WAP

A ládáimat valaki módszeresen lopkodja! Nincs az a véletlen egybeesés, ami miatt 1-2 napon de inkább csak 1 napon eltűnik mind a 3 városi ládám! (Ha olvassa, az illető akkor inkább írjon az elérhetőségeimre, hogy mi a problémája, és egyben megkérném, hogy fejezze be ezt a tevékenységét!)

Megadott koordinátán talaj szinten, egy Leyland-ciprus árnyékában!

Pót jelszó :
Bem utcai bejárattól balra, oszlop mellett mell magasságban.

 N 46° 57,381' E 18° 50,824' 120 m [GCNSBA+Pótjelszó]

Fontos

A parkot csak világosban lehet látogatni. Általában reggel 7-kor nyitják ki a kapukat, és az évszakhoz megfelelően sötétedéskor zárják be.

---

A ládába TravelBug Még nem helyezhető.

---

Megközelítés

Autóval Dunaújváros felől Sárbogárd irányába kell fordulni a 6-os számú főútról, vagy az M6-os autópályáról. Legkönnyebben Nagyvenyimet és Mezőfalvát összekötő útról itt  N 46° 57,156' E 18° 50,954' 120 m [GCNSBA+Itt kezdődik a Táncsics Mihály Utca] lefordulva a Táncsics Mihály utcáról éred el.

Táncsics Mihály utcai bejárat:  N 46° 57,424' E 18° 50,701' 120 m [GCNSBA+Táncsics Mihály utcai bejárat]

Parkolni a Bem utcai bejárat mellett közvetlenül, és ingyenesen lehet!

 N 46° 57,388' E 18° 50,832' 120 m [GCNSBA+Arborétum Bem utcai bejárata]

Nagyvenyim történelme

A jelenlegi Nagyvenyim földjei 1659-ben a zirci cisztercita apátság tulajdonába kerültek, ám az apátság birtokait évtizedekig a lilienfeldi ciszterek kezelték. Fejér megye 1688-ban szabadult fel a török megszállás alól, ezt követően Venyim térségében is megindult a területek újbóli benépesítése. Az uradalom, melynek területén a falu is feküdt, 1700-tól 1814-ig a sziléziai Henrichovban lévő apátság fiókja lett, miután Braun Zsigmond zirci apát eladta területeit az ottani cisztercitáknak. A 18. század elején az apátság területén mindenütt - különösen Zircen - nagy templom- és házépítkezések kezdődtek.

A rendház, kastély, plébánia

A feljegyzések szerint, 1737-ben kezdték el építeni Nagyvenyimen az emeletes kastélyszerű épületet a Zirci Apátság helyi jószágkormányzója számára. Az épülethez istálló és kocsiszín is tartozott.

A főépület a kastély nevet azért kapta, mert a XVIII. század óta így különböztetik meg ezeket az épületeket az egyszerűbb külsejű udvarházaktól, a kúriáktól. A továbbiakban vagy kastélynak vagy rendháznak fogom említeni ezt az épületet. Ezen belépve egy haránti kosáríves hevederekkel ellátott cseh-süveg boltozatú folyosóra jutunk. Ebből nyílnak a következő helységek: balra a mostani állapot szerinti teknő boltozatú ebédlő, utána a régi ebédlő, amely ma iroda. Ennek boltozata kolostorboltozat. Az irodával szemben található az ősi, fennállás óta működő kápolna. Kiemelkedő értéke a kastélynak az eredeti főbejárat fölött, a középhomlokzat fölött díszlő márványból vésett festett barokk címer. Egyes források szerint az egyetlen épségben lévő ciszterci címer a mai Magyarország területén. A kastély mögött terül el a majd 2 hektárnyi zöldterület, Nagyvenyim egyik tüdeje, a hajdani angolkert. Az öregek szájából ma is gyakran hangzik el a cifrakert szó. A park alakulása, fejlődése szorosan összefügg a kastély sorsával: ha jobban ment az épület sora, a park is rendezett volt; ha nehezebb idők járták, a park is megsínylette.

