Rejtés

2022. november: sajnos azt az értesülést kaptam, hogy a kilátó és a háromszögelési pont környékét részben lezárták, a bánya terjeszkedése miatt! Aki fentről közelít, legyen körültekintő!

10*16*5 cm-es 0,67 literes zöld fedeles, hagyományos konyhai műanyag doboz a megadott koordinátán. A magasabban fekvő barlang közelében, sziklapad szélén - sziklakiugrásban - egy természetes sziklabölcsőben kövekkel fedve találod meg. Óvatosan vedd le az álcaköveket és a visszarejtésnél is ügyelj arra, hogy ne törd össze a dobozt!

---

A ládába TravelBug NEM helyezhető.

---

Célom ezzel a geoládával az, hogy bemutassam a szűkebb értelemben vett Szár-hegy, tágabb értelemben pedig a Balaton-fő és Székesfehérvár környékének geológiai ritkaságait.

---

Megközelítés és parkolás

A piros sáv jelzés Kőszárhegyről Szabadbattyánig vezet a Szár-hegyen keresztül, utunk során ezt is követhetjük. Megközelíthető a "Devon kőpark" - egyelőre - jelzetlen tanösvényén is.

Autóval Siófok és Székesfehérvár felől is a 7-es főúton lehet megközelíteni Kőszárhegyet. Az ajánlott parkoló a falu központjában van (1 parkoló).
Aki a közelebbi parkolóhelyet választja (2 parkoló), a Táncsics Mihály utcába forduljon be és menjen el a végéig. Itt jobbra kell kanyarodni a Petőfi utcába, utána szinte azonnal balra fordulva egy földes útra kell térni, amely felvisz a geodéziai mérőtoronyhoz, ahol egy kis murvás parkolót lehet találni, padokkal, kiépített pihenővel. A mérőtorony sajnos már régóta nem funkcionál kilátóként! Figyelem, a geodéziai toronyhoz csak nagy hasmagasságú autóval érdemes felmenni! Csapadékos időben pedig csak terepjáróval!

1. Aki belterületen szeretné hagyni az autóját, vagy nem akar földútra tévedni, vagy sáros, jeges az út, a főúton található ABC, posta melletti parkolóban hagyhatja az autóját, ez esetben összesen 1860 métert kell megtenni a ládáig 65 méter szintemelkedéssel

2. Aki kevesebbet akar gyalogolni - összesen 560 métert 15 méter szintemelkedéssel -, vagy nem szereti a aszfaltos gyaloglást, egészen a mérőtoronyig hajthat. Figyelem, alacsony építésű személygépkocsival, vagy aki kicsit is félti a járművét, nem ajánlott eddig feljönni!

A geodéziai mérőtoronytól továbbra is a széles földúton kell haladni, mely tesz egy nagy bal, majd jobb kanyart. Itt kiérünk a hegy tetőszintjére, ahol hatalmas kavicsok vannak elszórva. Balra a bánya, kissé jobbra fent pedig a magassági pont látható. A magassági ponttól látható út visz immár lefelé keleti irányba. Ezen lesétálva körülbelül 300 métert, balra lesz egy nagy jellegfa. Itt metszi a 200 méteres magasságot jelölő szintvonal az utunkat! Sétálj be az erdőbe pár métert, balkézfelé orientálódva a felső barlang és a láda is ott lesz pár méterre. Ha jó helyen mentél be, előbb a láda mellett haladsz el, majd a barlanghoz érsz.

