiuk többször is meglátogatta őket. Ő azonban soha nem ebben a házban szállt meg, hiszen csak 1 szoba volt benne, a többi helyiséget elfoglalta a mészárszék. Ilyenkor Petőfi Sándor az előző ponton már meglátogatott, Nagy Pál házának egyik szobáját kapta meg. A múzeumban fellelhető többek között Petőfi apjának bárdja és Nagy Zsuzsika kancsója eredeti állapotban. A múzeum telefonos időpont egyeztetés után látogatható. Telefonszám: 06/78/438-034 N 46° 54,999' E 18° 58,274' 98 m [GCPEVE-3] Az épületen található márványtábla 3.sor 3., 4. betűje, 1.sor 1., 5. és 16. betűje.
Ha bővebben olvasnál Petőfi Dunavecséhez fűződő kapcsolatáról és az itt eltöltött évekről, az alábbi linken megteheted: Petőfi emlékezete
Részletek Petőfi Sándor leghíresebb Dunavecsén írt verseiből, és egyéb érdekességek:
"Mert ahol enyhe bölcsőm lágy ölén
Az anyatejnek mézét izlelém:
Vidám napod mosolyg ismét reám,
Hű gyermekedre, édes szép hazám!"
(Hazámban - 1842 augusztus)
"Borozgatánk apámmal;
Ivott a jó öreg,
S a kedvemért ez egyszer -
Az isten áldja meg!
Soká nem voltam otthon,
Oly rég nem láta már,
Úgy megvénült azóta -
Hja, az idő lejár."
(Egy estém otthon - 1844 április)
"Kicsinke szőke kis leányka,
Az én szerelmem nagy!
És tárgya e nagy szerelemnek
Kis szőke lány, te vagy."
(Zsuzsikához - 1844. április)
A láda közelében lévő kopjafa helyén állt egy hatalmas fa, ami az emberek emlékezetében Petőfi-faként él a mai napig is. Ennek a fának az árnyéka alatt írta a költő Füstbement tervét 1844. áprilisában:
"Egész uton - hazafelé -
Azon gondolkodám:
Miként fogom szólítani
Rég nem látott anyám?
...
S a kis szobába toppanék...
Röpűlt felém anyám...
S én csüggtem ajkán... szótlanúl...
Mint a gyümölcs a fán."
Bár a Távolból című verse nem Dunavecsén, hanem Pozsonyban született 1843-ban, de az akkor Vecsén élő szüleihez és a "kis lakhoz" szól. Ezért ezt a verset megzenésített változatban Dunavecse himnuszává választották. Itt meghallgatható
Ládatörténet
2016.01.26: A ládát LionDaddy-től adoptáltam, köszönöm, hogy rám gondoltál, remélem jó gazdája leszek ennek a multinak!'
2017.01.26: A régóta betegeskedő ládát LionDaddy és Atipapa meggyógyították, köszönjük, a jelszó is változott. [Admin (Fazék)]
2020.01.20: A láda több mint négy hónapja beteg volt, a ládagazda már nem aktív (vagy nem látszik javítási szándék), a ládaoldal nincs aktualizálva, ezért adoptálhatóvá teszem. [Admin(kectam)]
2020.06.21: A ládát átvettem. (Pomisa)
2020.07.04: Ládakarbantartás és jelszóváltoztatás.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.10]
Kalandos érkezés után (lekéstem, alternatív utazómajom, metró oda vissza, harc a bajai ülésekért) nem sokat tűnődtem a világ dolgain, megindultam a négyes ponthoz. Nem a biciklist, inkább a Vecsei főutat választottam. Pár elegante úr volt a városházán, de forgalom sem igazán rajtuk kívül. A gátőrház előtt egy gyerek rámcsengetett, fontos küldetésben volt. Egy nagy kék szatyor lógott a kezében a bicikliről. A kaput csak behajtott a. Még jó, hogy nagy fehér bozontos nem ért a kapukhoz. Átérve a gáton a négyes ponthoz értem. Megkerülve is kerestem, de maradt a pót. Trükkös, mert kell a firka is. Közben a krosszmotros barátja is megérkezett, közös áriájukat már nem nekem komponálták. Hármas ponthoz kb ugyanúgy, csak vissza. Azért nem a biciklisen, mert ide felé nem láttam a sarki házhoz tartozó kutyán féket. Hármas pontnál kb 4 kmnél jártam. A koo teljesen máshová mutat. Ami ennél aggasztóbb volt, hogyha egy savalé felkiálltással élek kb mindenki rám nézett volna, aki ott kempelt a Petőfi szobor és zárt üzletek előtt. Innen sorba a második pont. Ezen a részen kezdett már bennem kialakulni a hármas időzóna érzés. A településen szerzett tapasztalat alapján egyszerre maradtam a kommunizmusban, a polgári Magyarországon, és a jelenben a telepi hangulatot idéző portákkal és tibip tabap zenével. Már nagyon vártam az első pontot, és a végét. Nem meglepő a részlet, de ezt is pótjelszóval abszolváltam. Irány a híd.
1. pótjelszót találtuk.
2. Meg volt adva
3. az épület elejére kitett márványtábláról olvastuk le
4. pótjelszó +szóköz után-firka karakter 😅
Köszönjük, de ráférne egy kis felújítás! [Geoládák v4.5.10]
Pécsről Budapestre tartva kerestem meg néhány, útbaeső ládát, amelyek közül ez volt a második.
A fejbevágó hőség nem csábított sétálásra, pedig az ilyen városi multikat gyalog szoktam felkeresni. E helyett most pontról pontra autóztam. Jelenlegi állapotában a láda egy hárompontos multi:
- a temetőben nincs meg a láda, csak a pótjelszóval sikerült logolni;
- a második pont jelenleg nem kereshető, de köszönöm, hogy a rejtő a leírásban megadta a jelszórészletet;
- a harmadik ponton a márványtábla feliratából pontosan összerakható a jelszórészlet,
amely után azt hittem, tudom a jelszót, hiszen egy jól ismert vers jól ismert sorára lehet következtetni. Ki is próbáltam, persze, nem fogadta el a rendszer, ezért elautóztam a negyedik pontra is, ahol
- a jelszó utolsó karakterét elég nehezen olvastam ki. De legalább a verset jól ismertem!