Elhelyezés időpontja: 2015.04.24 07:07
Megjelenés időpontja: 2015.04.24 09:37
Utolsó lényeges változás: 2017.04.02 07:19
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: QuadKan
Ládagazda: QuadKan Nehézség / Terep: 2.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 20 m
Megtalálások száma: 189 + 1 sikertelen + 1 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.5 megtalálás hetente
WAP:
Hagyományos, kb. 16x11x6 cm-es műanyag doboz, északról a kilencedik eperfa üregében.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Bevezető
Ez a geoláda az Alföldi Kéktúra útvonala mellett fekvő védett fehér eperfasorhoz invitál Titeket, amely helyi jelentőségű természeti emléket képvisel 2007 óta.
Fehér eperfa (Morus alba)
Kínai eredetű, levele vékony, gyümölcse fehér vagy lilásfehér, édes.
A 17. század végén Magyarországon ezrével kezdték telepíteni az eperfákat, mint a selyemhernyó tenyésztéséhez szükséges nélkülözhetetlen tápláléknövényt. Ezután, amikor megindult az alföldi tanyásodás, a homok meghódításának is hálás fája lett. Igénytelen, minden évben terem, jó árnyékot ad, csonkolható, fája jó hordódongák készítésére. Lehullott gyümölcsén hetekig élnek a baromfiak, de pálinkát is szoktak égetni/főzni belőle.
Hosszú ideig hozzátartoztak honi tájképeinkhez a szeder, illetve eperfákkal szegélyezett országutak. Napjainkra, mivel állítólag sok káros hernyó gazdanövénye, aztán az utak szélesítése miatt is, csaknem teljesen kiirtották az országutak mentén. Alig találni egy-egy csonka eperfasort elhagyott utak mellett...
Fehér eperfasor Kunfehértó külterületén
Az egykori Halas és Mélykút közötti országút mentén két helyen maradt fenn fehér eperfasor. Egyik a ládánknál található 13 példány az összedőlt Németh-Buhin szélmalom mellett, a másik pedig északabbra, a Füzes-pusztán lévő 6 példány): N 46° 22,040' E 19° 27,952' 130 m [GCEPFA+eperfasor] Figyelem! Mérges kutyák szabadon lehetnek!
Németh-Buhin szélmalom N 46° 20,715' E 19° 27,779' 140 m [GCEPFA+szelmalom]
A szélmalom a Mélykúti és a Kis Keceli út kereszteződésénél épült fel. Németh-Buhin Ferenc és Balázs 1901 körül egy már leállított bácskai (palicsi) szélmalom épület használható szerkezetét vásárolta meg az építkezéshez. A gabonafeldolgozó építmény 1902-ben, egy kis mesterséges dombon készült el, a család által fákkal, növényzettel betelepített, kialakított tanyájának udvarán. A környéken közismert Németh Buhin Lajos szélmolnár is itt dolgozott. Három malomkőpáros, hagyományos holland típusú szélmalomként üzemelt. Alapozás nélküli fala belül vályog, kívül tégla volt, kúpteteje zsindelyezett. Füzes- és Fehértó-puszták egyik fontos gazdasági, társasági és közéleti színtere lett. A mai napig számon tartják, mint térképészeti magaslati pontot. Mivel a Németh-Buhinok egy idő után áttértek a műmalom (GCMUMA) használatára, így 1937-ben eladták a még molnárkodásból élő Mészáros családnak az épületet. 1945 után több család birtokában is volt.
A malom pusztulása
A nyolcvanas évekre a zsindelytető teljesen tönkrement, de pénzhiány és pályázati forrás híján a felújítás elmaradt.
A legutolsó időkben raktárnak használták, vitorlák és tető nélkül. Az így átázott falak megrepedtek, lassan elcsúsztak, a fa szerkezet teljesen elmállott. Állapota rohamosan romlott, életveszélyessé vált.
2010. december végén (Karácsonykor) összedőlt, egyik része este, másik fele reggelre omlott le, az elmondások szerint: csendesen, halkan.
Az összedőlt épület magánterületen van dróthálóval elkerítve, de a malom szerkezetének elemei a rom közelében szabadon megtekinthetőek.
Több civil szervezet is támogatná a malom újjáépítését, de a pályázati önrészhez sok pénzbeli támogatásra is szükség lenne.
A szélmalomról a kiskunhalasi Thorma János Múzeumban látható egy makett és egy festmény, amelyeket a Németh Buhin család készített, majd adományozott az intézménynek.
Mikor odaértünk, az eperfákhoz, akkor kutyák futottak felénk az ott lévő tanyáról. A gyerkőc ezek után már ki sem mert szállni az autóból. De közönjük a rejtést, gyorsan letudtuk.
Regina, Olivér, Ági
Alföldi Kéktúrázásról kitérve megkeresett ládánk. Ajánlott az évnek ebben az időszakában megkeresni ezt a ládát, hogy az epreket is megkóstolhassa az ember. Volt nagyon ízletes, és kevésbé ízletes termésű fa.
AK közben.Na ez a láda,amitől semmit se vártam,de nagyon jó lett.Először is mindenképpen akkor érdemes jönni,amikor érik az eper,mint most,bőven lehet csemegézni és bár fehér eper van említve,bizony több fánál is piros eper van elérhető magasságban és az szerintem sokkal finomabb.Ráadásul amikor a rejtéshez értünk,akkor jöttek a birkák és a gazdasszonyuk,kicsi beszélgetés után megtudtunk egy érdekességet.Az egyik fán nem minden évben van termés,de most van.Az általa barkaepernek nevezett sokkal nagyobb termésekkel rendelkezik és nagyon finom is.Persze azért kétszer sikerült a pólómra ejteni az epret nem tudom kijön-e belőle,mert emlékszem gyerekkoromban is mindig le kellett venni a pólónkat és csak úgy engedtek az eperfához.Tetszett,de tudom más időszakban nem lett volna ilyen élmény,de szerencsére nem más időszakban jöttünk.Köszi.
jelzésű földútra: 
N 46° 21,948' E 19° 25,820' 130 m [GCEPFA+kiskeceliut]
N 46° 20,737' E 19° 27,763' 135 m [GCEPFA+parkolo]
N 46° 22,040' E 19° 27,952' 130 m [GCEPFA+eperfasor]