Figyelem

A barlang a magyar természetvédelmi törvény alapján a földkérget alkotó kőzetben kialakult olyan természetes üreg, melynek hossztengelye meghaladja a két métert, és - jelenlegi vagy természetes kitöltésének eltávolítása esetén - mérete egy ember számára lehetővé teszi a behatolást. A barlangok az élettelen természeti-táji értékek kategóriájába tartozó természeti objektumok. A földtörténet gazdag eseménysorának, úgymint a hegységképződési, a felszínfejlődési folyamatoknak, az éghajlatváltozásoknak, az élővilág evolúciójának epizódjait őrzik a szaktudományok, valamint az oktatás és a tudományos ismeretterjesztés számára!
Magyarországon 1961 óta minden barlang védett, függetlenül a terület védettségétől.
(Érdekesség, hogy az 1935. évi erdőtörvény természetvédelmi cikkelyének és 1938. évi végrehajtási rendeletének, és az ekkor a szomszédos Ausztriában elfogadott második barlangvédelmi törvény hatására 1939-ben a Magyar Barlangkutató Társulat előkészített egy barlangtörvény tervezetet, melyet végül nem fogadott el az akkori törvényhozás.)
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján a barlangok védettsége kiterjed bejáratára, teljes járatrendszerére, a befoglaló kőzetére, képződményeire, formakincsére, bármilyen halmazállapotú (szilárd, mint pl. üledékrétegek, cseppkőképződmény, guanó stb.; légnemű, folyékony) kitöltésére, természetes élővilágára, továbbá a mesterségesen létrehozott, bejárati vagy barlangrészeket összekötő (pl. táró) szakaszára.

Az éjszakai keresés alkalmával fokozott óvatosságot kérek mind a barlangok, mindpedig a külszíni bányaterület közelében!

A barlangok

Ennél a résznél saját magamra kell hagyatkoznom, ugyanis egész egyszerűen semmi leírást nem találtam az interneten.
Következzen egy rögtönzött geológiai bemutató:
mészkőben (Polgárdi Mészkő Formáció) alakultak ki, valószínűleg a barlangok egy- illetve több része beomlott, felszakadt. Kialakulása szerint hévizes eredetű barlangok. Inaktív pusztuló rombarlangok, talán a fagyás és a minimális mennyiségű beszivárgó vizek formálhatják jelenleg. Télen találhatunk ideiglenes jégképződményeket a barlangokban.
Megközelítés: a Szár-hegy ÉK-i lejtőjén, annak csúcsától kb. 300 méterre erdős területen találhatóak a kis barlangok, egymástól alig 10-15 méterre.
A Szár-hegyi 1. sz. barlang 198 méter magasan fekszik egy 0,5-2,0 méter mély, 6-8 méter átmérőjű aszimmetrikus sziklagödörben. Szádája ÉÉK-felé néz, félkörívben. Ezáltal szélessége elsőre nagyobbnak tűnik, mint a hosszúsága. Hossza a barlangász felmérés szerint 12 méter. A fő szádán kívül két nyílása van még, ezek azonban felszakadások. Két terme van, közöttük kúszva át lehet jutni. Az országunkban mostanáig ismert kb. 4131 barlang közül az 1200. helyet érdemelte ki a hosszával. Itt található a geoláda is egy kőbölcsőben, tehát tessék önszorgalomból az alsó barlangot és a felette fekvő harmadik kis üreget is megtekinteni! :)
A Szár-hegyi 2. sz. barlang 194 méter magasan található. Nagyon hasonló fekvésű és morfológiájú, rövidebb, de markánsabb külsejű! 1,5-2,5 méter mély, 3-4 méter átmérőjű sziklagödörben található. Szádája szintén ÉÉK-felé néz, félkörívben. Ennek a szélessége is nagyobb, mint a hosszúsága. Hossza összesen 2,5-3 méter lehet. Két nagyobb sziklatömb van a padozatán.
Az említett barlangoktól a hegy csúcsa felé, nyugatabbra egy nagyobb, de ember számára nem járható és több még kisebb, járhatatlan üreg fedezhető fel kisebb sziklalépcsőkkel, melyeket ha kissé megbontanának, kitermelnék a feltöltést, legalább még egy hasonló barlang tárulhatna fel!
A helyiek is ismerik a képződményeket, de a barlangi kataszterben csak 2015 második felében kerültek be. Szár-hegyi 1. sz. barlang és Szár-hegyi 2. sz. barlang néven. 4464-9 és 4464-10-es kataszteri számokon. Itt lehet megtekinteni:

Szár-hegyi 1. sz. barlang
Szár-hegyi 2. sz. barlang

Ők a hegy szellemei, védelmezői!

