WAP: Hagyományos 12x8x5 cm-es konyhai doboz, a kilátó közelében egy odvas fa belsejében.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
2022.04.23: Ládakarbantartás. Új láda lett kihelyezve, ajándékokkal feltültve, a kilátó közvetlen közelébe.
SAJNOS A KILÁTÓ BIZTONSÁGI OKOKBÓL NEM LÁTOGATHATÓ!
Geoládánk tárgya 2015 júniusában került átadásra a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Uzsai Erdészeti Igazgatósága által kezelt területen található Kis bakonyi erdőtömb Kecskevár nevű csúcsán.
A kilátó nem a hegytető legmagasabb pontjára épült, attól lejjebb egy kis "teraszt" hoztak létre a kivitelezők az építmény számára. Gyönyörű a kilátás, a fák fölé magasodó kilátón csaknem teljes körpanoráma fogad.
Amit láthatunk: Véndek hegy, Haláp, Csobánc, Tapolca város, Tóti, Gulács, Szent-György hegy, Antal-hegy, Hálás tető, Ederics-hegy, Kőorra, Vörös-föld tető, Uzsai bazaltbánya, Meleg-hegy, Rezi vár, Sarvaly bazaltbánya.
A kilátó megközelítése
Uzsa a 84-es főútvonal mellett helyezkedik el. A kilátóhoz vezető piros háromszög
turistajelzés a falucska Sümeg felőli végén indul.
Az ajánlott parkolóhely is itt található:
N 46° 54,596' E 17° 20,250' [GCKKV+Parkoló]
Innen gyalogosan javaslom a láda megközelítését.
A piros háromszög
jelzésen kell a tető felé haladni kb. 950 métert.
A láda egy 12x8x5 cm-es hagyományos konyhai doboz. A kilátó mellett felfelé kell továbbmenni, a magassági pont után egy facsoport tövében bújik. Nem rőzsekupac, távolról nem veszed észre!
Uzsa története
Uzsa Árpád-kori település. Nevét már 1287-ben említette oklevél az Uzsaiak osztozkodásakor, amikor a település Uzsai Csejkátnak (Csajkad) jutott, kiről Csajkaduzsának nevezték el a falut.
1304-ben Szent György tiszteletére emelt templomát említik, majd papját is említette az 1333 évi pápai tizedjegyzék.
1333-ban említették az Uzsa melletti, a Szentlélek tiszteletére emelt pálos monostort is, melynek alapítójául Csejkát Lőrinc volt megnevezve. 1455-ben azonban az itteni pálos monostort már lakatlanként említették, majd a törökök lerombolták. A monostor romjai a közeli erdőben találhatók.
Csankaduzsa neve később még 1451-ben, majd 1516-ban is szerepelt az oklevelekben, de az 1500-as évek közepétől többé ilyen néven nem fordult elő.
1478-ban Felsőuzsa is említve volt, melyet egy oklevél szerint Mátyás király enyingi Török Ambrusnak adományozott.
1536-tól a település Szentlélekuzsája, Szentlélek Uzsa néven volt említve az itteni pálos monostorról.
1564-ben Csoron János birtokaként említették.
A 15. század második felétől a település birtokosa a Hosszútóti család lett, mely a falu egyedüli birtokosa volt egészen a 17. század végéig.
1538-ban Uzsa lakossága a pálos barátokkal Kecsethy Márton veszprémi kanonok fosztogató serege elől Tátika várába menekült.
1564-től a török kezén volt. Neve a török adóösszeírásokban több néven is szerepelt. 1572-1573-ra lakossága megfogyatkozott, csupán 1 menekült nemes lakott a faluban.
Uzsát a 17. század közepéig még lakott helynek írták, kevés népességgel, 1635-re azonban már csak mint puszta helyet említették, többé nem népesült be. Később rétjeit, legelőit a környező falvak lakói használták.
1785-ben a fennmaradt leírások szerint Uzsa pusztájában 3 urasági malom állt a Lesence-patak vizén és 2 erdőőri ház. Nevét az 1792. évi térkép is feltüntette.
A 17. század végén a Madocsányiak, majd az Esterházyak birtokába került, akik a pusztát devecseri uradalmukhoz csatolták.
1995-ig Lesenceistvándhoz tartozott.
Forrás:
Uzsa a Wikipédián