A rendház és környezete a II. világháborútól az 1990-es évek közepéig

A rendház és a park életében jelentős változást hozott a II. világháború. A kastély mellett, a park szélén elkezdték építeni 1944-ben Nagyboldogasszony tiszteletére a katolikus templomot. Ezzel egy időben a Fejér Megyei Püspökség önálló plébániát hozott itt létre Waldher Leo plébános vezetésével. 1945-től kezdték írni az anyakönyveket. A Nagyvenyimi plébániához tartozó Bernátkút, Mélykút és Szőlőhegy lakósaival együtt 2100 fő lett a hívek száma. Waldher plébános fogott hozzá a leromlott kastélyépület felújításához, valamint a már álló templom építést is folytatta. A templom stílusa neobarokk, és eredetileg a mezőfalvai templomhoz hasonló magas templomtornyot szántak neki, de ez mindeddig nem valósult meg. A II. világháborúban a kastélyt istállónak használták, az emeleten pl. lovakat tartottak. Waldher Leo plébános a testvérei és rokonai segítségével az épületet annyira rendbe hozta, hogy megindulhatott a hittan oktatása és miséket is tartottak a kápolnában. 1947. augusztus elején önálló községgé vált Nagyvenyim. Az ő papsága alatt, Nagyvenyim római katolikus plébániaépületét más néven a volt cisztercita kastélyt az Országos Műemléki Felügyelőség a 22509/1958. É.M és a 120344/1958. M.M. sz. alatt, továbbá a 14297/1960. É.M.sz. építésügyi miniszteri és művelődésügyi miniszteri együttes határozattal műemlékké nyilvánította. Vendel atya halála után 1988-ban került vissza Nagyvenyimre a már '70-es éveiben járó Köves hegyi András Rajnald atya, akit 1988 végén kineveztek a kastély falai között kialakításra kerülő zirci Hittudományi Főiskola igazgatójává. Időközben az '50-es években kerítésnek ültetett gledícsia fasor annyira megnőtt, hogy benőtt az utca fölé. A balesetek elkerülése végett egy pályázat segítségével - 2003-2005 között - kivágták a fákat, s megépítették a mai drótkerítést. Újabb fákat ültettek a parkba, több-kevesebb sikerrel. Rengeteg frissen ültetett növényt azonban "természetszerető becsületes" emberek átültettek a saját kertjeikbe, éjszakánként motorosok használták (el) a park sétányait, a padokat másra használták. Ezek után az Alapítvány vezetősége úgy döntött, hogy be kell a parkot zárni, és keresni kell valami megoldást.

Zárszónak "Mészöly Győző: Arborétumok országszerte" című 1984-ben kiadott könyvéből idézek, melynek 93-94. oldalán a mi parkunkról ír:

" Az 1737-ben épült épület ... körülötte elterülő 2 ha-os parkról a II. József által elrendelt összeírásból származó 1783-1786-os oklevél mint az urasági kastélyhoz tartozó angolkertről tesz említést. ...a kert legöregebb, ma élő fája 170 éves. A legnagyobbak mérete: nagylevelű hárs 290 cm, az amerikai dió 260 cm, a korai juhar 280 cm, a vadgesztenye 280 cm körméretű. ... Ha csak áthaladunk a kis községen, a park fái kimagaslanak a házak közül. Érdemes megállni, kellemes élménnyel, szép látvánnyal gazdagodva folytathatjuk majd utunkat. A park védettségét a Fejér megyei Tanács V.B. 1965-ben mondta ki. Szabadon látogatható."

Néhány növény bemutatása

Leyland-ciprus ( Cupressocyparis leylandii ):

A Leyland-ciprus egy intergenerikus hibrid, azaz két, különböző nemzetségbe tartozó faj, a Monterey-ciprus és a nutka álciprus természetes kereszteződésével jött létre. Magyarországon gyakran "leylandi" ciprusnak nevezik.

Fekete dió ( Juglans nigra ) :

A fekete dió a diófafélék családjának dió nemzetségébe tartozó növényfaj. Észak-Amerika keleti részén, főként folyók mentén közönséges faj, másutt széles körben termesztik.

Hegyi szil ( Ulmus glabra ):

A hegyi szil a szilfafélék családjának szil nemzetségébe tartozó, tojásdad vagy terebélyes koronájú, lombhullató fa. Régebbi szakmunkákban U. scabra és U. montana néven is szerepel.

Források

1. Szent Bernát Arborétum honlapja

2. Zala Brigitta: Plébániatörténet - Nagyvenyim (1996.)

3. Mészöly Győző: Arborétumok országszerte ( Bp. 1984.)

4. Ambrusné dr. Kéri Katalin: 4000 éve Európában - Nagyvenyim története röviden (Pécs, 1990-es évek elején)

5. Fényképek: Gál Tamás, és az Arborétum honlapjáról letöltött képek.