Mindenesetre talán segítenek ezek a képződmény is meggátolni a bánya további pusztító tevékenységét - idézet egy hivatalos okiratból:
"A bányaudvartól ÉK-i irányban 300 m-es távolságban egy barlang is található. /Minimum kettő és több kisebb üreg/ A bánya bővítése, a termelés volumenének megnövelése a felsorolt természeti értékek hosszú távú fennmaradását egyértelműen veszélyeztetheti, így a Szár-hegy sajátos élővilágát, geológiai értékeit a jövő nemzedéke számára megőrizni biztonságosan nem lehet. Szakhatóságként elfogadhatatlannak találom, hogy a bánya bővítése során a felsorolt irányokban a védett fajokkal együtt a természetes, és természet közeli élőhelyek fennmaradása igazoltan nem biztosított, továbbá a bányában tervezett robbantások a barlang/ok/ állékonyságát veszélyeztetik illetőleg ezen veszélyt semmilyen számítás nem zárta ki."

Devon Kőpark

2018 tavaszán adták át a 13 állomásból álló tanösvényt, bár a szép és informatív táblákat csak 2020 év elején helyezték el. A tanösvény kialakítását szakértők és önkéntesek munkája alapozta meg. A Szár-hegy élővilágát Szieberth Dénes agrárszakember katalogizálta, Futó János geológus szakmai javaslatai alapján pedig a hegy több pontján is geológiai látványosságok tekinthetők meg. A hegytetőn kialakított Devon kőparkban, a kőbányának köszönhetően, nagy kőtömbökön szemlélhetők meg a kőzetvagyon érdekességei. A Devon kőpark elnevezés a hegy kőzeteinek keletkezési korára (kb. 390 millió év), a földtörténeti devon időszakára utal. A kőpark látványos kőtömbjei a környező térség változatos földtani múltjáról mesélnek. Nagyobb részük a bányászat során feltárult kőzettípusokat és ásványokat mutatja be, egy különös kősorozat pedig időrendben szemlélteti a környék geológiai felépítését. A jelzések nincsenek még felfestve, éppen ezért egyes helyeken komoly tájékozódási képességre van szükség a tanösvény követéséhez, de mindenképpen ajánlom, mert nagyon informatív és sok geológiai "csodát" láthatunk! (A honlapja sem él még: www.devonpark.hu).

A Szár-hegy

A Balatonfő vonulatának legkeletibb tagja, 227,8 méter magas. A kőfejtő uralkodó kőzete a devon korú kristályos mészkő, mely helyenként dolomitos padokat is tartalmaz. A kőfejtő közepén régen jelentős, vaskalapszerű vasas metaszomatózist láthattunk, de ezt időközben már lebányászták. Ennek környékén andezittelérek törték át a mészkövet és a kontaktzónában érdekes szkarnos ásványtársulatot hozták létre. Kevésbé látványosak a kisebb riolitos telérek, melyek átalakulást nem hoztak létre. A bánya egyes részein vörös agyagtöbrök láthatók, a felső szint közepén barna kvarcfillit-lencse nyomul a mészkőbe.
A Somlyó-hegyen és a Szár-hegyen már a római korban működtek kő- és ércbányák. Építési követ, ólom- és ezüstércet bányásztak, melyet a gorsiumi és szabadbattyáni építkezéseken hasznosítottak. Az ólomércből készültek az ólom vízvezetékek. Az érctelep felső övei ezüstben gazdagabbak lehettek, a felszín közeli válogatott ércből a római impérium alatt mintegy 600-800 kg fémezüstöt nyerhettek ki.
A Kőszárhegyi Szár-hegyen, annak is a legkeletibb részén, a mostani vízmű területén (lásd utolsó kép) ólomérckutatás kezdődött 1938-ban, a bányászatot 1954 végéig folytatták. A hatvanas évektől kezdődően azonban az érckutatás már csak a Velencei-hegységre korlátozódott.
A hegy idős kristályos mészköve néhány helyen csontokkal, fogakkal telt karsztos üregeket tartalmaz. Ezek az üregek, hasadékok országos szinten és európai viszonylatban is gazdag gerinces faunát őriztek meg. A legfiatalabb üledékeket az idős mészkövet fedő vékony talajréteg, jégkorszaki lösz képviseli, valamint a mészkő karsztos üregeit kitöltő piocén (felső-pannon) agyagos málladék. A lösz édesvízi csigák (Planorbis) héjait rejti csupán, míg a pliocén agyagból a század elején igen gazdag faunára utaló csontmaradványok kerültek elő. 1910 áprilisában, majd októberben és novemberben Kormos Tivadar geológus végzett ásatásokat a bányában, melynek során közel 8000 csontdarab és fog gyűlt össze. Nagy gondot fordítottak az apró gerinces állatok (pusztai nyulak, cickányok, hörcsögök, földikutya, vakond, egér, mókus, hódfélék) maradványainak gyűjtésére, amelyek hazánkban elsőként nyújtottak betekintést a pliocén apró gerincesek életébe. Az előkerült fajok zöme tehát korábban ismeretlen volt Magyarországon. A nagyobb állatok közül leggyakoribb a Hipparion ősló és a gazellák. Egy orrszarvú fogsora, agyara és fogai is előkerültek, és macskafélék csontjait is megtalálták. A teknőscsontok, páncélrészletek, kígyófogak, - állkapocs töredékek és -csigolyák, halaktól származó csigolyák és fogak mind-mind Kormos Tivadar munkájának köszönhetően látták meg ismét a napvilágot, gazdagítva a magyarországi pliocén faunáját. 1910-ben néhány madárcsont (kistermetű tyúkfélék maradványai) is előkerült, nagy számban azonban az 1980-as évektől találtak madárleleteket, amelyek igen nagy jelentőséggel bírnak a madárvilág törzsfejlődésére vonatkozóan. Kormos szerint azonban ez a sok különböző életmódú élőlény nem mondhatta élőhelyének a hegyet, mert nem volt akkoriban dús növényzet, ami eltarthatta volna őket. Valószínű, hogy csak menedéket kerestek maguknak a hegyen, mivel talán vízáradás vagy erdőégés történhetett. Ekkor sok élőlény pusztult el az éhségben, illetve áldozatul estek ragadozóknak. Az esőzések alkalmával pedig a víz a csontokat behordta a mészkő üregeibe. A kisemlősök csontjainak esetében feltételezhető, hogy felhalmozódásukat a ragadozó madarak segítették elő (madárköpetek). A következő ősmaradvány csoportok azonosíthatók a csontanyagban: cickány, vakond, majom, macskafélék, mókus, hód, egér, hörcsög, földikutya, tarajos sül, nyúl, ormányosok, lófélék, szarvas, zsiráf, gazella, pusztai tyúk, vipera, gyík, teknős, béka, halak. A csontok egy részét az esővíz moshatta be az üregekbe.

A Somlyó-hegy és Bökénysomlyó romjai

A rög Ny-i hegye, 226 méter magas. Területén több középkori település nyomait fedezték fel. Az azóta a szinte teljesen lebányászott tetejű Somlyó, régebbi nevén Bökénysomlyó hegyen ugyanis még a 20. század elején is egy kolostorrom maradványai voltak láthatók. A romok közt még a 19. század végén több középkori arany- és ezüstékszer is előkerült. Ezek talán a kegyúri család sírjaiból származtak, de közelebbit nem tudunk róluk (Károly János, Fejér megye történetírója említi őket).
Elképesztő, de sem fényképet, sem alaprajzot nem ismerünk a falmaradványokról, melyeket alapjukkal együtt az elmúlt évszázadban bányásztak el! Pedig már 1083-ban, István király szentté avatása kapcsán említik az itteni "Szent Üdvözítő egyház mellé zárt igen híres életű apáca", Karitas nevét. A krónika szerint ő javasolta az éppen bebörtönzött Salamon ex-király szabadon bocsátását, ami után könnyebbé vált a leendő szent addig nehezen megmozdítható sírlapjának felemelése.
A nevéből következően a Bökény nemzetség által már 1083 előtt - hogy mennyivel, nem tudjuk - alapított monostorból később társaskáptalan lett.
Nagyon érdekes, hogy a királyi koronázó városhoz ennyire közel létezett, ráadásul egy hegy tetején, hazánk legrégebbi magán alapítású apácakolostora! (Említhenénk királyi alapítású társát, Apácasomlyót - a mai Somlóvásárhelyt - is, de ott nem a hegyen, hanem a lábánál a faluban épült maga a kolostor.)
Hogy még egy érdekességet említsek, 1274. szeptemberének utolsó napjaiban jelentős csata is volt a bökénysomlyói hegy mellett. A 12 éves gyermek IV. László király nevében harcoló Csákok legyőzték a 10 éves András szlavón herceg - a király öccse - nevében fellépő Kőszegieket. A családi címerében szereplő oroszlán bátorságával küzdő Csák Péter személyesen vágta le a Kőszegi-klán fejét. "Nagy" Henrik volt nádor és szlavón bán a harctéren veszítette életét.

A Balatonfő

A Balatonfő a Velencei-hegységtől eltérően sem domborzati, sem földtani szempontból nem egységes. Minden egyes hegyén más és más képződmény fordul elő, s a fúrási rétegsorok is igen változatosak. Elkülönülő négy nagyobb hegye Nyugat-keleti irányban:
- balatonfőkajári Somlyó-hegy (186 m)
- fülei Kő-hegy (228 m) és Belátóhegy (241 m)
- polgárdi Somlyó-hegy (226 m) /részben elbányászták/
- kőszárhegyi Szár-hegy (227,8 m)
és az önálló egységnek tekinthető úrhidai kiemelkedés hegyei (232m; 194,5 m).
Ásványi nyersanyagok is vannak a területen. A paleozoos képződményeket régóta termelték, mint építőkövet.

Kőszárhegy

Nevét 1864-ben említik először Szárhegy-Szőlőhegy néven. Önálló településsé 1931-ben vált, amikor elszakadt a szomszédos Szabadbattyántól. Kőszárhegy területe a honfoglalás kora óta lakott hely. Ennek köszönhetően környéke régészeti leletekben gazdag. A Mezőföld északnyugati peremén, a Balatonfő vonulatának oldalában helyezkedik el, a Balaton és a Velencei-tó között félúton.
A községhez tartozó területen találtak rá a világhírű ezüstlelet, az úgynevezett Seuso-kincs rejtekhelyére. (Ezen kincs is megérne egy ládát - tervben is van, 2016 március-áprilisában konkretizálódik). A község címerében látható stilizált ezüst rózsa és a két ezüst korsó e Seuso-kincs két ezüst korsóját ábrázolja, valamint a kincs lelőhelyére utal. További érdekességek a településről: Kőszárhegy a Wikipédián

Kőszár-hegymenet

2006. óta minden évben megrendezik, melyen több százan vettek-vesznek részt, amely új hagyományt teremtett Kőszárhegyen. A Hegymenet eszmeiségére építve több, a környezettudatosság erősítését célzó program indult el településen. Kőszárhegyen több társadalmi szervezet célkitűzései között szerepel a természetvédelem és a környezetvédelem. Egyre többen vesznek részt azokon a társadalmi megmozdulásokon, amelyek célja az élhető lakókörnyezet, és a harmonikus természeti környezet megteremtése, megőrzése. Ennek kapcsán megújult a kilátó környéke, felújították a magassági pontot is. A helyiek is azt szeretnék, ha a bánya nem terjeszkedne tovább, ebben segít a barlang is.

Egyéb érdekességek

Magyarország barlangkataszter szerinti felosztása

A szomszéd láda a hegyen: 1450. Kőszárhegyi kilátó (GCKOKK)

A Velencei-hegység és a Balatonfő földtana című kiadvány online változata: Részletes geológiai ismertető PDF formában

Geománia ásványlelőhely: a Szár-hegy ásványai A bánya látogatása engedélyköteles, veszélyes működő üzem!!!

Saját videóm a barlangról a Youtube-on

Kellemes kikapcsolódást, jó szórakozást kívánok! :)



2018.01.29 Ládakarbantartás és koordináta pontosítás.